Elárulta a szakértő, mi a közös Magyarországban és Kínában

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatásáról, a magyar–kínai kapcsolatokról és a két ország közös céljairól kérdezte a hirado.hu Kiszelly Zoltánt, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját. A látogatás legfontosabb üzenete, hogy

A kínai elnök azokat az országokat látogatja meg Európában és az unión belül, amelyek Kínában inkább kereskedelmi partnert látnak, és nem rizikót – jelentette ki Kiszelly. A szakért elmondta, hogy a kínai elnök – a magyar kormányhoz hasonlóan – patrióta gazdaságpolitikát folytat. Miközben Kína egy tervutasításos gazdaságból tart a piacgazdaság felé, addig az Európai Unió pedig a piacgazdaságtól megy az ideológiavezérelt tervutasításos rendszer felé. Magyarország ez utóbbit elutasítja.

„Mi a szabadkereskedelmet támogatjuk, és furcsa, hogy Kína most a szabadkereskedelem legnagyobb támogatója az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval szemben, melyek a szabadkereskedelemből lettek gazdagok, és most protekcionista politikát folytatnak” – tette hozzá.

A gazdaságpolitika mellett a családpolitika is közös pont a két ország között. „Hiszen mindkét ország elöregedő társadalom. Hazánkhoz hasonlóan a demográfiai változást Kína is a családpolitika erősítésével szeretné ellensúlyozni. Ez is közös pont tehát, hogy a kínaiak sem a tömeges migrációval vagy a betelepítési kvótával, hanem a családok támogatásával akarják a demográfiai adatokat javítani – tette hozzá.

A béke kérdésében is egy oldalon állunk 

Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy Kínának fontos szerepe lesz az Ukrajnai háború lezárásában is. Kína a globális dél része. Ez a világnak az a kétharmada, amely az orosz–ukrán háborút egy olyan európai konfliktusnak látja, amelynek az árát az egész világ megfizeti. A világnak ezen része, nem szeretné továbbra is fizetni a háború árát, ezért

– hangsúlyozta Kiszelly. Az elemző azt is hozzátette, hogy Kínának van egy olyan béketerve, amelyet Oroszország is elfogad tárgyalási alapnak, ez pedig azért fontos, mivel Oroszország nélkül „nehéz” lesz békét kötni. Ezzel szemben „úgy tűnik, a Nyugat nem annyira érdekelt a békében” – mondta az elemző. 

***