Hazánk az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozik.
Nyitókép: ROBERTO MOIOLA / ROBERT HARDING RF / ROBERTHARDING VIA AFP
Az Eurostat adatai is alátámasztják, hogy a külföldre költöző magyarok aránya nem kirívó, Magyarország az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozik – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. Horváth Sebestyén ugyanakkor hozzátette: tavaly megfordult egy hét éven át tartó tendencia, ugyanis 2023-ban már kevesebben jöttek haza külföldről, mint amennyien kivándoroltak, írja az Infostart.
Hozzáteszik:
gyakran merül fel idehaza politikai narratívaként, hogy a lakosság nagy része már külföldre költözött,
és az ország területén a népszámlálás szerinti népességnek már csak a töredéke él. Az Eurostat statisztikája szerint azonban tavaly – a trianoni békediktátum miatt határon túlra szakadt kettős állampolgárokat nem számítva –
a 9,6 milliós magyar lakosság mindössze 3,92 százaléka élt külföldön, amely értékkel az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozunk
– derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
A szerző, Horváth Sebestyén elmondta: annak jártak utána, hogy lakosságarányosan a magyar emberek hány százaléka él egy másik uniós tagállamban. Az említett 3,92 százalékos arány a 16. legalacsonyabb érték a 27 EU-tagország között. A legkisebb arányban a németek (0,86 százalék), a máltaiak (0,89 százalék) és a svédek (0,9 százalék) hagyják el szülőföldjüket.
A külföldön élők aránya Portugáliában (9,4 százalék), Bulgáriában (12,2 százalék), Horvátországban (15 százalék) és Romániában (16,5 százalék) a legmagasabb.
Az elemző tájékoztatása szerint 2023-ban körülbelül 36 ezer magyar költözött külföldre, ráadásul
megfordult egy hét éve tartó általános tendencia,
ugyanis tavaly már kevesebben (összesen 34 ezren) jöttek haza külföldről, mint amennyien kivándoroltak.
A külföldön szerencsét próbáló magyar állampolgárok elsődleges uniós célállomása Németország, ahová tavaly 194 ezren költöztek. A sorban Ausztria következik mintegy 100 ezer fővel, Hollandia pedig a harmadik a listán csaknem 21 ezer fővel, tudjuk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Pedig nincs ám nagy gond. Csak annyira kéne itthon is lelazultnak és öngondoskodónak lenni, amennyire külföldön sikerül.
Bár Sebestyén József halálát elmismásolták, az utóbbi két hétben óriási változások indultak meg.
A Magyar Péter által is sokat hangoztatott mantrát nem igazolják vissza az Eurostat adatai.
Nagyon népszerű a kormány legújabb intézkedése.
Akár másfél százalékos gazdasági visszaesést is hozhatna, ha jóval kevesebb pénzből fogyaszthatnának a magyar háztartások. Márpedig a fogyasztás a fő motorja jelenleg is a magyar gazdaságnak, nélküle már rég recesszióban lennénk, a kiszivárgott Tisza-adó ebben is negatív hatást jelentene. A több adó kevesebb elkölthető pénzt jelent.
Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szerbiában, Litvániában is rosszabb a helyzet, Ausztriában sem sokkal jobb.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
Nem mindennapi jelenetek.
