Választási várakozások: a szuverenista áttörtés elmarad, de az antiimperialista erők nagyot hasíthatnak a listákból

Nyitó- és belső kép: Scruton

Június 6-a és 9-e között bonyolítják le az Európai Unió területén az EP-választásokat, melyek eredményei egyaránt döntő jelentőségű lesznek Magyarország és az Unió számára is. Van-e középút az erős nemzetállamok érdekei és az uniós központosítási szándék között? Hogyan alakíthatja át az erőviszonyokat a választási végeredmény? Május 8-án, szerdán a Scruton V.P.-ben többek között ezekről beszélgetett Gerhardt Máté moderátor Lánczi Tamás politológussal, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjével, valamint Schiffer András ügyvéddel.

***

Gerhardt Máté azzal vezette fel a beszélgetést, hogy Magyarország 20 éve csatlakozott az Európai Unió, napjainkban pedig a legtöbb, közélet iránt érdeklődő személyt az foglalkoztatja, hogy  milyen irányba halad az unió akár politikailag, akár ideológiailag. „Évek óta egy ideológiai harc szemtanúi vagyunk, mi okozza ezt?” – tette fel a kérdést vendégeinek a moderátor.

Először Schiffer András ragadta magához a szót. Az ügyvéd úgy vélte, hogy erre nem egy válasz van. Kijelentette, hogy „ahol politikai konfliktus van, ott ideológia is van. Aki azt állítja, nem érdekli az ideológia, az gyanús. (...) Ahol az EB elnökét kiplakátolják egy kampány során, ott óhatatlan a konfliktus”. 

Az egykori LMP-s politikus ezt követően arról is beszélt, hogy Magyarországon 2010 után a politikai hatalom olyan pályára lépett, hogy „irányított módon szervezi meg a kapitalizmust, valamint a nemzeti burzsoáziát, és óhatatlanul konfliktust generál azokkal a külföldi szereplőkkel, akik megszokták, hogy a keleti végeken, amire rámutatnak, az az övék. Ebből származik egy gazdasági alapú érdekkonfliktus” – hangzott el. 

Schiffer szólt arról is, hogy a globális nagytőke ideológiai hadviselésében 2008 egy fordulópont volt. 

A korábbi LMP-s politikus szerint mindezek mozgatói kulcsfontosságú pozíciókat szereztek meg az európai médiakörnyezetben és intézményrendszerben egyaránt. S mindez nemcsak Európában érhető tetten, hanem olyan nemzetközi szervezeteknél is, mint az ENSZ.

Újraindult a véget értnek hitt történelem

Lánczi Tamás sok mindenben egyetértett az elhangzottakkal, bár – mint fogalmazott – „a hangsúlyokat máshova tenné, máshogy fogalmazná meg”. 

Majd azzal folytatta, „2008 valóban egy fordulópont volt, egy nyugati globalista kísérlet kapott egy léket”. 

Ezt követően azt a megállapítást tette, hogy 

és most már egy fegyveres harcokkal járó tusakodásnak is a szemtanúi vagyunk”. Ebben azonban nem Brüsszel játssza a főszerepet, hanem ez átnyúlik a tengerentúlra”. A politológus szerint valójában egy „erőgyűjtés zajlik, egy eszeveszett küzdelem: 

Valamivel később megjegyezte, hogy „a nagyhatalmak a globális konfliktushoz szívják a pénzt és lassan az embert is. Úgy érzik, hogy a világ más részein lévő »birodalmakkal« csak így lehet felvenni a hatalmat. Elég csak megnézni Irán, Kína vagy akár Izrael lépéseit” – magyarázta.

Lánczi  Tamás szerint „ez rossz hír a nemzetállamok és a kis nemzetek számára. 

„Az a folyamat, ami a rendszerváltáskor indult el 2008-ig tartott. Ezután új szereplők jelentek meg a pályán, mint például Kína, és olyanok is visszaerősödtek, akiknek sokan nem örültek, elég csak Oroszországra gondolni. Mi ezek között a birodalmak között vagyunk”

Gondolatmenetét azzal zárta, hogy „a magyar szuverenitás szempontjából 

Aki ebben a versenyben alulmarad, az elveszíti a szuverenitását végleg” – hangzott el.

„Bár a Nyugat mást sugall, a valóság ott kopogtat az ajtón”

A beszélgetés során arra is igyekeztek választ adni, hogy Brüsszel miként reagált a covid, illetve a háború okozta válságra. Lánczi szerint nem volt nyugodt időszak 2008-as fordulópont után. „A háború, amiről sokan azt gondolják, hogy 2022-ben tört ki, igazából már 2014-ben elkezdődött Ukrajnában. 

„A 2008-as válságra visszakanyarodva pedig el kell mondani, hogy az végleg maga alá temette többek között a déli országokat, amelyek elveszítették a gazdasági szuverenitásukat. A problémák tehát ott voltak, egy covid-méretű válság, majd az orosz-ukrán háború egy legyengült kontinenst ért el, és gazdaságilag megrendítő hatása volt. A Nyugat bár azt igyekszik sugallni, hogy a világ nem változott meg, de a valóság ott kopogtat az ajtón, elég csak a migrációra gondolni” – hangsúlyozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.

Európa jelentős részében nincsenek stabil kormányok

Európa helyzeténél maradva Schiffer András azt a megállapítást tette, hogy Európa jelentős részében nincsenek stabil kormányok, ehhez a választási rendszereik is hozzájárulnak. S mivel az államokban nem jön létre kormánytöbbség, így lehetőség nyílik a külföldi beavatkozásokra is.

Lánczi mindehhez azt fűzte hozzá, hogy ezek a külső beavatkozási kísérletek egyre nyersebbé válnak. Vannak olyan kormányok, ahol külföldi állampolgárokat ültetnek be, úgy „legózzák össze a kormányt, ahogy akarják”. Példaként Németországot említette. 
 

„Kellemetlen idők jöhetnek a progresszív alakulatoknak”

Az est vége felé arra is igyekeztek a beszélgetésben résztvevők választ adni, hogy lesz-e június 9-e után valódi változás Brüsszelben vagy csak egy-két szereplő cserélődik ki.

Lánczi Tamás erre azt felelte, hogy a folyamatokat abból a szempontból nézi, hogy a szuverenitás gondolata erősödik vagy gyengül. Majd kimondta, hogy 

Schiffer András ehhez hozzáfűzte, hogy nem vár „földrengésszerű” elmozdulást „ami a frakció eloszlását jelenti, ide kicsit, oda kicsit mozgás lesz”. 

Ugyanakkor az ügyvéd úgy vélekedett, hogy az EP-választás kihatással lehet az országok belpolitikájára. „2019-hez képest a szuverenista, antiimperialista erők jóval nagyobbat fognak kihasítani a listákból, 

– vázolt fel egy lehetséges forgatókönyvet a valamikori politikus.