Ítéletet mondtak az Európai Unióról – ez nem mindenkinek tetszik majd

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A vámszintek jelentős csökkenésével és a valuták közötti átváltás egyszerűségével leértékelődött az EU-tagság – többek között erről beszéltek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) eseményén, ahol Magyarország csatlakozásának húszéves évfordulója került a fókuszba.

Kiss Rajmund, az MCC Diplomácia Műhelyének vezetője kiemelte, nem ezt ígérték nekünk 2004-ben, hiszen azt állították, az Európai Unió a béke szigete, ehhez képest most egy puskaporos hordón ül a kontinens. Hozzátette, kulturálisan és ideológiailag is sokat változott az EU vezetése: van a szuverenista álláspont, amely az erős nemzetállamok szövetségeként tekint az Unióra, Nyugaton viszont egyre hangosabbak a globalisták, akik több és több jogkört vennének el a tagoktól.

– jelentette ki Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője, aki rámutatott, nem csak azt kell nézni, mekkora forrás jött az Európai Uniótól, hanem azt is, mekkora piacot szerzett ezzel és mekkora tőke áramlott ki az országból.

Infrastruktúra nélkül nincs kereskedelem

Az esemény moderátora, az MCC kommunikációs igazgató-helyettese, Szöőr Ádám arra is kíváncsi volt, hogyan élt Magyarország az uniós forrásokkal. Ferkelt Balázs közgazdász, a BGE egyetemi docense azt felelte, sokat költöttünk infrastruktúrára, amiben a régióban a legjobbak vagyunk – a lengyelek, a szlovákok és a csehek csak most kezdik ezeket a munkálatokat.

„A vasútnál is nagy beruházásokat hajtottunk végre, csak ahhoz rengeteg pénzre van szükség és kevésbé látványos: milliárdokba kerül néhány kilométernyi biztosítóberendezés cseréje is, amiből egy átlagos utas aztán nem vesz észre semmit” – jegyezte meg Ferkelt Balázs. Ezzel kapcsolatban Moldicz Csaba hozzátette, kénytelenek voltunk betonba fektetni, mert infrastruktúra nélkül nincs kereskedelem, a beruházások esetén pedig azok a legfontosabbak, amelyek utána pénzt tudnak termelni.

Az Európai Unió egyedül már nem elég

A szakértő az Európai Unió jelenlegi világpolitikai súlyáról azt mondta, a növekedési impulzus nem tud csak tőle származni, de ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne fejlett – a több lábon állás viszont minden tagállam érdeke.

„Fel kell építeni egy olyan gazdaságot és társadalmat, hogy minél kevésbé legyünk függők valakitől” – szögezte le Kiss Rajmund, aki felidézte, az EU-s csatlakozás idején csak a Nyugat volt Magyarországnak, ám mára ez nincs így, Kína vagy Dél-Korea is nagyon fontos partner lett.

– tette hozzá.

Ferkelt Balázs szerint bár a finanszírozási függőségünk diverzifikálódik, hiszen a nyugati és keleti befektetők számára is vonzó Magyarország, az exportpiacunkon így is nőhet az Unió részaránya, hiszen az itt tevékenykedő ázsiai cégek is elsősorban az európai piacra termelnek.

A szakértők az akkumulátorgyárak kapcsán felvetődő kritikára, az alacsony hozzáadott értékre is reagáltak: szerintük ez nem egy kőbe vésett szám, idővel folyamatosan változik, erre jó példa a Suzuki-gyár, amely esetében az évtizedek során nőtt és nőtt a kezdeti, hihetetlenül alacsony mérték.

– hangzott el.

A saját védelem ér igazi függetlenséget

A kerekasztal-beszélgetés végén természetesen Donald Trump esetleges elnökké választása is szóba került. A NATO-kilépéssel kapcsolatban Kiss Rajmund leszögezte, nincs ingyen ebéd, az Egyesült Államok sokat profitál abból, hogy megvédi az EU-t, ám nem lehetnek teljesen függetlenek azok a nemzetállamok, amelyek nem tudják biztosítani a saját védelmüket.

– mondta a műhelyvezető, aki úgy véli, jelenleg az EU-ban nincs stratégia és hajlandóság a problémák megoldására. Kijelentette, Trumppal legalább véget érhetne a szomszédban dúló konfliktus, ráadásul vele hatékonyabban védhetők meg a konzervatív, keresztény értékek is.

***