Vége a válságok korszakának: semmi sem állíthatja meg a magyar gazdaság növekedését a következő években

Nyitókép: Getty Images

Az átmeneti visszaesést követően már idén növekedési pályára áll a magyar gazdaság, a kormány 2,5 százalékos GDP-bővüléssel számol. A növekedés dinamikája a következő években ráadásul jelentősen gyorsul, köszönhetően a növekedést ösztönző folyamatoknak, elérve a 4 százalékot. A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Programból.

A 2024-2028-ig előrejelzett folyamatok egyértelműen azt mutatják, Magyarország maga mögött hagyta az orosz-ukrán háború, a szankciók és az inflációs sokk okozta átmeneti, nehéz esztendőket, noha a továbbra is bizonytalan nemzetközi folyamatok kockázatai középtávon várhatóan megmaradnak. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint ugyanakkor a kedvezőtlenebb forgatókönyvek esetén sem kell a gazdaság újbóli megtorpanásával számolni. 

A kormány azt is világossá tette, nem enged az eddig elért eredményekből, vagyis hosszú távon is garantáltan megmaradnak a családtámogatások, az adókedvezmények, a rezsicsökkentés és a bérfelzárkózás.

Brüsszel támogatás helyett sokat ártott a magyar gazdaságnak

Tavaly 0,9 százalékkal csökkent a GDP. A gazdaság enyhe visszaeséséhez a kedvezőtlen nemzetközi konjunktúra vezetett, amely hazai viszonylatban a magas infláció miatt átmeneti jövedelemcsökkenéshez és a beruházások visszaeséséhez vezetett. Hazánk versenyképességét emellett érdemben rontotta, hogy az Európai Unió politikai okokból visszatartja az uniós forrásokat. 

Nemcsak a tervezett források tényleges hiánya, hanem annak tovagyűrűző hatásai is rontották a teljesítményt. Ezek közül kiemelkedő a mesterségesen keltett bizonytalanság, amely erősen rontotta a nemzetközi befektetői bizalmat, növelte a magyar  kockázati felárakat, emelte a finanszírozási igény költségszintjét, valamint a költségvetést terhelő éves adósságszolgálatot. 

– idézte fel a dokumentum. Ennek ellenére a magyar gazdaság idei évtől újrainduló növekedését megalapozó tényezők már tavaly is erősödtek.

Eltéríthetetlen a magyar gazdaság a növekedési pályáról

A Brüsszelnek benyújtott program szerint a tartós növekedést megalapozza, hogy az infláció alacsony szinten stabilizálódott, a munkaerőpiac ellenállt a válságnak, a reálkeresetek pedig tavaly szeptember óta újra emelkednek, így a visszaesés csak átmenetinek bizonyult. Szintén kiemelendő, hogy a beruházások sem estek vissza érdemben. A lakosság és a vállalkozások az inflációs sokk időszaka alatt a megtakarításaikat növelték, amely jó alapja a gazdaság fellendülésének.

Szintén komoly ösztönzés, hogy az állam kedvezményes hitelprogramokkal segíteni a vállalkozásokat, ösztönözve a beruházásokat. Ezt a folyamatot segíti elő az uniós pénzek jelentős részének felszabadulása, amely idén már támogatja a növekedést.

Kőbe vésve a rezsicsökkentés és a családok támogatása

– áll a következő éveket meghatározó programban. A középtávú költségvetési kitekintés az eddig meghozott kormányzati intézkedések figyelembevételével készült. Az előrejelzés számol:

• 2024. január 1-jétől a CSOK Plusz konstrukcióval, mely a családi otthonteremtési kedvezmény helyébe lépő új támogatási forma. A házaspárok gyermek születése esetén fix, legfeljebb 3 százalékos, maximum 50 millió forint összegű hitelt vehetnek fel. Az igénylést követően megszületett második és harmadik gyermekre a kölcsön tőkerészéből 10-10 millió forintot elengednek, valamint a támogatást felvevők illetékmentességre is jogosultakká válhatnak.
• A 13. havi nyugdíj kifizetésével, a nyugdíjak reálértékének megőrzésével, valamint a 3,5 százalékot meghaladó növekedés esetén a nyugdíjprémium intézményével,
• a pedagógusok bérének – részben Európai Unió által is társfinanszírozott – emelése mellett a szakképzésben dolgozók, az ápolók, valamint a honvédelmi és rendvédelmi munkavállalók béremelésével,
• a honvédelemre fordítandó kiadások GDP-arányosan 2 százalékos szintjének fennmaradásával,
• a közúti és vasúti fejlesztésekkel, az ipari parkok kialakításával, területfejlesztési feladatokkal, egyéb gazdasági fejlesztésekkel,
• a hazánkat megillető, európai uniós helyreállítási források folyósításával,
• valamint a beruházások rugalmas megvalósításának finanszírozására szolgáló Beruházási Alappal.

A beruházások minőségi változást hoztak

A magyar gazdaság növekedésének továbbra is az egyik legnagyobb ösztönzője a már megvalósult, és a következő években megvalósuló beruházások. A 2017-2019 közötti időszakban kezdődött átalakulás tovább folytatódik, vagyis továbbra sem a munkaerő bővítése ösztönzi a növekedést, hanem a hatékonyság növelése. A korábban végrehajtott beruházások termőre fordulnak, vagyis a csúcstechnológia jelentősen emeli a termelékenységet.

A kormány azzal számol, hogy a bérfelzárkózás is visszatér a válságok előtti szintre, vagyis a következő években évi 6 százalékkal emelkedhet a fizetések vásárlóereje. Ehhez a versenyszféra mellett a közszféra célzott bérprogramjai is jelentősen hozzájárulnak.

Csökkenő pályára kerül az államadósság

Az Európai Unió a válságok sújtotta éveket követően ismét visszatér a Stabilitási és Növekedési Paktum előírásaihoz, a szabályok ugyanakkor változnak 2025-től. A kormány elkötelezett az államadósság és az államháztartási hiány csökkentésében, a hiány 2026-tól már tartósan 3 százalék alatt marad. 

Az adósságcsökkentés pedig lehetőséget ad a zöld és digitális átállás ösztönzésére is, de nagyobb mozgástér marad a hosszútávú kockázatok kezelésére is.

Stabilitás és kiszámítható adórendszer vonzza a befektetőket

A kormányzati programban arra is emlékeztetnek, hogy az adórendszer reformja 2010 és 2014 között megvalósult, az elmúlt években pedig adócsökkentés és a rendszer további egyszerűsítése is megvalósult. Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóék, a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó több mint 15 százalékkal mérséklődött. A kormány emellett vállalkozóbarát adórendszer teremtett az egységesen 9 százalékos társasági adóval.

A tavalyi GDP-csökkenéshez hozzájárult, hogy az áfabevételek elmaradtak a várttól, ugyanakkor a fogyasztás újbóli élénkülésével ismét nő a fogyasztási típusú adókból származó bevétel. A kormány emellett továbbra is elkötelezett az adóelkerülés további visszaszorítása mellett, amelyben az elmúlt években óriási eredményeket ért el.

Jöhet a zöld költségvetés, egyre nagyobb kockázat az elöregedés

A tervek szerint a kormány a következő években kidolgozza a zöld költségvetés szabályait. Magyarország 2020 óta bocsájt ki zöld kötvényt, amelynek célja, hogy a költségvetési bevételekből zöldberuházások valósuljanak meg. Ez idehaza elsősorban a zöldenergia-befektetéseket ösztönözheti. A tervek szerint a költségvetéshez kidolgoz a kormány egy olyan szempontrendszert, amely el tudja különíteni a zöldforrásokat.

A kormány számol azzal is, hogy a többi fejlett országhoz hasonlóan a hazai átlagéletkor is nő. Az évtized végéig ugyanakkor ez még nem jelent érdemben pluszkiadást a költségvetésnek, noha az idő előrehaladtával már egyre nagyobb hányadát kell az időskorúak ellátására fordítania a költségvetésnek. Az elöregedés közép- és hosszútávon közepes kockázatot jelent az Európai Bizottság értékelése szerint, rövidtávon ugyanakkor Magyarország kockázatai alacsony besorolásúak.