Nemet mondtak a baloldalra

Nyitókép: Shutterstock

Baranya Róbert és Nagy Gábor írása a Mandiner hetilapban.

Múlt heti lapszámunkban annak jártunk utána, miből épültek a jobboldal önkormányzati bástyái. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője felhívta a figyelmet az in­kumbenshatásra, arra, hogy a hivatalból induló politikusok előnnyel vágnak neki a soron következő választásnak. Különösen igaz ez a helyhatósági voksolásokra, amikor erős polgármesterek kívánnak újrázni.

2019-ben a kormánypártok a huszonhárom megyei jogú városból tizenhármat húztak be, 2024-ben a huszonötből – időközben Esztergom és Baja is visszanyerte címét – tizenötöt. Sikerült visszahódítaniuk Egert, Miskolcot és Salgótarjánt, Győrt, Nagykanizsát és Szolnokot azonban elvesztették. Az idén véget érő ciklusban több ellenzéki vezetésű városban felbomlott a szivárványkoalíció, ennek hátterében a lokális érdekellentétek mellett a közös értékrend hiánya, illetőleg a 2010 előtti világ balliberális kádereinek aktivitása áll.

Szétaprózódott ellenzék

Eger volt az első olyan megyei jogú város, ahol felbomlott az ellenzéki összefogás. Nem véletlen, hogy a 2019-ben az Egységben a Városért Egyesület által indított, akkor még jobbikos Mirkóczki Ádám mögé felsorakozó tömörülések idén már külön polgármesterjelölttel mérették meg magukat. Vágner Ákos, a Fidesz–KDNP jelöltje relatív többséggel, bő 35 százalékos eredménnyel, de képviselő-testületi többséget maga mögött tudva győzött. 9 százalékpontos hátránnyal futott be másodikként a Civil Közéleti Egyesület színeiben induló Mirkóczki Ádám, 13 százalék alatt végzett a baloldali jelölt, Pál György, majd következett a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által indított Domán Dániel, a független Tarsoly József, a korábban a Fideszben, most az Egerért Most Egyesületben politizáló Oroján Sándor, a Mi Hazánk részéről rajthoz álló Pápai Ákos és a független Orosz Lászlóné.

Mi vezetett ehhez a szétaprózott eredményhez, az ellenzék széteséséhez, a városvezető elszigetelődéséhez? Többek között az, hogy igencsak véleményes hangfelvételek szivárogtak ki a polgármesterről az Ungár Péter LMP-társelnök érdekeltségébe tartozó Egri Ügyek portálon. Ezek egyikén Mirkóczki arról beszél, hogy miként nem adná ki a lényeges adatokat az ön­kormányzattól, márpedig erre kötelezve van. Egy másikon helyi, polgármesteri média kiépítéséről esik szó. Több más hanganyagon képviselőtársait minősíti. A politikust kizárták a miatta összehozott Egységben a Városért Egyesület frakciójából, és lemondásra is felszólították.

Az is borzolja a kedélyeket, hogy több büntetőeljárás zajlik olyan ügyekben, amelyekről Mirkóczkinak akár tudomása lehet. Az pedig hab a tortán, hogy olyan aljegyzője lehet most a településnek, akit a bíróság jogerősen elítélt magánokirat-hamisításért.

„Mi a saját üzeneteinkre fókuszáltunk, arra, hogy ötévnyi városházi belharc után békés építkezés és fejlődés következhessen” – fogalmaz portálunknak Vágner Ákos. A leendő polgármester leszögezi: az illegálisan lehallgatott beszélgetésektől távol tartották magukat, nem kommentálták őket. A fideszes politikus nyitott városházát, kormánnyal való együttműködést és több tízmilliárd forintnyi plusz­forrást is említ.

Bajai baloldali belharcok

Baján 2019-ben Nyirati Klára a Sikeres Bajáért Egyesület polgármesterjelöltjeként tizenhárom év után közel 50 százalékos eredménnyel győzte le a Fidesz–KDNP-t. Pártja, a Momentum, és támogatói, a DK, az MSZP, a Jobbik és a Mindenki Magyarországa Mozgalom egyéni képviselői mandátumokat is szereztek, biztosítva ezzel a testületi többségét. Elméletileg.

Ez a támogatás azonban hamar megingott. Az új város­vezetést több kétes ügy övezte, többek között adatokkal való visszaélésre lehetőséget adó konzultáció, illetve a Halfőző fesztivál kiszervezése. Vitát szült a polgármester személyzetpolitikája – maga mellé vette Keszthelyi Andrást, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki főtanácsadóját, illetve Lamperth Mónika korábbi belügyminisztert –, a vidéki embereket sértő megnyilvánulása, illetve az a botrányos levél, amelyben többedmagával románul gratulált Marosvásárhely magyar polgármesterének. Mindez oda vezetett, hogy az ellenzék többséget adó kilencfős csoportjából négyen kiváltak: két független, egy jobbikos és egy DK-s képviselő. Nyirati Klára ellen tavaly fegyelmi eljárás indult a Momentumban, miután nemtetszésének adott hangot, hogy Donáth Anna pártelnök kritizálta a DK-t és Gyurcsány Ferencet; nem sokkal később ki is lépett a Momentumból.

Ősztől kormánypárti polgármestere lesz Bajának Kámánné Bari Bernadett személyében, aki majd 10 százalékot vert a hivatalban lévő városvezetőre. A Fidesz–KDNP az összes egyéni választókerületet is megnyerte. A leendő polgármester lapunknak azt mondja, hatalmas eredménynek tartja, hogy a 2019-es voksolást követően együtt maradtak, s megerősödve jöttek ki a helyzetből. Sikerének okait abban látja, hogy Baja megállt a fejlődésben, és a város közéletét eluralták a baloldali politikusok egymással való, személyeskedő pártpolitikai vitái.

A múlté a szocialista iparváros bélyege

Miskolcon a Pont Mi Egyesület és a Fidesz–KDNP által indított Tóth-Szántai József a szavazatok több mint 40 százalékával szerezte meg az első helyet. Az egymással kakaskodó ellenzék alaposan lemaradt: Barkai László, a DK, az LMP-Zöldek, az MSZP és a Párbeszéd-Zöldek jelöltje mindössze 22 százalékot szerzett, a Jobbik és a Momentum által támogatott Varga Andrea Klára pedig még ennél is kevesebbet, nem egész 14 százalékot tudott összekaparni. A két baloldali aspiráns együtt sem tudta volna megverni Tóth-Szántai Józsefet.

A borsodi vármegyeszékhelyen évek óta tart a baloldali belháború. Az ellentét leginkább Veres Pál polgármester és a DK, illetve az LMP között feszült. A Gyurcsány Ferenc vezette párt azzal vádolta a polgármestert, hogy túl jó viszonyt ápol a helyi Fidesszel, az LMP-nek pedig nem volt elég zöld a városvezető. A konfliktus kenyértöréshez vezetett, a DK ősszel önálló polgármesterjelölttel rukkolt elő Hegedűs Andrea személyében. Veres Pál belefáradt a harcba, és áprilisban bejelentette, hogy nem indul újra. Ezután Hegedűs Andrea visszalépett Barkai László javára. Csakhogy a Momentum és a Jobbik nem állt be a sorba, helyette a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület által indított Varga Andrea Klára alpolgármester mögé sorakoztak fel.

A baloldali megosztottság nyilván a kormánypártok malmára hajtotta a vizet, de ez persze nem elég, hogy valakit polgármesterré válasszanak. Ahogy Tóth-Szántai József a Mandinernek hangsúlyozza: akármennyire is 21. századi egy kampány, semmi nem pótolja a személyes találkozást a választókkal. A politikus februártól 178 lakossági fórumot tartott piacon, utcán, lépcsőházban vagy éppen lakásban. Elmondása szerint a lakosoktól érkező visszajelzések nagymértékben segítették a jövőtervezést, s az észrevételeket be tudták építeni a kampányba. Tóth-Szántai József elmondása szerint Miskolcon a három legfontosabb téma a tömegközlekedés, a közbiztonság és a köztisztaság. Ez kiegészül azzal a vízióval, hogy miként képzelik el a települést a helyiek az elkövetkező időszakban, hogyan tud Miskolc kilépni az acélvároskliséből, amely a mostani korosztálynak már semmit nem jelent. Tóth-Szántai József határozott igennel válaszol arra a kérdésre, hogy szerepet játszott-e a győzelmében, hogy a politikán kívülről érkezett. Sokat hozzátett persze a városról szerzett tudásához, hogy itt született, Miskolc minden városrészében élt, és harminc éve helyi újságíró. Más fontossági sorrend alakulhat ki abban a tekintetben, hogy mely ügyek mellé rendel politikai akaratot egy politikus, illetve egy civil – vélekedik. Tóth-Szántai József szerint a választók díjazták ezeket az eltéréseket.

Kicsit hasonló volt a helyzet Salgótarjánban, amely 2014 óta állt baloldali vezetés alatt. Itt is az történt, hogy az eddigi polgármester, az MSZP-s Fekete Zsolt váratlanul úgy döntött, nem indul újra a posztért. Maga helyett alpolgármesterét, a szintén szocialista Huszár Mátét ajánlotta, aki mellé felsorakozott a DK, a Párbeszéd és a Jobbik is. A Hajrá, Salgótarján! Egyesület és a Fidesz–KDNP közös jelöltje, Kreicsi Bálint azonban több mint 10 százalékpontos előnnyel verte őt.

A megválasztott polgármester értékelése szerint „nem biztos, hogy a népszerű leköszönő polgármester támogatói megfelelő alternatívát találtak a baloldalon. A másik tényező, hogy az elmúlt nyolc-tíz évben a lehetőségekhez viszonyítva kevés sikert könyvelhetett el a város. Ilyen például a döcögősen haladó piacfelújítás, ami sokak szemét szúrta”. A siker egyik összetevőjének nevezi, hogy csapata jelentős munkát fektetett a kampányba, rengeteg információt gyűjtött a lakosságtól, a vállalatoktól, intézményektől. „Egy sor konzultáció előzte meg a programalkotást, amely ezek után jól illeszkedett az emberek akaratához, gondolataihoz” – fogalmaz.

Úgy véli, az, hogy a politikán kívülről jött, nem egyértelműen előny, többen is úgy érveltek, hogy politikai jártasság hiányában kevésbé alkalmas a szerepre. Viszont nyitottak is voltak az emberek az újdonságra azok után, hogy az utóbbi évtizedekben rendre valamelyik párt közeléből kerültek ki a szereplők – mondja Kreicsi. Szerinte az is újszerűnek hatott, hogy egy civil szervezet és a Fidesz–KDNP közös jelöltjeként indult.

Ahogy Miskolcon Tóth-Szántai József, úgy Salgótarjánban Kreicsi Bálint is biztos jobboldali többséget tudhat majd maga mögött a helyi közgyűlésben.