Megkezdődött az idei érettségi-szezon: bár pénteken már egyesek írásban vizsgáztak a nemzetiségi nyelv és irodalom tárgyakból, a legtöbb végzősnek csak hétfőn kellett először a padba ülnie a magyar nyelv és irodalom érettségi miatt.
A nyitóképen diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2024. május 6-án. Fotó: MTI/Katona Tibor
A pontban reggel kilenckor kezdődő vizsgán középszinten 73 472 gimnazista adott számot tudásáról, míg emelt szinten 2066-an érettségiztek. Az idei évi vizsgasorozat különlegessége, hogy ez lesz az első olyan évfolyam, akik már az új 2020-as Nemzeti alaptanterv szerint vizsgáznak. Az írásbeli érettségi két részből áll: az elsőben egy 40 pontos szövegértési-nyelvtani feladatsor várta a diákokat, ezt követte egy 20 pontos irodalmi teszt, ami a korábbi gyakorlati szövegalkotást váltja, erre összesen 90 perc jut.
A második részben 150 perc jut középszinten egy 500-800 szavas műelemzésre, valamint egy témakifejtő esszére, amivel 60 pontot lehet szerezni. Az Eduline tájékoztatása szerint a helyesírásért és külalakért pedig idén először nem extra pontok járnak, hanem pontlevonás.
A hétfői írásbeli érettségi első felében volt feladat memoriterről, szerepelt a feladatok között Antigoné és Ady Endre is, a diákoknak egy lyukas szöveges feladatként többek között ki kellett egészíteniük egy kapott költeményt, valamint szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét. A második feladatban a diákoknak Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját kellett elemezniük középszinten, akik viszont nem műelemzést választottak, azoknak Babits Mihály költészetéről kell egy általános témakifejtő esszét írniuk.
A Mandiner által megkérdezett pedagógus szerint az idei magyarérettségi se könnyebb, se kifejezetten nehezebb nem volt, mint az ezt megelőzőek. Lózsi Tamás, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának egyetemi adjunktusa lapunknak az érettségit elemezve felidézte, hogy a tavalyi vizsgasorban még szerepelt a gyakorlati szövegalkotás, ehhez képest most egy irodalmi teszt került be az első feladatsorba.
Ez nem érhette meglepetésként a diákokat, régóta tudni, hogy ez lesz a követelményrendszer. Arról lehet vitatkozni, mennyire jó ez a változtatás vagy mennyire nem”
– tette hozzá az egyetemi tanár, aki személy szerint sajnálja, hogy kikerült a gyakorlati szövegalkotás, ami vagy érvelés volt vagy egy ajánlólevél megírása, Lózsi Tamás szerint ezek a feladatok fontos kompetenciákat mértek. „Ezzel szemben most ugye van egy irodalmi teszt tulajdonképpen, ami más jellegű tudást mér” – tette hozzá. Az első feladatban szereplő feladatokhoz, amelyekben Antigoné és Ady is szerepelt, Lózsi Tamás úgy véli, hogy ezek azért a törzsanyaghoz tartozó témák.
Mint fentebb is jeleztük, idén debütált először a lyukas szöveges feladat, ahol egy ismert mű hiányzó részeit kellett a diákoknak helyettesíteni, Lózsi Tamás szerint ez nevezhető a legkevésbé diákbarát, ugyanis egy memoritert ilyen módon számonkérni valóban nehéz lehet az iskolásoknak.
Amennyiben jellemző szavak hiányoznak egy széles körben tanult, ismert memoriternél, akkor az már tekinthető kevésbé nehéz feladatnak”
– jegyezte meg.
Lózsi Tamás úgy fogalmazott, hogy 2005 óta a szövegértési feladatokban ténylegesen a szövegértést kérték számon, abban nem voltak reproduktív ismeretek, ez a mostani egy új követelmény, amiben benne van a memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Az egyetemi adjunktus a feladat teljesíthetőségével kapcsolatban megjegyezte, ez az új példa akár ijesztő is lehet az érettségizőknek és a vizsgára készülőknek, mert azt az érzést keltheti fel bennük, hogy minden meg kell tanulniuk és az összes memoritert újra megtanulni és bemagolni biztos, hogy nehéz.
A lyukas szöveg, mint feladattípus olyan szempontból segítő lehet, hogy nem egy mű teljes szövegét kell leírni, hanem csupán néhány jellemző szót kell pótolni, ha megtanulták a verseket korábban és átismételték, akkor ez megugorható”
– ismertette.
A szövegértési feladatot a korábbi években megszokott nehézségűnek értékeli az ELTE adjunktusa, Lózsi Tamás szerint a kódexekről, könyvekről szóló feladat, amennyit jelenleg tudni róla, az alapján se nem könnyebb, se nem nehezebb, mint akár a tavalyi hasonló feladat.
Se a szöveg nem olyan extrém valószínűleg, amennyire a Magyar Kultúra magazint ismerem, a vizsgán itt a szövegben megtalálható megállapításokat kellett keresni, összefüggést a cím és a szöveg között, ezek szokásos szövegértési feladatok”
– folytatta.
Lózsi Tamás kijelentette, nem tartja ördögtől valónak, hogy a grammatikai ismeretekről szóló feladatot a szövegértés feladatsorába csempészték bele a kérdéssort összeállító szakemberek. A lapunknak nyilatkozó adjunktus megjegyezte, az okozhat nehézséget a diákoknak, hogy a középiskolákban a nyelvtan tanítása háttérbe szorul az irodalommal szemben, emiatt előfordulhat, hogy megrökönyödnek a diákok a feladat láttán, de nem tartja nagyon nehéznek a grammatikai elemzést elkészíteni.
Vélhetően a legtöbb ma érettségiző a műelemzést választotta, ami jelen esetben Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novellája volt. Arra a kérdésre, ez mennyire lehetett nehéz feladat az érettségizőknek, Lózsi Tamás elárulta, hogy bár ez a mű nem tartozik a legismertebbek közé, ez lehetett a legnépszerűbb választás, ugyanis a műelemzést, azon belül pedig a novellaelemzést sokat tanítják a középiskolákban.
Viszonylag világos szempontsor is létezik, hogyan lehet egy novella elemzésének nekikezdeni. Ha most lennék diák, lehet, én is ezt választanám”
– jegyezte meg az egyetemi adjunktus.
A másik választható feladatról, amelyben Babits Mihály költészetéről kellett egy általános témakifejtő esszét írni, Lózsi Tamás kijelentette, egy ilyen típusú feladatban jobban hasznosíthatók az irodalomtörténeti ismeretek, egy olyan diák, aki jól megtanulta a tananyagot, az meg tud írni egy ilyet könnyedén.
Itt lehet válogatni, akár egy rövid műelemzést beletenni: A lírikus epilógja biztosan benne van a szöveggyűjteményben, abból kiindulva akár be lehet mutatni Babits irodalmi pályáját”
– közölte Lózsi Tamás, majd úgy folytatta, hogy az irodalmi követelményrendszerben benne van Babits életműve, ez a szóbeli érettségin is elő fog jönni, ráadásul ez 11-es osztályos anyag, szóval még az sem fordulhatott elő, hogy a tanár már nem jutott el az irodalom órákon idáig.
Az egész érettségit végignézve a lapunknak megszólaló egyetemi adjunktus elmondta, egy közepes nehézségű, de jól megoldható írásbeli feladatsort kaptak hétfőn a végzős diákok, aki készült rá tisztességgel, azt nem érhette nagy meglepetés. Segítséget jelentett az is Lózsi Tamás szerint Babits költészetére utalva, hogy a nagy kötelező tananyagok egyikét rakták bele a kérdéssort összeállítok a feladatsorba.
Nem érzem magában ezt a feladattípust egyébként annyira borzasztónak vagy ördögtől valónak, pláne úgy, hogy választhatóként ott van a műelemzés továbbra is, ami meg régen is megvolt”
– tette hozzá az ELTE adjunktusa.
Debütált a 444 dokumentumfilmje arról a kémiatanárról, aki éjjelente melltartót vesz fel, hogy „bemutassa a tehetségét a magyar közösségnek”.
A Belügyminisztérium álmodni sem mert ilyen szigorú szabályokról.
Lehet kritizálni bőven az új rendelkezést, de egyszer már véget kellett vetni az emberkísérletnek. Veczán Zoltán írása.
A zseniális tanára interjút ad a Népszavának és felteszi a tökéletes kérdést: miért nem csinálunk olyan iskolát, ami érdekes?
Bármit dönt a kormány, a PDSZ cöcögő hangvételű közleményt fog kiadni róla, hogy ez így nem jó, minden legyen úgy, ahogy ők mondják. Vizvári Soma írása.
A reform 2025 májusától lép életbe.
Ez a döntés szégyenletes és abszurd.
