Eltelt egy újabb hét, egy lépéssel megint közelebb kerültünk a világháborúhoz

Nyitókép: Olsi Shehu / ANADOLU / Anadolu via AFP

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt a hét folyamán: egyre durvább a helyzet az ukrán-orosz fronton, ezzel párhuzamosan pedig az ukrán kényszersorozás is. A Tényeknek exkluzív interjút adott három ukrán férfi, akik néhány hónapja menekültek át Magyarországra a pusztító háború elől. 

A beszámolók szerint az érintettek rettegnek, hogy visszatoloncolják őket, ami egyet jelentene a biztos halállal. Az új törvények szerint ugyanis bárkit besorozhatnak.

ahol átlagosan csak három órán keresztül maradnak életben a civilek. Ukrajnában vészesen fogy az élő erő.

Odamondott a NATO-főtitkár

Eközben, ahogy arról ugyancsak beszámoltunk a hét folyamán, az Economist interjút készített a NATO főtitkárával, amelyben Jens Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot arra a lehetőségre, hogy az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikkelye – a kollektív védelemről – vonatkozhat egy NATO-ország elleni „komoly” kibertámadásra is.

Stoltenberg nyilatkozata alighanem újabb lépést jelenthet az eszkaláció, s így akár a harmadik világháború irányában. A főtitkár úgy véli,

mert „különösen most, amikor a harcok nagy része Harkivban, a határ közelében zajlik, ha megtagadjuk Ukrajnától annak lehetőségét, hogy ezeket a fegyvereket az orosz területen lévő legitim katonai célpontok ellen használja, az nagyon megnehezíti a védekezést”.

Mindez annak tükrében is erős kijelentés, hogy több orosz vezető is arról beszélt, a nyugati fegyverek használata Oroszország területén egyértelműen azt jelenti, hogy Oroszország számára azok az országok is célponttá válnak.

Újra itt az európai sorkatonaság?

A nyugati katonai támogatás eközben nem áll le, ezen a téren a hét se hozott változást. Sőt, Lengyelország fontolgatja, hogy beszáll az ukrán légvédelembe, az amerikai kormány pedig újabb katonai segélyt jelentett be pénteken Ukrajnának.

Németország szintén új katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának, s még

Mindez akár a társadalmi ellenállás dacára is téma lehet.

„Azért van szükség valószínűleg azokra a sokszor túlzó nyilatkozatokra az európai, illetve a német politikusok részéről, – akik arról beszélnek, hogy mindenképpen konfliktusba kell keveredni Oroszországgal, vagy nem szabad hagyni, hogy Oroszország tovább terjeszkedjen, – mert az átlag német már nem támogatja a sorkatonaságot, illetve általában a hadsereget sem” – fejtette ki lapunknak Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő.

*