Következő mérkőzések 
A honvédség Afrikába repült gépe szerintük direkt tűnt el a radarról, miközben nem ismerik az afrikai repülőfigyelési problémákat.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A fejletlen térségekben nagy valószínűséggel fordul elő, hogy egy repülő nem látszik az online légiforgalmi adatbázisokban, méghozzá azért, mert az adott körzetben nincsenek olyan, civilek által üzemeltetett vevőeszközök, amelyek foghatnák a repülőgép transzponder jeleit – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Galgóczy Ferenc légiközlekedési szakértő, akit a 24.hu-n megjelent cikkel kapcsolatban kérdeztek.
A portál ugyanis azt írta: a honvédség Airbus A–319-es gépe Afrikába repült, és három napon át nem volt követhető a nyilvános repüléskövető oldalakon.
A 24.hu szerint Afrikába repült, és három teljes napon át nem volt látható a nyilvános repüléskövető oldalakon. Mint kifejtették, a gép június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt. A repülő Tuniszban landolt, ahonnan hamarosan tovább indult déli irányba.
A 140 utas befogadására alkalmas gép Tunézia légterében tízezer méter fölötti magasságban repült, amikor éjfél előtt eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról. Minden bizonnyal kikapcsolták a gép jeladóit, mert három napig nem bukkant fel a radaron, nem volt követhető, hogy merre jár – vonta le a következtetést a lap, hozzátéve, hogy a gép csak szombaton este tűnt fel újra, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.
„A megjelent írás vagy félrevezető, vagy a legelemibb szakmai ismeretek hiányában született, amely így
feleslegesen szenzációhajhász, legfeljebb a konteó hívőknek nyújt izgalmas témát”
– összegezte véleményét Galgóczy Ferenc a Magyar Nemzet számára.
A légiközlekedési szakértő szerint a fejletlen térségekben nagy valószínűséggel fordul elő, hogy egy repülő nem látszik a civil légiforgalmi adatokon, méghozzá azért, mert az adott körzetben nincsenek olyan, civilek által üzemeltetett vevőeszközök, amelyek foghatnák a repülőgép transzponder jeleit.
Kifejtette: a köznyelvben csak radarkövető oldalnak hívott oldalak olyan, úgynevezett ADS-B Exchange oldalak,
amelyek működése teljesen civil felhasználók adatain alapul.
A szakértő azt mondta, a rendszer hasonló elven működik, mint az amatőr időjárás-jelentés, amikor a felhasználók a saját eszközeikkel észlelt jeleket, adatokat töltik fel a meteorológia rendszerébe, ami azt összegzi és megjeleníti. Hozzátette: az interneten pár dollárért kapható ADS-B vevő érzékeli és feltölti valamelyik online rendszer adatbázisába a repülőgépek transzponder jeleit, amelyek egyediek, konkrét repülőgépekhez vannak hozzárendelve.
„A repülőgépek ezt már a gurulás megkezdésekor elkezdik sugározni, hiszen a légiforgalom irányítása e transzponderek működésén alapul. A repülés alatt folyamatosan sugároz, és ez a földről vehető, akár amatőr eszközökkel is. Ha valahol nincs róla jel, akkor az minden bizonnyal azért van, mert a környéken a földön biztosan nincs telepítve amatőr ADS-B vevő, ami tovább küldhetné az adatokat az ismert, nagyközönség számára elérhető online rendszerekbe” – zárta gondolatait a szakértő.
A Magyar Nemzet megnézte a Flightradar nevű oldalon az 1, 284 millió négyzetkilométer alapterületű Csád légterét (Magyarország 93 ezer négyzetkilométer), és beszámolója szerint mindössze két repülőgépet lehetett látni az ország légterében, miközben a valós szám ennél feltételezhetően jóval magasabb.
Ezt is ajánljuk a témában
Ha békét akarunk, miért fegyverkezünk? Mit üzen 1848. március 15-e? Miért lenne jó nekünk Trump? Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Kacsoh Dániel a Reakció ünnepi kiadásában.
Elemzők szerint a kampány célja, hogy az orosz haderő támadóképes maradjon újabb mozgósítási hullám nélkül.
Csak a szűk mag és a hozzátartozók mentek ki ma a Hősök terére.
Szerintük Ruandában olyan, mintha nyitott börtönben lennének.
A Magyar Turisztikai Ügynökség lenyűgöző imázsfilmje ösztönzi a nemzetközi turistákat, hogy a magyar fővárosba látogassanak.
Újra aggódik az Európai Bizottság alelnöke.
A volt holland miniszterelnök október 1-től tölti be a tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár.
