Persze, erre Karácsonyék minapi vállalása a gyermekvédelmi törvény eltörléséről és az LMBTQ-inkluzív oktatás bevezetéséről egyfajta magyarázat lehet.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton
„Kezdjük a számokkal: 1,671 millióan lakunk Budapesten a KSH 2023. január 1-i adata szerint, ebből közel 270 ezer a gyermek, azaz aki még nem nagykorú. Továbbá emlékezzünk arra is, hogy Budapesten él 502 ezer édesanya. E csoportba azok is beletartoznak, akiknek már felnőtt a gyermeke. Egy város életében ekkora csoportok már nem elhanyagolhatók, szerintem mindenképpen érdemes külön figyelni rájuk a döntéshozatal során! S ezt nemcsak a holnapi gyereknap miatt gondolom így!
Nézzünk pár konkrét fővárosi finanszírozású önkormányzati fejlesztést! A teljesség igénye nélkül fókuszáljunk csak a játszóterekre, hagyjuk figyelmen kívül most minden mást.
Budapesten az első nagyméretű játszótér-építési korszak 1928–1933 között volt, amikor az orvostársadalom a tuberkulózis elterjedtségének megdöbbentő statisztikáira hivatkozva kiállt a parkok építése, az utcák fásítása és a játszóterek létesítése mellett.
Magyarország első öko-játszóterét 2011. szeptemberében adta át Tarlós István a Margitszigeten.
A beruházás harmadát akkor svéd támogatásból finanszírozták.
2014-ben a Család Nemzetközi Évében a Fővárosi Önkormányzat felújította a gellérthegyi Kőcsikós játszóteret. Az átadásra «Gellérthegyi Pikniket» szervezett, meghívta a város nagyközönségét egy tartalmas egész napos családi programra, ennek részeként Guinness rekordot felállítva 15 ezer egynyári növényt (jobbára árvácskát) ültettek a szabadba a gyerekek és a felnőttek együtt.
2017-ben a Főkert a 150. születésnapján nemcsak felújította, de újraépítette és XXI. századivá fejlesztette az akkor már 50 éves gellérthegyi csúszdaparkot, Budapest egyik legismertebb ikonikus játszóterét.
Emellett a kerületek is számos nagyon komoly fejlesztést valósítottak meg.
2019 óta azonban a Fővárosi Önkormányzat háza tájáról ilyen fejlesztésekről nem hallani. Van egy-két hír arról, hogy lefestenek egy-két helyen néhány játékot, de azt azért nem hívhatjuk fejlesztésnek, maximum időszerű karbantartásnak
Karácsonyék minapi vállalása a gyermekvédelmi törvény eltörléséről és az LMBTQ-inkluzív oktatás bevezetéséről egyfajta magyarázat arra, hogy miért nincsenek családbarát intézkedések, a gyerekeknek szóló fejlesztések a fővárosban.”
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Hogy is volt ez a „fideszes hazugsággal”? Mi is itt az „álprobléma” és az „üres riogatás”?
Lesz vasúti összeköttetés a belváros és Ferihegy között, de új reptér építéséről is döntött a kabinet. Ez utóbbi az áruforgalmat veszi majd át a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtértől. Ezeket Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter árulta el keddi sajtótájékoztatóján.
Kőrösi Koppány szerint nem a mostani inkasszó miatt van bajban a főváros.
„Ez nem sztrájk, hanem egy tulajdonosi döntés” – mondta a Partizánban.
„Az exit pollok szerint Románia után a lengyel választásokon is alulmaradt Orbán szélsőjobboldali barátja” – fogalmazott a politikus.
Nem Karácsony Gergely volt az egyetlen, aki korán bontott pezsgőt a magyarországi baloldal lengyelországi szövetségesének győzelmére.
Még a „fordított Kasszandra” jóslata sem tudta kiábrándítani a reménykedő baloldaliakat.
A Ferencváros kapusa ettől függetlenül megértő.
Messze nem a béketárgyalások sikere a legfontosabb.
