A hiányt tényleg csökkenteni kell

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

„Varga Mihály pénzügyminiszter 675 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztását jelentette be a legutóbbi Kormányinfón: a költségvetési kiigazítást az ellenzék megszorításként értékeli. Nézzük, hogy mi valójában az igazság!

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a 2024-es költségvetési törvény módosítása, a 2025-ös büdzséről szóló javaslatot pedig, csakúgy, mint régen, majd ősszel tárgyalja a parlament.

Emlékezzünk csak az elmúlt esztendők ilyen típusú vádaskodásaira!
Megszorítások? Hozzunk fel néhány példát rá!

Konkrétan: a kormány bejelentette, hogy új otthonfelújítási programot indít, amelyet az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére lehet igénybe venni. A mintegy húszezer ingatlant érintő projekt júniusi indulása hozzávetőleg 125-130 milliárd forintos megrendelést generál a magyarországi építőipar számára.

Ide tartozik az is, hogy az idősek változatlanul megkapják majd a 13. havi, megemelt nyugdíjat is. Továbbá: változatlanul a költségvetés része lesz a rezsivédelmi alap, vagyis a választópolgárok a piaci árnál alacsonyabb összegért juthatnak energiához.

Amúgy az ellenzéki »jelzésekben« semmi újdonság nincs: szerintük míg tavaly zsugorodott a gazdaság, addig idén lehet kisebb fellendülés, ráadásul komolyabb élénkülésre még jövőre sem lehet számítani. Sőt, jövőre – csak »fusson ki« az EP- és az önkormányzati választás – megszorítások, adóemelések várhatók. Tekintettel arra, hogy hatalmas az államadósság, a költségvetési hiány, a reálbércsökkenés pedig jelentősen visszaveti a fogyasztást.

De tényleg! Mekkora hiba lenne elővenni az egyszer már csúfosan megbukott és bizonyítottan eredménytelen megszorításokat, amelyek nemcsak csírájában fojtanák el a gazdasági visszaépülést, hanem ismét elmaradó bevételeket és magasabb államháztartási deficitet okoznának. Hogy ne áruljunk zsákbamacskát, pillantsunk rá a meghirdetett kormányzati célra:

a fenntartható gazdasági növekedés érdekében a kormány a következő években – az éves gazdasági teljesítmény, vagyis a GDP arányában – három százalék alá kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt. Így a deficit mértéke az idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet. Valljuk be, hogy a felvázoltak nem egy drasztikus megszorításokat feltételező pálya kifutása, hiszen nem azonnal, hanem fokozatosan mérséklődik majd a deficit.

Ugyanakkor a költségvetési hiány csökkentéséhez a gazdasági növekedés helyreállása elengedhetetlen, a bővülés járul hozzá ahhoz, hogy a deficit fenntarthatóan csökkenni tudjon az adóbevételek növekedésén és az automatikus stabilizátorokon keresztül. Idézzük fel újból: a háztartásokat sanyargató politika korábban már csúfosan megbukott, bebizonyítva működésképtelenségét és eredménytelenségét.”