Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Ráadásul közösségi költségvetésből finanszírozzák, holott szükségességéről minimum 15 éve szakmai konszenzus van, megvalósítása tehát a főváros alapfeladata, amit a közgyűlés írt elő neki.
Nyitókép: BKK
Április 19-e óta zajlik Budapesten, az Astoriánál a régóta várt gyalogátkelőhely építése, a munkálatokkal összefüggő útszűkülettel, sávelhúzásokkal és dugóban araszolással viszont egészen május 30-ig együtt kell élnie az erre autózóknak, a torlódások miatt megnövekedett károsanyag-kibocsátással pedig az itt élőknek – írta meg az Index.
A portál az ügyben megkereste a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökét, aki szerint 10 nap alatt végezni lehetne vele.
Dorner Lajos szerint „azért húzzák az időt,
hogy a műszaki átadást követően az önkormányzati kampány véghajrájában lehessen általa demonstrálni: Budapest lépést tart a korral”.
A szakértő rávilágít: az útpályához nem nyúlnak hozzá, közműveket sem helyeznek át, csak a szegélyeket igazítják a járdához, mégis húzzák az időt. Ráadásul, a két ellentétes forgalmi irányt korábban elválasztó hosszú járdaszigetet teljes hosszában elbontották, pedig elég lett volna csak azon a 10 méteren, ahol a zebra átvezet.
Dorner Lajos véleménye szerint az sem világos, miért ástak le olyan mélyen, hogy még az egykori villamosközlekedést jelző talpfák is kilátszanak, miközben a Budapest Közút azt közölte, hogy a munkák nem érintik az M2-es metró aluljáróját.
A szakértő kifejti: a helyszínen több napon is 2-3 órás tevékenység után a kivitelezést végzők levonultak a munkaterületről. „Az útpálya szűkítése azonban maradt,
holott – legalább hétvégente – a sitt összehúzásával gyorsítani lehetett volna a közút forgalmát”
– nyilatkozta az Indexnek Dorner Lajos.
A portál rávilágít: A Budapest Közút 40 millió forintos költséggel számol, ami közel duplája lehet egy jól szervezett, gyors és hatékony kivitelezésnek.
Dorner Lajos szerint azonban a legszembetűnőbb hiba,
hogy az összeget a közösségi költségvetés keretéből fedezik,
azaz a zebrát itt kifejezetten a választópolgárok javaslatára és nyomására építik meg, holott szükségességéről minimum 15 éve szakmai konszenzus van, már Tarlós István a Nemzet fővárosa című, 2009-ben összeállított programjában is szerepelt: »Akadálytalan és gyalogosbarát járdakapcsolatok és zebrák szükségesek, ma ezek nagyon sok helyen hiányoznak.«” Az azóta elkészült mobilitási tervekben ezeknek a zebráknak már a helyét is konkretizálták,
megvalósítása tehát a főváros alapfeladata, amit a közgyűlés írt elő neki.
Az Index emlékeztet: a középtávú tervek szerint egyébként a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengelyében a buszok középen haladnak majd, ami azt jelenti, hogy akik most végigkövetik a középsziget elbontását, majd visszaépítését, azok életében feltehetően még egyszer megadatik, hogy még egyszer végigéljék az – immár végleges – elbontási munkálatokat.
Az Astoria zebrájának ügyében korábban Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt is megszólalt egy Facebook-posztban.
„Még a ciklus elején, a 2020/21-es közösségi költségvetésben adta be valaki azt az ötletet, hogy létesüljön végre zebra az Astoriánál. A javaslat győzött és két évvel ezelőtt a döntések is megszülettek.
Mégse történt évekig semmi, tavaly is többször megígérték, de csak halogatást tapasztalhattunk
– pedig a tervek 2013 óta ott vannak a BKK fiókjában” – írta akkor.
Hozzátette: „Erre most, néhány nappal azután, hogy a Rákóczi út felújításáról és épp a hiányzó zebrák pótlásáról szóló főpolgármesteri programomról beszéltem több helyen, a BKK bejelentette: megcsinálják a három évvel ezelőtt eldöntött fejlesztést, felfestenek egy darab zebrát. Hajrá!”