Októbertől szinte képtelenség lesz irányítani és működtetni a fővárost – mi lesz veled, Budapest?

Nyitókép: Mandiner-grafika

Karácsony Gergely pürroszi győzelmet aratott június 9-én, ha győzött egyáltalán, mert lapzártánkig nem derült ki, hogy a Kúria elrendeli-e a főpolgármester-választás megismétlését az egész fővárosban. Ezt a hivatalban lévő főpolgármester kérte, mondván, az érvénytelen szavazatok újraszámolása során derült ki, hogy „sérültek azok a törvényi garanciák, amik kizárnák a választási visszaélést”. Először az érvénytelen voksok átnézésekor vetette fel az új választás lehetőségét, tartva attól, hogy megfordul az eredmény. Nem fordult meg, de utána már kínos lett volna megmásítania a szavát. Pedig nem idegen tőle a pálfordulás, emlékezzünk csak a villamosra, amely nem ütötte el, pedig visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől.

Előfordulhat az is, hogy a bírói testület a riválisa, Vitézy Dávid indítványának ad helyt, ez esetben a IV. és a VII. kerületben kell a szavazóknak újra az urnákhoz járulniuk. A politikus szerint az ezekben a kerületekben módszeresen elkövetett visszaélések indokolják a jogorvoslatot, mivel a szavazólapokon csak vékonyan húzták át az időközben visszalépő fideszes Szentkirályi Alexandra nevét, ami a szavazók megtévesztésére adhatott okot.

A főpolgármester-választás eredménye

Ha a jogi eljárások, illetve az esetleges részleges vagy teljes új választás után marad is a székében Karácsony Gergely, lesújtó kritikaként könyvelheti el, hogy az ellenzék fő bázisának tartott Budapesten – ahol a Fidesz a néhány sikeres polgármestere ellenére jóval gyengébb, mint országosan – mindössze 41 szavazattal tudta legyőzni a csupán pár hónapja ringbe szálló Vitézy Dávidot. Ennek számos prózai és elvi oka van. A fővárosban élők jelentős része tisztában van azzal, hogy Budapest utóbbi közel öt éve minden volt, csak nem diadalmenet. Az emberek azzal kénytelenek szembesülni, hogy a közterületek katasztrofális állapotban vannak, az utak minősége a hatvanas-hetvenes esztendők romániai viszonyaira emlékeztetnek, az utcák, terek, aluljárók koszosak, szemetesek, ráadásul elözönlötték őket a hajléktalanok, a közbiztonság érezhetően megromlott, s ami a legszembetűnőbb és a legtöbb lakót leginkább frusztrálja, hogy közlekedési káosz alakult ki. A Nagykörútra megalapozott koncepció nélkül felfestett kerékpárutak, valamint a „Karácsony-karók” abszurditását talán urbanisztikai előadásokon is tanítani fogják elrettentő példaként. A főpolgármesternek arról sem sikerült meggyőzni a fővárosiak egy részét, hogy a méhlegelők, rovarhotelek és hasonló ötletek az ökoszisztéma részét képezik, s nem egyszerűn arról van szó, hogy gazosak, elhanyagoltak bizonyos területek.

Mindemellett fejlesztések alig voltak Budapesten. A Blaha Lujza teret sikerült rendbe tenni, ám ennek sikerességéről is megoszlanak a vélemények – csakúgy, mint arról, jó ötlet volt-e kitiltani az autósokat a felújított Lánchídról. Ám a híddal kapcsolatban ennél sokkal nagyobb a probléma, súlyos korrupciós botrány árnyéka vetül a beruházásra. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő április közepén hivatali vesztegetés gyanúja miatt feljelentést tett, miután a munkálatokat végző A-Híd Zrt.-től felettébb gyanús körülmények között landoltak százmilliók magánszámlákon. Az sem növelte Karácsonyék renoméját, hogy gyakorlatilag „végigsírták” a lassan véget érő ciklust, a kormányzati megszorítások miatt állandóan csődhelyzetre panaszkodtak, különösen a szolidaritási adó drasztikus megemelését vették zokon. Az nem vitás, hogy a kabinet kemény intézkedést hozott az önkormányzatokkal szemben, ám a 2020 elején berobbanó koronavírus-járvány, a két évvel később kitörő ukrajnai háború, illetve a vele járó energiaválság és infláció miatt nem nagyon tehetett mást, valahogy el kellett osztani a terheket az országban. A Pénzügyminisztérium szerint a fővárosnak nem lehet túl sok oka panaszra, hiszen az eltelt öt évben több mint 1200 milliárd forint adóbevételhez és állami támogatáshoz jutott, és 188 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást kellett (volna) fizetnie a szegényebb települések támogatására.

Ellenzéki össztűz alatt

Karácsony tevékenységével a mögötte álló politikai erők jelentős része sem volt elégedett. Legerősebb támogatója, a DK nem a főpolgármesteri tevékenységét kritizálta, hanem azt, hogy nem csinált a fővárosból ellenzéki bázist. Gyurcsány Ferenc tavaly tavasszal azt nyilatkozta, hogy úgy látja, a 3-as metró, a Blaha Lujza tér felújításával, két új zebra létrehozásával véget ér Karácsony Gergely ambíciója, a politikus nem teljesíti feladatát, hazafias kötelezettségét azzal, hogy nem száll szembe az „önkény hatalmával”, és nem megy neki „ezerrel” a kormánynak. A DK elnöke be is lengette, hogy esetleg saját jelölttel indulnak a főpolgármester-választáson, végül azonban visszakozott. Ez a kritika érzékenyen érinthette Karácsonyt, hiszen a Gyurcsány pártjának jelentős befolyása van a városházán. Szentkirályi Alexandra számos alkalommal úgy fogalmazott a kampánya során, hogy a DK valójában a saját embereivel irányítja Budapestet.

Ungár Péter, az LMP társelnöke viszont éppen azt vetette tavaly óta többször Karácsony Gergely szemére, hogy a város üzemeltetése helyett az ellenzéket akarja megszervezni, és az számít neki, hogy a Facebookon milyen módon tudja magát Orbán Viktor áldozataként beállítani. Ekkor már lehetett sejteni, hogy a zöldpárt kihátrál a főpolgármester mögül.

Karácsony mikroadományos története pedig már szinte az egész ellenzéki tábor józanul gondolkodó tagjaiban ellenérzéseket keltett. Nem véletlen, hiszen nehéz elhinni, hogy adománygyűjtő ládikákban összegyűlhetett 506 millió forint a politikus miniszterelnök-jelölti előválasztási kampányára gründolt 99 Mozgalom támogatására. Különösen attól válik hiteltelenné a sztori, hogy a befizetések jelentős része valutában érkezett; mint kiderült, 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között tizen­kilenc részletben 917 ezer eurót és 3900 angol fontot fizetett be Perjés Gábor, a Párbeszéd II. kerületi önkormányzati képviselője, az egyesület ügyvezető igazgatója a számlájukra.

Megjött a rivális

De a leginkább az csökkentette Karácsony Gergely választási esélyeit, hogy március közepén színre lépett Vitézy Dávid. A saját civil szervezete és az LMP által támogatott szakpolitikus a kampánya során szakmailag kiérlelt, átgondolt, konkrét, életszerű és megvalósítható ötleteket mutatott be arról, miként kellene vezetni a fővárost, milyen fejlesztéseket kellene végrehajtani, hogyan lehetne gazdaságosan, ész­szerűen működtetni Budapestet. Ezzel arra is rámutatott, hogy vetélytársának mennyire koncepciótlanok, szegényesek a víziói, és annak ellenére sincs jövőbe mutató elképzelése, hogy főpolgármestersége előtt öt évig Zuglót vezette, emellett másfél évtizedes nagypolitikai tapasztalata is van.

A két politikus programja közötti különbség még inkább égbekiáltó, ha figyelembe vesszük, hogy a főpolgármesternek rengeteg ideje lett volna elkészíteni egy alaposan kidolgozott anyagot, ráadásul hatalmas létszámú hivatal, továbbá több párt szakértői álltak rendelkezésére, Vitézynek ezzel szemben csak néhány hónapja volt, és az LMP-n kívül csupán néhány lelkes civil szakértő dolgozott vele. A korábbi közlekedési államtitkár 101 pontos programot tett le az asztalra, amely a budapestiek életének megkönnyítését, a főváros fejlődését célozta. Karácsony és csapata irigykedve olvashatta, s verhette a fejét a falba, hogy ezek nekik nem jutottak eszükbe.

Különös vita robbant ki az egyik programpont körül, ami jól szemlélteti a két politikus közötti felfogásbeli különbséget. Vitézy felvetette, hogy létrehozna egy BKK-rendészetet, mert elfogadhatatlan, hogy ittas, drogos, másokat zaklató, erőszakos emberek, hajléktalanok miatt sokan nem mernek tömegközlekedési eszközökkel utazni. Karácsony ebből emberjogi kérdést csinált, nekiment riválisának, elküldte a fenébe, és kijelentette, hogy a kijelölt hajléktalanmentes övezet káros, a lelkek legmélyébe belehatoló és pusztító propaganda. (Egy választás után kikerülő hangfelvételen pedig az hangzik el, hogy Karácsony lapáttal verné agyon Vitézyt, amiért később bocsánatot kért.)

Azt még Karácsony szimpatizánsai is elismerték, hogy a Partizánban és az ATV-ben megtartott főpolgármester-jelölti vitákon egyértelműen kirajzolódott a két politikus közötti kvalitásbeli különbség Vitézy javára.

A Fővárosi Közgyűlés összetétele

Megbénulhat a főváros

Bár az is lényeges, tudunk-e nyugodtan, kulturáltan utazni a tömegközlekedési eszközökön, Budapest következő öt évének van egy sokkal fontosabb kérdése: képes lesz-e egyáltalán talpon maradni az önkormányzat? Alig több mint egy héttel a választás után Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-posztban közölte, a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a főpolgármester újabb azonnali jogvédelmi kérelmét, így a kincstár 2 milliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról. Ezzel már több mint 30 milliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól, s további 5 milliárd forinttal még mindig tartozik. Ennél ijesztőbb, amit ezt követően írt a pénzügyminiszter, miszerint Budapest csődben van: bár 102 milliárd forint adót szedett be az év első négy hónapjában, pénzeszközei április végére 9 milliárd forintra csökkentek, adósság­állománya pedig 30 milliárd forinttal nőtt. 

Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes tagadta, hogy csődhelyzet lenne, érvelése szerint éppen azért inkasszózhatott a kincstár, mert továbbra is fizetőképes az önkormányzat. Azt is állította, ha a kormány „rendezné tartozásait” a fővárosi vezetéssel szemben – példaként említette a Lánchíd felújítására ígért teljes támogatást és az új trolibuszokra szánt összeget –, akkor pozitív lehetne a városháza pénzügyi mérlege, sőt kamatot is kapnának.

Varga és Kiss nézeteltérése azonban nem változtat azon, hogy gazdasági szempontból nagy nehézségekkel küszködik a főváros, s ezt a helyzetet a még a jelenlegi, Karácsony számára kedvező összetételű, baloldali többségű közgyűlés sem tudná egyszerűen kezelni. De októbertől már más lesz a felállás a testületben. Karácsony a sajátjával együtt hét politikus szavazatára számíthat, hiszen a DK–MSZP–Párbeszéd koalíció ennyi mandátumot szerzett, ami édeskevés a harminchárom tagú közgyűlésben. Elviekben támogatja őt a Momentum, de ezzel nem megy sokra, hiszen a külön induló párt által begyűjtött 39 471 szavazat 4,98 százalékos támogatottságot jelent, ami nem jogosít mandátumra.

A koalíció mindhárom pártja katasztrofális állapotban van, pedig elvileg abban is megállapodtak, hogy a 2026-os parlamenti választáson is szövetségben indulnak. A Párbeszéd eddig is csak papíron működött, a választás estéjén pedig az egyik legpotensebb politikusa, Tordai Bence társelnök is elhagyta a süllyedő hajót. A DK vezetői képtelenek tudomásul venni, hogy január végén még az ellenzék legerősebb pártja volt az övék, mára pedig a „futottak még” kategóriába került, legfeljebb az vigasztalhatja őket, hogy az 5 százalékot egyedül talán képes lesz megugrani. Az MSZP két társelnöke, Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre lemondott, lassan már csak az a kérdés, ki kapcsolja le a székházukban a villanyt.

A főpolgármester tehát béna kacsaként fogja irányítani Budapestet. Bár az elmúlt csaknem öt évben sokaknak volt olyan érzésük, hogy a meglevő közgyűlési többség dacára is így politizál.

***

A fővárosi káosz küszöbén  

– Nagy Attila Tibor politikai elemző

A Fidesz szempontjából összességében sikeresnek minősíthető az a tavalyi politikai-jogi manőver, amellyel visszahozta a Fővárosi Közgyűlés közvetlen megválasztását, vagyis a kerületi polgármesterek már csak abban az esetben tudtak bejutni a közgyűlésbe, ha a listák valamelyikén befutó helyre kerültek. A régi-új rendszerben a mindössze 41 szavazattal újra­választott főpolgármester mögötti koalíció vereséget szenvedett, mert elveszítette többségét, a 18 mandátumából 7 maradt a 33 tagú közgyűlésben.

Nem tűnik valószínűnek új többségi koalíció létrehozása. Bár szűkösen meglenne a többség, a tíztagú Fidesz-frakció hivatalosan nem léphet koalícióra a Karácsony-féle héttagú csapattal, hiszen a most véget érő ciklusban a kormánypárt folyamatosan és keményen támadta a főpolgármester politikáját, időnként magát a személyét is, lásd például a nyelvvizsgabotrányt. Ráadásul a Karácsony-féle csoportban – ha megfogyva is – jelen van a Demokratikus Koalíció, márpedig a Fidesz és a Gyurcsány-párt közötti szövetségkötés eladhatatlan lenne politikailag. A másik – szintén inkább csak elméleti, semmint reális – lehetőség, hogy a Tisza Párt tízfős frakciója szövetségre lép Karácsony Gergelyékkel, de ez esetben Magyar Péter a DK-val való szövetség gyanújába kerülne, az összegyurcsányozódás pedig igencsak veszélyes, erről Márki-Zay Péter egykori ellenzéki miniszterelnök-jelölt is szokott mesélni. A főpolgármester megpróbálhatna a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal és Vitézy Dávidékkal összefogni, de velük még éppen nem lenne meg a közgyűlési többség, ráadásul az MKKP eddigi identitásához hozzátartozott „a nem fogunk össze senkivel” hozzáállás, ebbe nem illeszkedne egy hivatalos koalíció. Karácsony Gergely emberi kapcsolata a kampány során megromlott Vitézy Dáviddal, a listájukhoz tartozó három közgyűlési képviselő ezek után aligha köt hivatalos koalíciót a városvezetővel.

Akkor mit lehetne tenni? Ellentétben a miniszterelnökkel a főpolgármester hivatalba lépéséhez és maradásához – egy-két kivételtől eltekintve – nem szükséges a közgyűlés többsége. Innentől kezdve a főpolgármester szavazásról szavazásra, előterjesztésről előterjesztésre szerezheti meg a közgyűlési többséget. Ebben van gyakorlata Karácsonynak, hiszen zuglói polgármesterként sem volt többsége, csakhogy az ottani munkáját nem övezte akkora figyelem, mint a főpolgármesteri tevékenységét. Sajnálatos módon az országos pártpolitikai szembenállás könnyen megfojthatja még az észszerű együttműködést is a közgyűlésben, különösen a fontosabb napirendi pontok esetében, mint például a költségvetés. Ezeknél nehezen volna politikailag eladható, ha mondjuk a Tisza Párt együtt szavazna a Fidesszel és a DK-val. Fenyeget a veszély, hogy mivel egyik fél sem elég erős a másik legyőzéséhez, későn születnek meg döntések, sok lesz a botrány és a vita, a városházi apparátus elbizonytalanodik a vezetési zűrzavar miatt. Ennek a nehéz helyzetnek a feloldására két lehetőség kínálkozik: vagy mégsem lesz ciki a Tisza, a Fidesz, a DK és mások együtt szavazása a Fővárosi Közgyűlésben, vagy pedig a közgyűlés feloszlatja önmagát, és egy előre hozott választás talán tisztább viszonyokat teremt.