Nánay Mihály szerint a sokévi átlagnak megfelelő volt a szerdai történelem érettségi nehézsége, a feladatok nagy része szövegértéssel, kompetencia alapú módon megoldható volt.
A nyitóképen a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium diákjai az angol nyelvű történelem érettségi vizsga előtt 2024. május 8-án. Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Szerdán tartották a történelem érettségi írásbeli részét közép- és emelt szinten is, összesen 68 802 tanuló vizsgázott középszinten, míg 7679 diák volt, aki az emelt szintű vizsgasort kapta kézhez. Az érettségi megírására a korábbiakhoz hasonlóan 180 perc állt rendelkezésre, a diákoknak először egy rövidfeladatsort kellett választani, míg a második etapban esszéket kellett írniuk.
A négy esszéfeladat közül kettőt választhattak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút. Az első feladatsorban a kereszténység elterjedésével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak, valamint szerepelt benne az ipari forradalom és a barokk stílus is. Ezeken felül a kérdések között volt Hunyadi Mátyás, a Horthy-korszak és az I. világháború is, továbbá a Rákóczi-szabadságharc és Magyarország reformkori gazdasága is.
A rövid esszéknél az angol alkotmányos monarchia vagy a második világháború kirobbanása között lehetett dönteni, míg a hosszúaknál vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írnia a végzősöknek.
Nánay Mihály a Mandinernek a történelem érettségi kérdéseivel kapcsolatban kijelentette, a sokévi átlagnak megfelelő volt a vizsgasor nehézsége, talán még egy árnyalattal könnyebbnek is tartja, mint az átlag szokott lenni.
A feladatok nagy része szövegértéssel, kompetencia alapú módon megoldható volt. Nyilván szükséges volt hozzá a háttértudás, illetve az érettségi követelményeknek a megfelelő szintű ismerete, de egyik téma sem volt olyan nagyon vészes”
– mondta lapunknak a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, majd hozzátette, a kérdéssort összeíró szakemberek még kedveztek is a vizsgázóknak, hogy a korábbi érettségi követelményeknek is megfelelt nagyjából a kérdéssor, azaz, akiket még a régi követelményeknek megfelelően készítettek fel, nekik sem jelenthetett akadályt a vizsga.
Természetesen a jogszabályoknak, az új követelményrendszernek mindenben megfelelt a feladatsor, tehát e téren nincsen meglepetés”
– értékelt a szakértő.
Nánay Mihály megjegyezte, nincs drasztikus követelmény-változás a NAT-ban a korábbiakhoz képest, „Szent Istvánt régen és ma is kell tudni, ugyanez igaz Magyarország második világháborúban betöltött szerepére”.
Az érettséginek valahol sztenderdnek kell lennie, ez egy nagyon érzékeny rendszer, ami nem bírja el, hogy erőteljesen rángassák”
– fogalmazott Nánay Mihály.
A szakember szerint a Nemzeti alaptantervben történt változtatások abban a tekintetben sem okozhatnak meglepetést a diákoknak, hogy míg Hunyadi János tavaly még emelt szintű feladat volt, most ez középszintre csökkent, de nincs olyan történelemtanár, aki Hunyadi Jánost ne tanította volna középszinten.
Az érettségi témaköröknek nem szabad kiszámíthatónak lennie. Az is furcsa lett volna, ha az új érettségit az új témákból állítják össze, akkor azt lehet mondani, hogy mindenki erre készült és ez egy kiszámítható érettségi volt”
– tette hozzá, a szakmai szervezet első embere szerint a 2024-es történelem érettségi tökéletesen megfelelt az új követelményeknek, mégis nagyban hasonlított a korábbiakra, nagyjából 10 százalékos változást lát a korábbiakhoz képest.
A Rákosi-korszakot régen is számon kérték, most is számon kérik. 1848-at régen is számon kérték, most is számon kérik”
– jegyezte meg a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.
Nánay Mihály lapunknak elárulta, álláspontja szerint rendkívül hálás esszétémákat kaptak a diákok, amelyekből kettőt kellett választaniuk: az a diák, amelyik az angol alkotmányos monarchiát választotta, annak kötelezően a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett esszét írnia, a másik esetben a rövid esszétéma a második világháború kirobbanása volt, az ahhoz kapcsolódó hosszú esszé pedig a Erdélyi Fejedelemségről szólt.
A második világháború kirobbanása egy hálás téma, különösen, hogy mellékelték a Hitler-Sztálin megegyezésről szóló karikatúrát”
– fogalmazott a szakértő, aki szerint az Erdélyi Fejedelemség is egy klasszikus téma, amely jól körülhatárolt, jól írható a diákoknak. Nánay Mihály álláspontja szerint ezt a párosítást jóval több diák választotta, mint a másikat.
Nánay Mihály szerint az angol alkotmány monarchiánál az érettségizőknek külön fókuszálnia kellett a parlament szerepére, nem csupán a monarchia alapjellegéről, ami nem tette szimpatikussá ezt a választási lehetőséget sokaknál.
A gazdasági rendszerváltoztatás sem egyszerű téma, azonban az összes érettségiben szereplő téma benne van a követelményekben, a tankönyvek is alapos terjedelemben foglalkoznak vele, itt sincs meglepetés”
– jegyezte meg Nánay Mihály, aki szerint az idei történelem érettséginél nehezen képzelhető el a sokéves átlagnál rosszabb eredmény.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
Itt van a Tempó. Íme a TOP5 legrosszabb magyar uralkodó.
Nem mindennapi jelenetek.
