A szabadság minden évben remek alkalmat kínál a szellemi töltekezésre.
Fotó: Pixabay
Itt a nyár, a kikapcsolódás és a feltöltődés időszaka. Ha a nyári szabadsága alatt közéleti, politikai könyveket olvasna, akkor van néhány jó tippünk, mit csomagoljon a poggyászába. Alternatív könyvajánlónk olyan frissen megjelent olvasmányokra helyezi a fókuszt, amelyek első sorban konzervatív magyar kiadóktól és szerzőktől származnak.
Íme, néhány a Mandiner idén nyári „kötelező olvasmányai” közül:
G. Fodor Gábor: Orbán kontra Soros
A magyar politológus könyve két kimagasló tehetségű magyar emberről szól, akik közül az egyik évtizedekkel idősebb a másiknál, mégis kortársaknak mondhatók.
A könyv ajánlója szerint Orbán és Soros útjai többször keresztezték egymást, voltak időszakok, amikor úgy tűnt, hogy még együtt is működhetnek.
„Az idősebb: Soros György már meglett, kőgazdag, ereje teljében lévő férfiként, tele társadalomátalakító tervekkel érkezett 1984-ben a magyar politikába. Hamar megállapodott a pártállam fejeseivel és útjára indította a Soros Alapítványt, ami azóta az egész világon fogalommá vált. A fiatalabb, Orbán Viktor az évtized végén robbant be a magyar politikába, és mindjárt a rendszerváltoztató erők vezetőjévé, az új, demokratikus Magyarországot akarók reményének megtestesítőjévé vált. Soros is rögtön meglátta benne a jövőt, és külföldi tanulmányúttal támogatta.”
Mint a könyv részletezi, lehetett volna ez egy gyönyörű barátság kezdete is, ám végül nem az lett.
Ezt is ajánljuk a témában
Miért írt könyvet Soros és Orbán párviadaláról? Miről szól az EP-választás? Mit gondol Magyar Péter esélyeiről? Heti kibeszélés a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójával, Szilvay Gergellyel és Kacsoh Dániellel.
Orbán Balázs: Huszárvágás
Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója nem először rendezte könyv formájába a gondolatait egy adott témában – korábban már A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye címen megjelent műve és a székelyekről szóló kötetei is nagy sikert arattak az olvasók és a kritikusok körében. A Huszárvágás című alkotás alcíme: A konnektivitás magyar stratégiája, mint a könyv ajánlója rámutat, a feladat, amely Magyarország előtt áll a világpolitikában, egy valódi huszárvágást követel meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Orbán Balázs szerint az uniós elnökség olyan lehetőség, amit ki kell használni, hogy Európa erősebb legyen.
„Napjaink világa leginkább egy hatalmas csatamezőre emlékeztet, ahol a nagy hadseregeken a zűrzavar lett úrrá, az egymással szemben álló tábornokok pedig a megváltozott körülmények fényében igyekeznek újrarendezni a sorokat.
Azoknak a kisebb nemzeteknek, amelyek a saját kezükbe akarják venni a sorsukat, nem marad más választásuk, mint kreatív merészséggel elébe menni a dolgoknak.
A Huszárvágás olyan stratégiát kínál Magyarországnak, amely lehetővé teszi, hogy úgy reagáljunk a jelen nagy kihívásaira, hogy közben saját különleges erősségeinkre építünk – merész fellépéssel meglepjük a többieket, és magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az Egyesült Államokban is bemutatták Orbán Balázs „Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája” című könyvének angol kiadását.
Sayfo Omar–Marsai Viktor–Veres Kristóf György: Kié itt a tér?
A Migrációkutató Intézet munkatársai által írt kötet a Párhuzamos társadalmak és városi zárványok Nyugat-Európában alcímet kapta, a szerzők tematikusan hasonlítják össze Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Németország és Svédország bevándorlók lakta városrészeit, hogy ezzel is újabb aspektusból vizsgálják a napjaink Európáját meghatározó ezerarcú problémát.
A fő kérdés, amelyet körbejár a három szakember: vannak-e „no-go zónák” Európában?
A könyv ajánlója szerint „a kérdést az elmúlt években indulatos viták övezték, melyek során politikusok, szakpolitikusok, elemzők, publicisták és egyszerű polgárok feszültek egymásnak érveikkel. Bár a gyakran ideológiai síkon zajló polémia még messze nem ért véget, egy dolog biztosan látszik: az elmúlt évtizedek során Európa nagyvárosaiban valami végérvényesen félrement.
A bevándorlók lakta környékek története az 1960-as évekre nyúlik vissza, amikor tömegesen kezdtek érkezni emberek a volt gyarmatokról, illetve államközi munkaerő-kölcsönzési szerződések keretében. A befogadó államok a legalacsonyabb ingatlanárú környékeken szállásolták el őket, ahova a családegyesítések és a későbbi bevándorlási hullámok révén újabb tömegek érkeztek.
Eközben a többségi társadalom tagjai fokozatosan kiköltöztek e negyedekből, így hol vegyesebb, hol homogénebb etnikai tömbök, párhuzamos társadalmak alakultak ki.
Ennek következtében mára számos olyan városrész jött létre Európában, amelyben az utcák képe és a társadalmi kultúra eltér a többségi társadalom által lakott környékekétől, a szociális körülmények és a közbiztonság rosszabb a máshol megszokottnál, a hatóságok különleges protokollt követnek intézkedéseik során, vagy egyszerűen a többségi társadalom egyes tagjai diszkomfortosan érzik magukat.”
Mindhárom könyv rendkívüli alapossággal járja körbe a központi témát, egyik sem könnyen emészthető nyáresti olvasmány, de a közéleti kérdések iránt érdeklődő olvasókat biztosan lebilincseli majd.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök saját bevallása szerint minden héten kijelöl egy napot az olvasásra; ez abban is segíti, „hogy megértsük, mit gondolnak ellenfeleink, és hol hibázik az ő észjárásuk”.
Bemutatták a Terror Háza főigazgatójának legújabb esszékötetét.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Ramaswamy könyve betekintést nyer a woke vállalati világba, ami még hasznos lehet a számunkra. Szilvay Gergely írása.
Kóbor János élete végéig hordozta magában a keserűséget amiatt, hogy 1970-ben nem mehetett ki az Omega Londonba – mondja Csatári Bence történész, aki könyvet írt az énekes életéről.
Stephen King esetében legalábbis mindenképp, még ha nem is teljes mértékben. Ezúttal ráadásul nemcsak egy új Joe Hill-képregény jelent meg, de egyéb köteteivel is újrázhatunk.
Hogy az új is lehet jó, a jól ismert pedig nem mindig garantálja a minőséget, arra a művészet a legjobb példa.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
