Brüsszel kettős mércéjén múlik, indulhat-e az újabb eljárás Magyarország ellen

2024. április 29. 21:13

Új szabályok szerint kell csökkenteniük a hiányt és az államadósságot a tagállamoknak 2025-től. Az államadósság és a hiány csökkentését rugalmasabb szabályok mellett hajthatják végre a tagállamok, de a középtávú, nemzeti adósságcsökkentési stratégiák alapján Brüsszel már szubjektív szempontok szerint mérlegeli, az adott tagállam elkötelezettségét.

2024. április 29. 21:13
Nagy Kristóf

Nyitókép: Getty Images

Az utolsó pillanatban sikerült elfogadniuk az Európai Unió intézményeinek az uniós költségvetési szabályok módosítását. A Stabilitási és Növekedési Paktum reformjára azért volt szükség, mert az 1990-es években elfogadott, a költségvetési fegyelmet előíró szabályozás a gyakorlatban már nem működött, végrehajtása bonyolulttá vált.

Az uniós szabályok szerint a tagállamoknak szigorú költségvetési politikát kell folytatniuk, hogy középtávon elérjék a GDP-arányos

  • államháztartási hiány 3 százalék,
  • az államadósság 60 százalék alá szorítását.

A tagállamoknak több évre szóló adósságcsökkentési stratégiát kell készíteniük, amelyeket Brüsszel véleményez és szükség esetén annak módosítását kérheti, ha a bizottság nem tapasztal kellő elköteleződést a fenntartható adósságcsökkentésre.

Rugalmasság, vagy kettős mérce?

A Stabilitási és Növekedési Paktum előírásait az EU 2020-ban felfüggesztette, hogy a Covid-19 járvány okozta válság kezelésére nagyobb mozgástér maradjon. Az átmeneti időszak az orosz-ukrán háború miatt 2023 végéig tartott.

Emiatt a legtöbb uniós tagországnak jelentősen megugrott az adóssága és a hiány is elszállt. Részben ezért, részben pedig a fiskális szabályok módosítása miatt a következő években az unió azt várja, hogy az államadósságot – annak mértékétől függően – évi 0,5-1 százalékponttal mérsékeljék a tagországok és a hiányt mielőbb szorítsák vissza 3 százalék alá. Lehetőleg minél alacsonyabb szintre, hogy egy esetleges válság esetén minél nagyobb mozgástérrel rendelkezzen a büdzsé.

Az új rendelkezések rugalmasabbak, mivel figyelembe veszik az adott tagállam sajátosságait. Újdonság, hogy a fenntartható adósságcsökkentési pálya értékelésekor Brüsszel figyelembe veszi az uniós programokkal, vagy a meghatározott állami beruházásokkal összefüggő, átmeneti költségvetési hatásokat. Idetartoznak a védelmi kiadások, vagy a zöld beruházások, amelyek hosszabb távon térülnek csak meg.

A rugalmasság egyben kockázat is, mivel a tagállamok által benyújtott adósságcsökkentési programokat Brüsszel megvizsgálja, és részben szubjektív szempontok szerint jelentős változtatásokat kérhet az adott tagállamtól. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy az adott ország nem tesz kellő erőfeszítést az adósságcsökkentés érdekében, eljárás alá vonhatja.

Az Európai Bizottság ráadásul egyedi szempontok szerint vizsgálja a nemzeti programokat, ami azt jelenti, hogy Magyarországgal szemben ismét kettős mércét alkalmaz az EU és hamarabb indul hazánk ellen eljárás. Valdis Dombrovkis bizottsági alelnök korábban többször is kiemelte: 

Brüsszel az eddiginél nagyobb nyomást gyakorol majd a tagállamokra, hogy növeljék erőfeszítéseiket az adósság mérséklése érdekében.

Az Európai Parlament pedig közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbiaknál nehezebb lesz túlzottdeficit-eljárást indítani egy tagállammal szemben, mivel a nemzeti programok értékelésekor szorosabb lesz az egyeztetési folyamat és az országok mozgástere is nő.

A kormány eleget tesz a kötelezettségnek

Magyarország csökkenti a hiányt és az államadósságot a következő években, a hiány három-négy éven belül 3 százalék alá csökken – jelentette ki korábban Varga Mihály. A pénzügyminiszter az államadósság csökkentésével kapcsolatban nagyobb bizonytalanságot lát a kamatok változása és egyéb most még nem látható szempontok miatt.

Kapcsolódó vélemény

undefined

Szajlai Csaba

Magyar Nemzet

Idézőjel

Idén helyreállhat a költségvetési egyensúly, és ráállhatunk a felzárkózási pályára.

Hazánkkal szemben az uniós csatlakozástól egészen 2013-ig túlzottdeficit-eljárás folyt, amely pluszkiadást jelentett az országnak. A 2010-es kormányváltáskor rekordszinten volt mind a hiány, mind az államadósság, amely a jobboldali kormányok alatt folyamatosan csökkent, a hiány már 2012-ben 3 százalék alá került.

Párizs és Berlin veszélyeztette megállapodást

Franciaország és Németország ellentétes álláspontot képviselt a több évig elhúzódó tárgyalásokon. Berlin ragaszkodott hozzá, hogy a korábbi adósságszinteken ne lazítson az EU. Ezzel szemben a magas államadóssággal rendelkező Párizs a zöld átmenet felgyorsítására hivatkozva lazább fiskális fegyelmet szeretett volna elérni.

A kompromisszumos megállapodást végül az utolsó pillanatban, február végén sikerült elfogadniuk a tagállamoknak, így az Európai Parlament utolsó, áprilisi ülésén még tudott szavazni a csomagról. Az első, új szabályok szerint készülő nemzeti programokat 2024 őszéig kell benyújtaniuk a tagállamoknak.

A baloldal szerint Európának inkább állandó hitel kell

Az újonnan elfogadott módosításokat nem szavazták meg az EP baloldali és szélsőbaloldali, zöldpolitikusai. Szerintük a költségvetési fegyelem végül indokolatlan megszorításokkal lesz csak elérhető, ami visszafogja a beruházásokat és lelassítja a zöld átállást, veszélybe sodorva a klímacélokat és az igazságos átmenetet.

Részben a szocialista EP-képviselők és a szélsőbaloldali frakciók nem támogatják a takarékoskodást. 

Az európai baloldal azt szeretné elérni, ha az Európai Unió hosszútávon újabb közös hitelekből fedezné a zöld átállást, valamint Ukrajna támogatását és kidolgozna egy állandó hitelfelvételi mechanizmust, amelyet külön kezelnének az EU 2028-2034-es költségvetésétől.

Uniós átlag alatt a magyar államadósság

Az uniós tagállamok fele-fele arányban felelnek meg jelenleg a fiskális szabályoknak. Magyarországon az államadósság tavaly 73,5 százalék volt, amely alacsonyabb az uniós átlagnál

Öt uniós ország ugyanakkor jelentős, a GDP-t meghaladó államadóssággal bír, amely aligha csökkenthető belátható időn belül az uniós előírás körüli szintre. 

Görögország GDP-arányos államadóssága a legnagyobb, 162 százalék, Olaszországé 137 százalék, de Belgium, Spanyolország és Franciaország adóssága is meghaladja a 100 százalékot.

A hazai költségvetésnek hiánycsökkentésre van szüksége, mivel a hiány tavaly nálunk volt a második legmagasabb Olaszország után. A kormány ugyanakkor elkötelezett ennek lefaragásában és a piac sem lát komolyabb kockázatot a magyar hiány miatt. Az EU, valamint a piaci szereplők, hitelminősítők eddigi értékelése szerint hazánkban átlag feletti növekedés várható a következő időszakban, és abban is egyetértés mutatkozik, hogy noha vannak kockázatok, azokat nem strukturális problémák okozzák, hanem az az ország kitettsége a világgazdasági folyamatoknak.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 41 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
sexykitty21-6
2024. május 25. 00:43
🍓 ️ ­É­­r­t­é­­k­e­l­­d­­­ ­­a­­­ ­­s­z­e­­­x­i­­ ­p­u­n­c­­­i­m­­a­­­t­ 👉 𝐖­­𝐖­­𝐖­.­­­𝐗­­­𝟏­𝟖­­.­𝐅­𝐔­­­𝐍
a-gyar-2
2024. május 20. 13:36
Az EU illegitim. Minden döntése alapvetően törvénytelen. Az EU-t fel kell számolni el kell pusztítani.
Tommaso
2024. április 30. 11:31
Júniusban Orbán - a kijelentéseivel ellentétben -. nem foglalja el Brüsszelt, mert még az eddiginél is kevesebb képviselője lesz a Parlamentben. És 700 ellen 10-nek nincs esélye.
Tommaso
2024. április 30. 11:28
Nem Brüsszel mér kettős mércével, hanem ORBÁN megy szembe 26 országgal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!