Nyitókép: ROBERTO MOIOLA / ROBERT HARDING RF / ROBERTHARDING VIA AFP
Az Eurostat adatai is alátámasztják, hogy a külföldre költöző magyarok aránya nem kirívó, Magyarország az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozik – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. Horváth Sebestyén ugyanakkor hozzátette: tavaly megfordult egy hét éven át tartó tendencia, ugyanis 2023-ban már kevesebben jöttek haza külföldről, mint amennyien kivándoroltak, írja az Infostart.
Hozzáteszik:
gyakran merül fel idehaza politikai narratívaként, hogy a lakosság nagy része már külföldre költözött,
és az ország területén a népszámlálás szerinti népességnek már csak a töredéke él. Az Eurostat statisztikája szerint azonban tavaly – a trianoni békediktátum miatt határon túlra szakadt kettős állampolgárokat nem számítva –
a 9,6 milliós magyar lakosság mindössze 3,92 százaléka élt külföldön, amely értékkel az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozunk
– derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
A szerző, Horváth Sebestyén elmondta: annak jártak utána, hogy lakosságarányosan a magyar emberek hány százaléka él egy másik uniós tagállamban. Az említett 3,92 százalékos arány a 16. legalacsonyabb érték a 27 EU-tagország között. A legkisebb arányban a németek (0,86 százalék), a máltaiak (0,89 százalék) és a svédek (0,9 százalék) hagyják el szülőföldjüket.
A külföldön élők aránya Portugáliában (9,4 százalék), Bulgáriában (12,2 százalék), Horvátországban (15 százalék) és Romániában (16,5 százalék) a legmagasabb.
Az elemző tájékoztatása szerint 2023-ban körülbelül 36 ezer magyar költözött külföldre, ráadásul
megfordult egy hét éve tartó általános tendencia,
ugyanis tavaly már kevesebben (összesen 34 ezren) jöttek haza külföldről, mint amennyien kivándoroltak.
A külföldön szerencsét próbáló magyar állampolgárok elsődleges uniós célállomása Németország, ahová tavaly 194 ezren költöztek. A sorban Ausztria következik mintegy 100 ezer fővel, Hollandia pedig a harmadik a listán csaknem 21 ezer fővel, tudjuk meg.