Brüsszel már vizsgálja, forgalomba kerülhet-e az első laboratóriumi hús Európában, Magyarország teljes tilalmat szeretne

Nyitókép: Dave G. Kelly/Getty Images

A párizsi székhelyű, 2019-ben alapított Gourmey startup vállalkozás a napokban bejelentette, a laboratóriumi hús piacának első globális szereplőjeként több országban is elindította az engedélyeztetési eljárást a saját fejlesztésű, sejttenyésztéssel előállított libamáj forgalomba kerülése érdekében.

A francia cég az első, amely hivatalosan kezdeményezte, hogy új élelmiszerként engedélyt kapjon a laboratóriumi hús az Európai Unió területén.

A 60 fős startup az EU mellett Nagy-Britanniában, Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Svájcban is elindította a hivatalos engedélyeztetési eljárást. Ez szintén példátlan, mivel mindeddig azok a laboratóriumi húsos cégek, amelyek engedélyt kaptak, csak egy-egy országban akarták piacra dobni terméküket. 

Az első laboratóriumi hús Szingapúrban, 2020 végén kapta meg az engedélyt a kereskedelmi forgalmazáshoz, 2022 óta pedig az Egyesült Államokban is kapható a sejttenyésztett csirke, Izraelben pedig 2023 óta a laboratóriumi marhahús, ami ráadásul kóser minősítést is kapott.

Magyarország időben lép

Július elején zárult a társadalmi egyeztetése annak a törvénytervezetnek, amely Magyarország területén megtiltja a laboratóriumi hús előállítását és forgalmazását is. Ilyen tilalmat elsőként Olaszország vezetett be az EU tagállamai közül, ám ezt Brüsszel kifogásolta, mivel az új élelmiszerek engedélyeztetése uniós hatáskör, a döntés pedig minden tagállamra nézve kötelező.

Nagy István agrárminiszter ugyanakkor a Mandinernek kifejtette: Magyarország tanult Olaszország hibájából, ezért a szöveget kiküldtük Brüsszelbe. 

Ez azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlés már ősszel betilthatja a laboratóriumi húst, vagyis jóval azt megelőzően, hogy a Gourmey termesztett libamájáról dönthetne az Európai Unió intézményrendszere.

Mi alapján dönthet az EU a laboratóriumi libamájról?

Az élelmiszer-innovációnak tekintett, első sejtszaporítással létrehozott húst egy holland startup mutatta be 2013-ban. Emiatt az új élelmiszerek engedélyeztetésére vonatkozó szabályozás szerint kell eljárnia az EU-nak, mivel 1997 előtt nem volt hasonló élelmiszer Európában. A kérelmet egy-egy termékre lehet benyújtani, vagyis ha a laboratóriumi libamáj engedélyt kap, az nem jelenti azt, hogy automatikusan kapható lesz az összes hasonló eljárással gyártott húsféle. A részletes dokumentációt megvizsgálja az Európai Bizottság, a leendő új élelmiszert pedig az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) részletes laboratóriumi vizsgálatnak veti alá, amely akár kilenc hónapig is eltarthat. 

Ha a hatóság megállapítja, hogy az egészségre nem ártalmas az új élelmiszer és címkén szereplő jelölések rendben vannak, akkor az uniós döntéshozatal, vagyis a parlament és a tanács támogatása után kerülhet forgalomba a termék. Az engedély az összes uniós tagállamra kötelező.

A Gourmey ugyanakkor egyelőre az iparág korlátait is figyelembe véve a prémium kategóriában kíván megjelenni sejtalapú ételeivel – emelte ki a startup közleményében Nicolas Morin-Forest vezérigazgató. 

A vállalatvezető azt is leszögezte ugyanakkor, hogy a sejtalapú élelmiszer-gyártás első globális szereplőjeként terveznek megjelenni a legnagyobb piacokon a következő években, folyamatosan bővülő kínálattal.

A világ pénzemberei óriási üzletet látnak a műhúsbizniszben

A magyar kormány előrelátása nem alaptalan. A Good Food Institute (GFI) nemzetközi alternatív fehérjékkel foglalkozó ernyőszervezet tavalyi évre vonatkozó jelentéséről kiderül:

A laboratóriumi hússal összefüggő kutatásokat, a fejlesztéseket és a technológia folyamatos fejlődését 2013 óta 3,2 milliárd dollárral támogatták a befektetők. A több mint 1100 milliárd forintnak megfelelő tőkebefektetés több mint 80 százalékát ráadásul 2021 és 2023 között öntötték a formálódó termesztetthús-piacba.

Az infláció tavaly visszavetette a kockázati-tőkebefektetéseket, de így is több mint 200 millió dollár érkezett a laboratóriumi húsüzlet fejlesztésére.

Komoly változás, hogy a világ legfejlettebb gazdaságai – élén az Egyesült Államokkal, Kínával és Nagy-Britanniával – már komoly állami támogatást is nyújtanak a startup vállalkozásoknak. Sőt, az Egyesült Államokban már elindult az első, sejtmezőgazdasági egyetemi szak. Nagy-Britannia pedig közel 20 millió dollárt fektet a következő években az alternatív fehérjepiac fellendítésébe.

Bill Gates műhúsa már engedélyt kapott

Szingapúr engedélyezte elsőként 2021-ben a laboratóriumi hús forgalomba hozatalát új élelmiszerként, az egyik helyi étteremben kapható a méregdrága csirkefalatka. A következő mérföldkő a tavalyi év volt, amikor Washington szakhatóságai engedélyezték a Bill Gates érdekeltségébe tartozó Upside Foods és a Good Meat laboratóriumi csirkehúsait. 

Ezeket San Franciscóban és Washingtonban lehet egy-egy helyen beszerezni, de a terjeszkedés soha nem látott mértékű befektetéssel néhány év alatt megvalósulhat. Idén év elején pedig Izraelben – a kutatások egyik globális központjában – kapott engedélyt a világ első laboratóriumi marhahúsa, ami ráadásul a kóser minősítést is megkapta.

A világ legnagyobb gyártója, a JBS várhatóan az idei év közepén nyitja meg a 10 ezer műhúspogácsa éves előállítására képes óriásüzemét. A francia Danone pedig a laboratóriumi anyatej-előállításba fektetett jelentős összeget, együttműködve Izraellel.

A G7 országok és a legnagyobb vállalatok mellett az ENSZ is fontos alternatívának tartja a laboratóriumi húst, a WHO és a FAO pedig kifejezetten előnyösnek mind a világélelmezés, mind az éghajlat szempontjából.

Technológiai áttörés jöhet pár éven belül, de ennek nagy ára lesz

A laboratóriumi hús előállítása jelenleg nem lehetséges nagyüzemi keretek között. Ennek oka, hogy a sejtszaporítás és a hús megnövesztése nagyon lassú és költséges folyamat, ráadásul a termék íze sem képes versenyezni az eredetivel. Ebben némi áttörést hozott az idei év, mivel a kutatók rájöttek, hogy az állati fehérjéket növényi melléktermékekkel és az azokból nyert fehérjékkel kiegészítve jóval hatékonyabbá tehető a gyártás. Az előállítás költségei sem teszik lehetővé ma még, hogy versenyképes, megfizethető áron lehessen forgalomba hozni egy laboratóriumi húst.

Ráadásul a sejtnövekedést lehetővé tévő bioreaktorokban használt táptalaj összetevői sokszor élőállatok embrióiból kivont anyagok, amelyek ökológiai lábnyoma jelentős lehet, emellett etikai kérdéseket is felvetnek.

Az emberek inkább a húst választják, mint a fenntarthatóságot

Nem utolsó sorban a fogyasztók világszerte undorodnak a laboratóriumban termesztett hústól. Az elmúlt években ráadásul a kezdeti lelkesedés után meredeken visszaesett az egyéb alternatív fehérjék, például a növényi alapú húshelyettesítők iránti kereslet is. A drága alternatívák íze és állaga meg sem közelíti a valódi húsét, ráadásul az új technológiákkal készült, sok esetben ismeretlen adalékokkal ellátott, ultrafeldolgozott élelmiszerek sok rendszeres fogyasztónál váltottak ki allergiás reakciókat, valamint gyomor- és emésztőrendszeri panaszokat.

Globálisan ráadásul a várható éves átlagjövedelem-emelkedés – főként a fejlődő országokban –  húsfogyasztást ösztönzi, miközben a jelentős népességnövekedés jelentősen növeli az állati termékek iránti keresletet. Az állattartásnak ráadásul a világ nagy részén vallási és kulturális hagyományai vannak, ezekről pedig esze ágában sincs lemondani a világ jelentős részének.

Berlin tavaly év végén – a gazdák támogatásainak megvonásával szinte egy időben – 38 millió euró, azaz 14,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a szövetségi költségvetésből az alternatív fehérjék, kiemelten a laboratóriumi hús kutatásaira és népszerűsítésére. Nem csak Európában de 

Jelenleg 12 uniós tagállamban működik alternatív-fehérjét előállító üzem, vagy ilyen termékek előállítását kutató laboratórium.