Félmilliárd forint nyomában: nagyon gyanúsak Magyar Péter országjárásának pénzügyei

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Terjedelmes cikket közölt a Magyar Nemzet szerdán Magyar Péter országjárásnak gyanús pénzügyeivel kapcsolatban. A lap azt vezeti le, hogy Magyar Péterék olyan költségkimutatást tettek közzé a Kossuth téri rendezvényükről, amely – a megszólaló üzletági források szerint – vélhetően köszönő viszonyban sincs a piaci árakkal.

Az ellenzéki politikus az elmúlt hetekben közel 170 településre látogatott el az országjárás keretében. A teljes roadshow költségeiről Magyarék hallgatnak, egyelőre csak a legnagyobb rendezvényük, a Kossuth téren tartott, április 6-i tüntetésük költségeiről tettek közzé adatokat. Magyarék állítása szerint a demonstráció mindösszesen 28,2 millió forintba került. A közzétett információk szerint a rendezvénytechnika 24 millió, a biztonsági szolgáltatás 1 millió, a jogdíjak 1,2 millió, a videógyártás 1,3 millió forintba került, a közművekre pedig 700 ezer forintot költöttek. 

A Magyar Nemzet által megkérdezett források szerint 

Egyrészt hiányos a felsorolás, ugyanis kimaradtak a tétellistáról olyan elemek, amelyek nélkül vélhetően nem lehet megtartani egy ilyen rendezvényt. Magyarék nem adnak számot például az eszközök, kellékek, támogató szolgáltatások (kordonok, takarítás) áráról, a fellépők esetleges költségeiről, az esetlegesen önkéntes alapon dolgozók ellátásának (például vízosztás, catering) költségeiről, a legyártott eszközök áráról (fáklyák, zászlók, badge, kitűző, molinó, nyakbaakasztó), de hallgatnak a Kossuth téren megrendezett esemény színpad pénzügyi vonzatairól is, hiszen kizárólag a rendezvénytechnikát (hang, video, áram) tüntetik fel bevallásukban.

A lap szerint nemcsak az a probléma Magyarék bevallásával, hogy egész költségsorok hiányozhatnak belőle, hanem az is, hogy amit bevallanak, az is csak a piaci ár töredékét teszi ki. A Magyar Nemzet felkeresett olyan, a szektorban dolgozó szakembereket, akik tudnak segíteni egy Magyaréhoz hasonló nagyrendezvény költségeinek megbecslésében. A lap számításai szerint a közzétett adatoknak (28,2 millió forint) több mint az ötszörösébe, 

Egy a Magyaréhoz hasonló hang, videó, színpadtechnika becsült összege közel 90 millió forintra rúg, a kerítések kordonok, valamint a különböző rendezvénytechnikai eszközök és a mobil wc-k 25 millió forintba kerülhetnek. A tüntetésre gyártott különböző arculatos elemek, a kitűzők, molinók, zászlók és táblák költsége csaknem 13 millió forintot tehetett ki. A broadcast költsége több mint 7 millió forintot tehetett ki, míg a rendezvény biztosítása 5 millió forintba kerülhetett. Ehhez jöttek még egyebek mellett a jogdíjak, a grafikai tervezés költsége, a kommunikációs költségek, a fellépők díja is. A Kossuth téri rendezvény valós költsége tehát körülbelül 153 millió forintra rúgna, ha ezeket a szolgáltatásokat valóban piaci áron vették volna igénybe. Magyar Péterék közlése és a tényleges költések között tehát több mint ötszörös különbség van.

170 helyszín elszámolása lóg a levegőben

Magyarék azonban nemcsak az április 6-i, Kossuth téren szervezett tüntetés pontos elszámolásával lehetnek bajban, hiszen az országjárás majd 170 másik helyszínével mindezidáig még csak meg sem kíséreltek elszámolni. Ezen rendezvények együttes költsége a Magyar Nemzet szerint több mint 530 millió, vagyis több mint félmilliárd forint lehetett. 

Ahhoz, hogy jobban érthessük, miből tevődik össze ez a hatalmas összeg, a Mandiner is megkérdezett két olyan szakembert, akiknek jelentős tapasztalata, gyakorlata van a piacon. 

A Magyar Nemzet által készített, április 6-i, budapesti rendezvényre vonatkozó becslések szerintük reálisak. Ahogy egyikük fogalmazott, „az elmúlt évek árnövekedése miatt, főleg a fesztiválszezon közeledtével, 150 milliónál olcsóbban egy ilyen rendezvényt nem nagyon lehet megúszni”.

A garázscég legendája

Magyar eközben rendre arról beszél, hogy a Tisza Párt egyelőre egy „garázscég”, az ő fellépése pedig egy „one man show”, vagyis egyedül viszi a kampányt, saját maga kezeli a Facebookját, pénzük pedig alig van. A magyar politikában jártas olvasó már sejtheti, mivel magyarázza Magyar, hogy ilyen nagy költséggel járó rendezvényeket simán meg tudnak szervezni. A kulcsszó a „mikroadomány”. Magyar szerint a párt mögött lelkes önkétesek és anyagi támogatók vannak.

Az ellenzéki politikus elmondása szerint a Kossuth téri tüntetése költségeire az egyesületéhez érkező adományokból származott a pénz. „Több tízmillió forint érkezett egyszerű magyar emberektől, több ezer embertől, és nem külföldről, nem dollár, és nem NER-es pénz” – mondta Magyar. 

A „mikroadományok” meséje a dollárbaloldalon

A politikus még korábban, a március 15-i demonstrációjuk után is mikroadományokról beszélt. Akkor a Tények beszámolója szerint azt mondta: részben a saját pénzéből, részben önkéntes felajánlásokból valósult meg a rendezvény, s hozzátette azt is, „kisemberek adták össze” a summát.

„Anonim adományozókra”, „mikroadományokra” és „adománygyűjtő ládikákra” utoljára Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter hivatkozott a 2021-es előválasztási és a 2022-es országgyűlési kampány finanszírozását firtató kérdésekre válaszul. Mint ismert, utóbb kiderült, hogy a nyilvánosságra hozott nemzetbiztonsági jelentés szerint a 2022-es kampányban több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről az egyesült ellenzékhez a hatalomváltás céljából. A finanszírozói háttér esetükben a Soros-hálózat volt. A dollárbaloldal által kiépített pénzügyi manőverek meghatározó külföldi érdekeltségű tagjai az Action for Democracy, a Fondation Pluralisme, a DatAdat-csoport és a Globsec nevű szervezetek voltak. Az A4D vezetői ráadásul egy nyilvánosságra került felvételen nemcsak a támogatás tényéről és céljáról, hanem a valódi megbízóról is beszélnek, konkrétan arról, hogy Soros György áll a szervezeten keresztül a magyarországi baloldalnak juttatott milliárdok mögött. Az ügyben a Szuverenitásvédelmi Hivatal már vizsgálatot is indított, és az is kiderült, hogy már Karácsony 2019-es kampányában is külföldről érkeztek a tízmilliók, „mikroadománynak” álcázva.

A Soros-hálózat újra akcióban?

Ha a külföldről pénzelt baloldal története felől közelítünk, már nem is tűnik annyira véletlennek, hogy a Tisza Párt európai parlamenti listáján szép számmal bukkannak fel a Soros György hálózatához köthető jelöltek. Ilyen például a migránspárti, korábban afgán menekülteket istápoló Weisz Viktor, aki a Soros által támogatott Artemisszió Alapítvány „menekült mentora” volt. 

De ilyen Bujdosó Anna Andrea is, aki mentor az Egyenlítő Alapítványnál. A női jogokért olykor szélsőségesen harcoló Soros-szervezet, az Egyenlítő Alapítvány korábban azzal keltett visszatetszést, hogy tüntetést szerveztek Pintér Sándor szívhangrendelete ellen a Hang, a Patent Egyesület, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, az EMMA Egyesület, a Jól-Lét Alapítvány, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Nők Szövetsége/Association of Hungarian Women, a NANE Egyesület, a NEM! – Nők Egymásért Mozgalom, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women’s Lobby), a Nőkért Egyesület, a Másállapotot a szülészetben, valamint a TASZ társaságában.

Előkelő helyen van Magyar listáján a META jogtanácsosaként ismert Dávid Dóra is, aki szerepet vállalt a Save the Children Internationalnél, amely korábban szintén több, Soros György által kezdeményezett projektben is részt vett.

A gyanút csak fokozza, hogy Magyar körül a Bajnai Gordonhoz köthető DatAdat is felbukkant. Ismert, Magyarék oldalának adatvédelmi tájékoztatójában felbukkant a datadatos kör. A volt baloldali miniszterelnök (Bajnai Gordon – a szerk.) köre azzal próbálta elrejteni a szerepét, hogy átnevezték osztrák leányvállalatukat. A cég tulajdonosi köre azonban nem változott, az ügyvezető továbbra is az egykori baloldali titkosszolgálati miniszter (Ficsor Ádám – a szerk.) és az Estratos Digital székhelye is megegyezik a jogelőd Datadat GmbH címével. A DatAdat végzi jó ideje a baloldali kampányfeladatok számottevő részét.