A kínai elnök Párizson kívül csak Budapestre látogat az uniós fővárosok közül.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Ahogy arról a Mandiner április végén beszámolt, szerdán Magyarországra érkezik a Hszi Csin-ping kínai elnök. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója az Euronews-on írt a látogatás fontosságáról.
„Úgy gondoljuk, hogy az összekapcsolhatóságról alkotott elképzelésünk elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa újra megerősödjön – a hidegfejűek hamarosan győzni fognak. Elnökségünk alatt szeretnénk megmutatni, hogyan” – fogalmazott Orbán Balázs.
Hszi Csin-ping kínai elnök először látogat Európába a COVID-19 világjárvány óta. A vírus megzavarta az Európa és Kína közötti kapcsolatokat, így az elnök vizitálása döntő fontosságú az európai országokkal való kapcsolatok helyreállításában. Kínai elnök 20 éve nem járt Magyarországon, így Hszi Csin-ping elnök érkezése emiatt is nagy szó.
„Kíváncsi lehet, miért Budapest lett az egyetlen uniós főváros, ahová Hszi elnök Párizson kívül ellátogat. Az egyszerű válasz az, hogy Magyarország minden érintett számára sarkalatos állammá alakult át – a béke és a nemzeti szuverenitás előmozdítójává, az új iparágak vezetőjévé, a Kelet-Nyugat áthidalásának meghatározó szereplőjévé és az Európai Unió kapujává. A kínai elnök választása ezt tükrözi” – fogalmaz a miniszterelnök politikai igazgatója.
Orbán Balázs leírta, mire gondolnak, mikor azt mondják, „huszárvágás”: „Magyarország külpolitikai stratégiája, amelynek középpontjában a konnektivitás áll, világszerte figyelem irányul.
Miközben a világ számos nemzete bezárkózik önmagába, Magyarország kiemelkedik azzal, hogy aktívan ápolja kapcsolatait az országokkal és piaci szereplőkkel a kereskedelemtől az infrastruktúráig, valamint a kulturális és tudományos csereprogramokig.
Meggyőződésünk, hogy ez a stratégia elengedhetetlen ahhoz, hogy kikerüljünk a közepes jövedelműek csapdájából, és boldogulhassunk az egyre összetettebb geopolitikai környezetben. A közvetlen külföldi befektetések (FDI) Magyarországon 2010 óta közel megkétszereződött, földrajzilag változatosabb befektetői körrel. Tavaly 2010-hez képest az ázsiai befektetők aránya 19%-ról 34%-ra nőtt. Eközben az európai befektetések 56%-ot tettek ki. Úgy tűnik, kifizetődő ez a merész mesterfogás, a magyar nevén „huszárvágás”. A magyar kormány 2010 óta nyitott, exportorientált, robusztus növekedésre képes modellré alakította a gazdaságot. Ez az egy főre jutó GDP figyelemreméltó, 38%-os növekedését eredményezte az elmúlt 13 évben” – zárta a gondolatot.
Ezt is ajánljuk a témában
Kőkemény biztonsági stábbal érkezik hazánkba Hszi Csin-ping, biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk, hogyan védik a távol-keleti globális hatalom első emberét. Röviden: nagyon.
***
Ezt is ajánljuk a témában
Jóval több kérdésben azonos a két ország álláspontja, mint az elsőre látásra tűnhet.
Még a saját telefonjainkon sem lesznek biztonságban személyes dolgaink.
Bármire kész az ukrán elnök, ha Ukrajna uniós csatlakozásáról van szó.
Az egyik ukrán portál tényszerűen számolt be a magyar miniszterelnök véleményéről.
A légi szuverenitás védelmére hivatkozva csúcsra járatnák a drónipart, felhasználva Ukrajna technológiai tudását.
Thierry Breton kendőzetlenül beszélt arról, hogy az Európai Bizottság rossz úton halad.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
A külügyminiszter rámutatott, hogy a MOL és az MVM azeri beruházásai egészen új dimenziót jelentenek, miután hazánk így már eladóként is megjelent a nemzetközi energiapiacon.
Születésnapi üzenetében többek között kiemelte, hogy országa „támogatja az orosz nép igazságos küzdelmét a nemzeti szuverenitás, területi integritás és biztonsági érdekek védelméért”.
