Nyitókép: Getty Images
Az utolsó pillanatban sikerült elfogadniuk az Európai Unió intézményeinek az uniós költségvetési szabályok módosítását. A Stabilitási és Növekedési Paktum reformjára azért volt szükség, mert az 1990-es években elfogadott, a költségvetési fegyelmet előíró szabályozás a gyakorlatban már nem működött, végrehajtása bonyolulttá vált.
Az uniós szabályok szerint a tagállamoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, hogy középtávon elérjék a GDP-arányos
- államháztartási hiány 3 százalék,
- az államadósság 60 százalék alá szorítását.
A tagállamoknak több évre szóló adósságcsökkentési stratégiát kell készíteniük, amelyeket Brüsszel véleményez és szükség esetén annak módosítását kérheti, ha a bizottság nem tapasztal kellő elköteleződést a fenntartható adósságcsökkentésre.
Rugalmasság, vagy kettős mérce?
A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait az EU 2020-ban felfüggesztette, hogy a Covid-19 járvány okozta válság kezelésére nagyobb mozgástér maradjon. Az átmeneti időszak az orosz-ukrán háború miatt 2023 végéig tartott.
Emiatt a legtöbb uniós tagországnak jelentősen megugrott az adóssága és a hiány is elszállt. Részben ezért, részben pedig a fiskális szabályok módosítása miatt a következő években az unió azt várja, hogy az államadósságot – annak mértékétől függően – évi 0,5-1 százalékponttal mérsékeljék a tagországok és a hiányt mielőbb szorítsák vissza 3 százalék alá. Lehetőleg minél alacsonyabb szintre, hogy egy esetleges válság esetén minél nagyobb mozgástérrel rendelkezzen a büdzsé.
Az új rendelkezések rugalmasabbak, mivel figyelembe veszik az adott tagállam sajátosságait. Újdonság, hogy a fenntartható adósságcsökkentési pálya értékelésekor Brüsszel figyelembe veszi az uniós programokkal, vagy a meghatározott állami beruházásokkal összefüggő, átmeneti költségvetési hatásokat. Idetartoznak a védelmi kiadások, vagy a zöld beruházások, amelyek hosszabb távon térülnek csak meg.
A rugalmasság egyben kockázat is, mivel a tagállamok által benyújtott adósságcsökkentési programokat Brüsszel megvizsgálja, és részben szubjektív szempontok szerint jelentős változtatásokat kérhet az adott tagállamtól. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy az adott ország nem tesz kellő erőfeszítést az adósságcsökkentés érdekében, eljárás alá vonhatja.
Az Európai Bizottság ráadásul egyedi szempontok szerint vizsgálja a nemzeti programokat, ami azt jelenti, hogy Magyarországgal szemben ismét kettős mércét alkalmaz az EU és hamarabb indul hazánk ellen eljárás. Valdis Dombrovkis bizottsági alelnök korábban többször is kiemelte:
Brüsszel az eddiginél nagyobb nyomást gyakorol majd a tagállamokra, hogy növeljék erőfeszítéseiket az adósság mérséklése érdekében.
Az Európai Parlament pedig közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbiaknál nehezebb lesz túlzottdeficit-eljárást indítani egy tagállammal szemben, mivel a nemzeti programok értékelésekor szorosabb lesz az egyeztetési folyamat és az országok mozgástere is nő.