Meg kellene csinálni a nemzeti konzultáció ellenzéki verzióját
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
A kiábrándult fideszes változatlanul olyan, mint Columbo felesége, állandóan szó van róla, de még senki nem látta.
Nyitókép: Ladóczki Balázs/Magyar Nemzet
„Kik is tehát a tiszások?
Egy «normál» választáson egy százalék körül van az érvénytelen szavazatok aránya. Most első ránézésre többszöröse volt, a megyei listás választáson, és mint említettük Fejér megyében volt a legalacsonyabb az arány, ahol volt kutyapárti és mi hazánkos lista is, itt már nagyon közel járt a «normálishoz» ez a szám.
A megyei és a korrigált EP-listás érvénytelenek összevetéséből egzaktul meg lehet állapítani, hogy a nem megyei jogú vidéki településeken hányan voltak, akik érvénytelenül szavaztak a Tisza hiányában, vagyis ők alkotják a keménymagot. 55763 ilyen választópolgár van. Ez ezen a választói bázison (amely az összes szavazó 62 százaléka) 2 százalék. Országosan kivetítve olyan 90 ezer ember lehet, de az MKKP 18 helyen nem állított listát a 19-ből, így ha a Fejér megyei arányokból indulunk ki
50-60 ezer embert tesznek ki a legelkötelezettebb tiszások.
Most vessünk egy pillantást arra, hogy az egyes pártok megyei listás szavazói között mekkora arányt képviselnek azok, akik az EP-n máshova szavaztak.
Látható, a fideszeseknél ez mindösszesen 4-5 százalék, és nem is biztos, hogy a fideszes pontos megjelölés, mivel lehet, hogy inkább fordítva célszerű megközelíteni. Azaz ezek olyan apróbb pártok szavazói, akiknek a másodlagos pártpreferenciája a Fidesz. Akár így, akár úgy a kiábrándult fideszes változatlanul olyan, mint Columbo felesége, állandóan szó van róla, de még senki nem látta.
Nem így az ellenzéki pártoknál. Itt az átszavazás 40-80 százalékát tette ki az önkormányzati szavazóiknak. A baloldalnál akkor kisebb az arány, ha már nagyon nem volt mit elvenni tőle. És ha már a baloldalnál tartunk. Miközben szólt a gyurcsányozás, és másról sem lehetett hallani Magyar Pétertől, a Tisza párt vezérétől, hogy a DK egyenlő kék Fidesz, addig
közel kétszázezer szavazó volt, aki most júniusban a DK vezette baloldalra és a Tiszára is szavazott.
Egészen precízen 201011 baloldali választó az EP-n más pártot támogatott, de mivel valószínűtlen, hogy a baloldalról Márki-Zay Péterre vagy Vona Gáborra szavaznának, nem merész feltételezés, hogy ennek elsöprő többsége a Tiszánál között ki.
A kis pártok inkább táplálkoztak a Mi Hazánk szavazóiból, mivel többnyire jobboldaliak, sőt mint láttuk, exjobbikos szervezetek is vannak itt, amelyeknél még van átjárás a Mi Hazánkhoz. Márpedig a Mi Hazánknál is regisztrálhatunk 233 ezer olyan szavazót, aki a megyei listához képest másra szavazott az EP-listán. Ám a fő különbség nem is az a DK-hoz képest, hogy inkább innét szóródtak szét a többi párt közé, hanem hogy a Mi Hazánk megőrizte országgyűlésin megszerzett támogatottságát, azaz ezek a választók azon felüli részt képviselnek. Azaz olyan emberekről beszélünk, akik 2022-ben vélhetően az Összefogás-listára szavaztak, menetközben a Mi Hazánkkal kezdtek rokonszenvezni, ami megyei listán leadott szavazatukban érhető tetten, majd visszatértek a Tisza jóvoltából a nagyobb ellenzéki szervezethez. Vagyis
a baloldaltól a Tisza elvett szavazatokat, a Mi Hazánk (és az MKKP) esetében pedig megakadályozta azt, hogy 2024-ben nagyra nőjön,
ami amúgy egy teljesen reális lehetőség volt.”
Kapcsolódó cikkek a Választás 2024 aktában.
A leginkább csak egyetlen politikusra épített formációkra szinte senki nem volt kíváncsi június 9-én, de egyelőre egyikük sem adta fel.
Brutálisan megerősödött az Európai Parlamentben az ex-kisantant, emellett is vannak hatalmas vesztesek és óriási nyertesek is. Kiszámoltuk, mutatjuk!
A bizottsági helyek kiosztásánál is kiderült: semmibe veszik a konzervatív szavazókat. Megint. Kiszámoltuk, megmutatjuk – vajon hány jobboldali szavazó kell ahhoz, hogy ugyanannyit „érjen” a szava, mint egy balos voksolónak?