„Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, különleges stratégiát kell kidolgoznunk” – ilyen volt Orbán Balázs washingtoni könyvbemutatója

Fotó: képkivágás az eseményen készült videófelvételből

***

Ünnepélyes körülmények között Washingtonban is bemutatták Orbán Balázs „Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája” című könyvének angol kiadását. Az eseménynek az Egyesült Államok magyar nagykövetsége adott otthont, ahol Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója köszöntőjében kitért a könyv címének magyarázatára is.

A politikai igazgató második kötete a „Hussar Cut – The Hungarian Strategy for Connectivity” címen jelent meg angolul. A könyvbemutató alkalmából rendezett pódiumbeszélgetésen Orbán Balázs fontos megvilágításba helyezte a kiadványt.

Orbán Balázs: Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, különleges stratégiát kell kidolgoznunk

A huszárvágás, magyarázta Orbán Balázs, azt jelenti, hogy bátornak sőt vakmerőnek kell lenned, kockázatos döntéseket kell vállalnod, gyorsan kell tudnod reagálni és ha meg tudod lepni az ellenséged, megnyerheted a csatát.

Mint fogalmazott, azért választotta ezt a metaforát könyve címének, mivel azt gondolja, hogy pontosan ez az, amit Magyarországnak tennie kell, ha sikeresek akarunk lenni ebben a változó és nagyon ellenséges környezetben a 21. században, amikor a világrend fenekestül felfordult. És ha a kis államok túl akarnak élni, és nem nagy blokkok perifériái akarnak maradni, hanem kulcsállamokká akarnak válni, saját független és szuverén döntéshozó képességgel, stratégiával és értékrenddel, akkor pontosan erre van szükség: huszárvágásra.

Azért, folytatta, mert nézőpontja szerint a neoliberális, egypólusú világrendnek vége. Úgy, mint a globalizmus gondolkodásmódjának is, és mint értékrendnek is, a világnak, ami ezen alapul. „Most egy új valósággal szembesülünk, amelyről még nem tudjuk, hogy milyen lesz”, viszont Orbán Balázs szerint a liberális gondolkodók szerint a helyes válasz erre a Nyugat blokkosodása, ahol a világot jó és rossz országokra, emberekre, stb. osztják, és – Francis Fukuyama nyomán – a történelem vége előtt egy utolsó, nagy döntő csata jön, amit meg kell vívni, természetesen a jók és a rosszak között, amelyek között kénytelen vagy választani.

Mint fogalmazott: „Magyarország ugyan Európa közepén helyezkedik el, de kulturálisan mégis egy sziget vagyunk. Az egyedi nyelvünket mindössze 12 millióan beszélik, és olyan történelmünk van, mint senkinek a világon. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, különleges stratégiát kell kidolgoznunk. Tudnának erről mesélni Lengyelországban, Csehországban, illetve a balti államok is. Többek között erről is szól ez a könyv” – jelentette ki a szerző.

Orbán Balázs az eseményen hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország törekvése a keleti gazdasági kapcsolatok fenntartására nem jelenti azt, hogy el akar szakadni a nyugati geopolitikai tömbtől. Mint kifejtette,

Idén júliusban például Magyarország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, ami nagyszerű lehetőségeket biztosít az országnak és konzervatív vezetésének – mutatott rá.

McCarthy: Magyarország inspirációt adhat az egész világ számára

A pódiumbeszélgetésen Daniel McCarthy, az Intercollegiate Studies Institute alelnöke a jelenlegi világrendet az entrópia állapotaként írta le. „A kor, amelyben élünk, az entrópia kora, ahol azt látjuk, hogy az egész világon sok olyan struktúra és intézmény, amely generációk, sőt talán évszázadok alatt épült fel, kezd összeomlani és elbukni. Egy ilyen összetett és folyamatosan változó világban pedig Magyarország a társadalmi entrópiával való dacolás modellje.

– mondta Daniel McCarthy.

Chris DeMuth: A szuverenitást nem kapjuk. Azt el kell nyerni

A National Conservatism Conference elnöke, Chris DeMuth a Huszárvágás washingtoni könyvbemutatóján nem győzte méltatni a könyvet. Mint fogalmazott: „ez egy valódi tudományos munka. Egy kiegyensúlyozott írás, ami tananyag is lehetne, egy professzor munkája az egyetemen, mégis egy nagyon fontos munkát végző politikus műve.”

Az elnök ezt követően az állandó küzdelemről is beszélt, ami a mindennapi szuverenitás-harcokkal jár a világban. „Kína egy olyan ellensége az Amerikai Egyesült Államoknak, amely nem ellensége Magyarországnak” – mutatott rá. Értékelésében Kína atomfegyvereire is kitért, amelyek szerinte Amerika nagyvárosaira veszélyt jelenthetnének, „Budapestre viszont nem”.

– értékelte a magyar álláspontot DeMuth. „A szuverenitást nem kapjuk”, nem annyit jelent, hogy beleszúrunk egy zászlót a földbe. „A szuverenitást el kell nyerni” – húzta alá. 

„Az infrastruktúra, kereskedelem, ez mind nagyon fontos. Ami még fontosabb: felépíteni egy patrióta, kulturális társadalmat. És ez a kormány felelőssége” – húzta alá DeMuth. Az elnök ezen a ponton szóba hozta az energiatermelést és a menekültproblémát is, amelyek terén Magyarország egyaránt határozott, karakteres állásponttal rendelkezik. Gondolatait azzal zárta, hogy „Magyarország ezt (a szuverenitás megőrzését – a szerk.) nagyon jól csinálja.”

David Goldman: Magyarország újra megment minket azzal, hogy segít megérteni a világot

DeMuth mellett David Goldman, amerikai gazdasági stratégiafelelős is kinyilvánította véleményét, amely kimondottan karakán és a magyar kormányt, a magyar nemzetet méltató. Szerinte Magyarország az elmúlt, tragikus évszázadban egy rossz oldalról tanulta meg azt, hogyan gondolkodnak más kultúrák, amihez hozzátette, hogy ők, „amerikaiak, ebben rosszak.”

Az „újra” szó kapcsán Goldman egyszersmind felidézte Teller Edét, a Manhattan tervet, valamint Neumann Jánost is, aki a számítógéppel nemcsak a történelembe, de azon személyek közé is beírta magát, akiknek Goldman szerint Amerika hálás lehet. A stratégiafelelős szerint ugyanis a Kínával való kapcsolat megoldása lehet majd a negyedik magyar huszárvágás az Egyesült Államokban.

***