Újabb lopakodó hatáskörelvonásra készülhet Brüsszel – figyelmeztet a felsőoktatási államtitkár

Szorít az idő, mi lesz az Erasmus-programmal? Navracsics Tibor legutóbb megint bizakodóan nyilatkozott, azt mondta, nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz.

A megegyezés első feltétele az lenne, hogy kapjunk végre választ novemberben elküldött levelünkre. Ameddig nem érkezik reakció, nem tudunk továbblépni. De közben nem tétlenkedtünk, ezért indítottuk el a Pannonia és Hu-rizon programokat. Látszik egyébként, hogy Brüsszel időhúzásra játszik.

Az Erasmus programból kizárt magyar egyetemek pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság határozata ellen. A magyar kormány bármilyen módon támogatja jogilag az intézményeket?

Van lehetőség arra, hogy a magyar kormány beavatkozzon a perbe és ezt meg is tettük az egyetemek oldalán.

A felsőoktatási dolgozók azonnali, ötven százalékos béremelést követelnek, de azt állítják, erre nem kaptak pozitív választ a kormánytól, a legutóbbi tárgyalás sem hozott eredményt. Mi lesz a megoldás?

Több alkalommal tárgyaltam az állami felsőoktatási intézmények rektoraival, és az ott működő szakszervezetek képviselőivel. Teljesen egyértelmű a kormány álláspontja: a bérkövetelés jogos. Az is látható, hogy a modellváltó intézményekben magasabbak a bérek, azért mert másképp működik a rendszer. Látni kell azonban azt is, hogy a háború miatt feszített a költségvetés. Ebből kifolyólag időt kérünk arra, hogy megfelelő megoldási javaslattal tudjunk előállni. Van egy vita a kormány és az szakszervezetek között a bérekről. Jelenleg a BME esetében egy egyetemi tanársegéd a pályázati lehetőségekkel együtt 450 ezer, egy egyetemi adjunktus 550 ezer forint, egy docens 800, egy egyetemi tanár 1,2 millió forintot keres. 

A kormány ezt követően fog tárgyalni arról, hogy milyen lépcsőzetes béremelési lehetőségek jöhetnek számításba.

Mikor kerülhet erre sor?

Bízom benne, hogy a közeljövőben.

A szakszervezetekkel leülnek még tárgyalni, vagy már csak akkor, amikor megvan a kormány ajánlata?

Jeleztem a szakszervezeteknek, hogy akkor, amikor megkapom a kancellároktól az említett adatokat, hogy mely bérelemek alapbéresíthetők, akkor kerülhet sor a következő fordulóra.

Gregor Anikó, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) tagja viszont azzal érvelt, hogy ha más felsőoktatatás projektekre van több száz milliárd forint, akkor a dolgozók 50 százalékos béremelésére miért nem jut 20-25 milliárd forint?

Ez egy jól hangzó érv, de szét kell választani az egyszeri beruházásra fordított összegeket és a folyamatos finanszírozású költségeket. Ha egyébként az állami egyetemekről beszélünk, nem árt tudni, hogy a tavalyi évben 52 milliárd forint volt az állami egyetemek finanszírozási költsége. Ez 2020-hoz képest 32,5 százalékos emelkedés. Ehhez jött még tavaly 24 milliárd forint pályázati forrás.

A hírek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) anyagi nehézségekkel küzd, tömeges elbocsátások várhatók. Mi igaz ebből?

Az egyetem rektora állítja ezt, a kancellár viszont mást mond. 

A rektorválasztás ideje alatt pedig hisztériát kelteni nem vall felelős hozzáállásra. Tavalyi évben egyébként 19 milliárd forint volt a BME költségvetése, most az év végére 29 milliárd lesz.

Az Európai Bizottság egy úgynevezett európai diploma bevezetését kezdeményezi a versenyképesség javítása érdekében. Mit szól ehhez az ötlethez a magyar kormány?

Az Erasmus-program vitája kapcsán is azt látjuk, hogy Brüsszel nem szakmai, hanem politikai alapon dönt. Ami tetszik nekik, azt támogatják, ami nem, azt kizárják. Alapvetően nagyon hangzatos ötlet a több együttműködés, a közös diploma, amit mindenhol elismernek. De mit is akarnak megint valójában? Lopakodó módon a felsőoktatást is kivenni nemzeti hatáskörből.

Majd lesznek olyan egyetemek, amelyek adhatnak európai diplomát, ők lesznek az elsőrangú egyetemek, a többiek meg majd a másodrangúak. Számos egyeztetés folytattam le a közelmúltban egyes tagországok képviselőivel, mindenki ugyanazokat a kérdéseket teszi fel: ki fog dönteni, miről és hogyan? Erre pedig Brüsszel, szokás szerint azt válaszolja, hogy ezek technikai kérdések. Jelentős kockázata van ennek a szabályozásnak, ami egyébként a mi uniós elnökségünk alatt kerül majd napirendre. Nekünk pedig az elnökség alatt az a feladatunk, hogy a Magyarországon működő modellt terjesszük, az egyetemeinket segítsük a nemzetközi együttműködésben, bízzuk ezt rájuk, ne Brüsszelből irányítsák. Megpróbáljuk ezt a szürreális európai diploma-javaslatot egy valós versenyképességen alapuló modellre átcsatornázni.

Van egyébként még olyan oktatási téma, amire fókuszálnának az uniós elnökség alatt?

Van, mégpedig az előbb említett versenyképesség. Európa versenyképességét a magyar modellre kellene alapozni, amely megújította a szakképzést. Ez egyrészt vonzó a hátrányos helyzetben lévőknek azzal, hogy szakmát ad nekik. Másrészt a gazdaság számára fontos területeken a technikumok a felsőoktatás előszobáját jelentik. Az utolsó ott öltött év közösen tervezett az egyetemekkel. A legjobbak szinte felvételt nyernek az előzetes hallgatói jogviszonnyal. Úgy, hogy ebben harmadik partnerként ott vannak a vállalati szereplők. Egyre több a duális és kooperatív képzés, miközben ágazati tudásközpontokat hozunk létre. Tehát stratégiai partnerséget alakítunk ki a felek között. A változó gyártási, digitalizációs környezet azonban megköveteli a felnőttképzést is. Nem hiába indítottunk el két hete egy olyan felnőttképzési programot, amellyel azt vállaltuk, hogy húszezer álláskeresőt juttatunk ki a piacra. Az adott vármegye kormányhivatala felméri, hogy kinek milyen kompetenciája van, az iparkamara pedig megmondja, hogy milyen gazdasági igények vannak az adott vármegyében. A szakképző centrumok pedig a szükséges rész-szakmai képzés biztosítják az érintetteknek.  

Májustól lehet pályázni a Nemumann János Program 340 milliárd forint keretösszegű támogatására. Milyen konkrét célja van a programnak?

Egy számsorral kezdeném: 96, 49, 33, 11 és 5. Az első, hogy demográfia szempontjából hányadikak vagyunk a világon, a második, a GDP, majd ezt követi az innovációs teljesítmény. 11 az egymillió főre jutó Nobel-díjasaink száma, és 5, hogy hányadikok vagyunk a gyártási csúcstechnológiában. Ez azt mutatja, hogy bennünk van a potenciál. A Neumann János program célja, hogy hazánk Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen, legyen top 100-as egyetemünk és három olyan intézmény, amely Európában van az első százban. Fókuszálnunk kell az egészségre, a digitalizációra, a zöld átállásra. 

Ebben a hagyományaink is erősek, a gyógyszeriparban, az orvosi egyetemi képzésben, az orvostudományi kutatásokban. A digitalizációban, informatikában a magyarok megint csak élen járnak. A zöld átállásban a zöld energiának és az agráriumnak kiemelt lehetőségeket kell biztosítani.
A megújult magyar felsőoktatásnak és szakképzésnek, az innováció-finanszírozásnak az a lényege, hogy ne önmagáért legyen, hanem a gazdasági vállalati, társadalmi érdekeket szolgáljon. Kapcsoljuk össze az egyetemeinket a vállalkozásokkal, a szakképző rendszereinkkel. A tudomány finanszírozása is ezen érdekek mentén valósuljon meg. A források az elért eredmények függvényében álljanak rendelkezésre.

Milyen mértékű pályázati forrásokat biztosít erre a kormány?

340 milliárd forint a Neumann János Program idei pályázati keretösszege. Ebből 147 milliárd forint az idei évi programstratégiai forrás, ami 60 milliárd forinttal több az előző évinél. A célunk idén, hogy minden projekt egyetemi-kutatói együttműködésben valósuljon meg. Ezen felül pedig ha valami megszületik, az hasznot is termeljen.

Azt nyilatkozta korábban, hogy olyan kutatásokra van szükség, amely a mindennapi életet teszik jobbá. Mit ért ez alatt, milyen példákat tudna mondani?

Hármat emelnék ki a tavalyi, díjazott pályázatok közül: az egyik arról szólt, hogyan lehet a gyógyszerkutatásokat felgyorsítani. Jelenleg ahhoz, hogy egy gyógyszerkutatási ötlet megvalósuljon, hét-nyolc év kell.  Adatelemzési szoftverek segítségével támogatunk kutatásokat, amelyek ezt az időintervallumot lecsökkentik jó néhány évvel. A másik példa az antibiotikum rezisztencia növekedésének kezelése az állatoknál. Vannak baktériumölő fágok, azaz vírusok, amelyeket ha bejuttatunk a tápanyagba, az csökkenti a rezisztenciát. Harmadik, olyan digitális eszközöket fejlesztése, amely az úgynevezett deep-fake felismerését lehetővé teszik. Ötven évvel ezelőtt arról beszéltünk, hogy van alapkutatás és alkalmazott kutatás. De ha megnézzük, hogyan fejlődött Szingapúr vagy Japán, azt látjuk, hogy elhagyták ezt a disztinkciót. Vannak kutatási célok, és ennek kell alárendelni a kutatási lépcsőket.

A programban az egyetemeknek tudományos és innovációs parkok létrehozására is pályázhatnak. Hogyan kell elképzelni ezeket a science-parkokat?

Ezek olyanok, mint egy kutatási kávéház, de persze komplexebb infrastruktúrája lesz, mint egy kávézónak. A tapasztalat is azt mutatja, hogy a legtöbb ötlet akkor születik, amikor az érintettek kötetlenül beszélgetnek, esetleg együtt ebédelnek. 

Ezek a science parkok ennek teremtik meg a platformját. Erre van már kezdeményezés Debrecenben és Győrben. A nagy multik meg tudják teremteni saját kutatási infrastruktúrájukat, de ha mi a magyar ipart és középvállalkozásokat is szeretnék segíteni, akkor nekünk is meg kell teremtenünk a magunkét. Ha a kutatónak a kutatás mellett az üzleti érdeke is megvan, az már egy egész jó kombináció.

Hány ilyen parkot terveznek és meddig lehet erre pályázni?

Május 24-ig kell benyújtani a pályázatokat, mi több mint tíz ilyen parkot szeretnénk.

Tervezik egy Neumann Intézet felállítását is. Ez milyen szerepet töltene be?

Friss Nobel díjas kutatónk Krausz Ferenc Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központja a vérplazma molekuláris összetételében bekövetkező változások monitorozásával diagnosztizáljanak elváltozásokat. Egy csepp vérből, infravörös hullám segítségével viszonylag korán diagnosztizálhatók bizonyos betegségek, mint például a rák. A kormány Krausz Ferenc kezdeményezésére úgy döntött, hogy a SOTE  egyetemi alapítványa és az intézmény működjön együtt ezzel a kutatóközponttal. A kutatóközponton belül jön létre a Neumann Intézet, amely egészségügyi adatok elemzéséért, felhasználásáért, a kutatási célok kiteljesítéséért fog felelni.