Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A fejletlen térségekben nagy valószínűséggel fordul elő, hogy egy repülő nem látszik az online légiforgalmi adatbázisokban, méghozzá azért, mert az adott körzetben nincsenek olyan, civilek által üzemeltetett vevőeszközök, amelyek foghatnák a repülőgép transzponder jeleit – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére Galgóczy Ferenc légiközlekedési szakértő, akit a 24.hu-n megjelent cikkel kapcsolatban kérdeztek.
A portál ugyanis azt írta: a honvédség Airbus A–319-es gépe Afrikába repült, és három napon át nem volt követhető a nyilvános repüléskövető oldalakon.
A 24.hu szerint Afrikába repült, és három teljes napon át nem volt látható a nyilvános repüléskövető oldalakon. Mint kifejtették, a gép június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt. A repülő Tuniszban landolt, ahonnan hamarosan tovább indult déli irányba.
A 140 utas befogadására alkalmas gép Tunézia légterében tízezer méter fölötti magasságban repült, amikor éjfél előtt eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról. Minden bizonnyal kikapcsolták a gép jeladóit, mert három napig nem bukkant fel a radaron, nem volt követhető, hogy merre jár – vonta le a következtetést a lap, hozzátéve, hogy a gép csak szombaton este tűnt fel újra, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.
„A megjelent írás vagy félrevezető, vagy a legelemibb szakmai ismeretek hiányában született, amely így
feleslegesen szenzációhajhász, legfeljebb a konteó hívőknek nyújt izgalmas témát”
– összegezte véleményét Galgóczy Ferenc a Magyar Nemzet számára.
A légiközlekedési szakértő szerint a fejletlen térségekben nagy valószínűséggel fordul elő, hogy egy repülő nem látszik a civil légiforgalmi adatokon, méghozzá azért, mert az adott körzetben nincsenek olyan, civilek által üzemeltetett vevőeszközök, amelyek foghatnák a repülőgép transzponder jeleit.
Kifejtette: a köznyelvben csak radarkövető oldalnak hívott oldalak olyan, úgynevezett ADS-B Exchange oldalak,
amelyek működése teljesen civil felhasználók adatain alapul.
A szakértő azt mondta, a rendszer hasonló elven működik, mint az amatőr időjárás-jelentés, amikor a felhasználók a saját eszközeikkel észlelt jeleket, adatokat töltik fel a meteorológia rendszerébe, ami azt összegzi és megjeleníti. Hozzátette: az interneten pár dollárért kapható ADS-B vevő érzékeli és feltölti valamelyik online rendszer adatbázisába a repülőgépek transzponder jeleit, amelyek egyediek, konkrét repülőgépekhez vannak hozzárendelve.