Egy árnyalattal könnyebb, mint általában szokott lenni – véli az érettségiről a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke

A nyitóképen a békéscsabai Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium diákjai az angol nyelvű történelem érettségi vizsga előtt 2024. május 8-án. Fotó: MTI/Lehoczky Péter

Szerdán tartották a történelem érettségi írásbeli részét közép- és emelt szinten is, összesen 68 802 tanuló vizsgázott középszinten, míg 7679 diák volt, aki az emelt szintű vizsgasort kapta kézhez. Az érettségi megírására a korábbiakhoz hasonlóan 180 perc állt rendelkezésre, a diákoknak először egy rövidfeladatsort kellett választani, míg a második etapban esszéket kellett írniuk. 

A négy esszéfeladat közül kettőt választhattak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút. Az első feladatsorban a kereszténység elterjedésével kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak, valamint szerepelt benne az ipari forradalom és a barokk stílus is. Ezeken felül a kérdések között volt Hunyadi Mátyás, a Horthy-korszak és az I. világháború is, továbbá a Rákóczi-szabadságharc és Magyarország reformkori gazdasága is.

A rövid esszéknél az angol alkotmányos monarchia vagy a második világháború kirobbanása között lehetett dönteni, míg a hosszúaknál vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írnia a végzősöknek. 

Nem okozhatott nagy meglepetést

Nánay Mihály a Mandinernek a történelem érettségi kérdéseivel kapcsolatban kijelentette, a sokévi átlagnak megfelelő volt a vizsgasor nehézsége, talán még egy árnyalattal könnyebbnek is tartja, mint az átlag szokott lenni. 

– mondta lapunknak a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke, majd hozzátette, a kérdéssort összeíró szakemberek még kedveztek is a vizsgázóknak, hogy a korábbi érettségi követelményeknek is megfelelt nagyjából a kérdéssor, azaz, akiket még a régi követelményeknek megfelelően készítettek fel, nekik sem jelenthetett akadályt a vizsga.

– értékelt a szakértő.

Nánay Mihály megjegyezte, nincs drasztikus követelmény-változás a NAT-ban a korábbiakhoz képest, „Szent Istvánt régen és ma is kell tudni, ugyanez igaz Magyarország második világháborúban betöltött szerepére”.

– fogalmazott Nánay Mihály.

A szakember szerint a Nemzeti alaptantervben történt változtatások abban a tekintetben sem okozhatnak meglepetést a diákoknak, hogy míg Hunyadi János tavaly még emelt szintű feladat volt, most ez középszintre csökkent, de nincs olyan történelemtanár, aki Hunyadi Jánost ne tanította volna középszinten. 

– tette hozzá, a szakmai szervezet első embere szerint a 2024-es történelem érettségi tökéletesen megfelelt az új követelményeknek, mégis nagyban hasonlított a korábbiakra, nagyjából 10 százalékos változást lát a korábbiakhoz képest. 

– jegyezte meg a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke.

Ez lehet a népszerűbb esszétéma

Nánay Mihály lapunknak elárulta, álláspontja szerint rendkívül hálás esszétémákat kaptak a diákok, amelyekből kettőt kellett választaniuk: az a diák, amelyik az angol alkotmányos monarchiát választotta, annak kötelezően a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett esszét írnia, a másik esetben a rövid esszétéma a második világháború kirobbanása volt, az ahhoz kapcsolódó hosszú esszé pedig a Erdélyi Fejedelemségről szólt. 

– fogalmazott a szakértő, aki szerint az Erdélyi Fejedelemség is egy klasszikus téma, amely jól körülhatárolt, jól írható a diákoknak. Nánay Mihály álláspontja szerint ezt a párosítást jóval több diák választotta, mint a másikat. 

Nánay Mihály szerint az angol alkotmány monarchiánál az érettségizőknek külön fókuszálnia kellett a parlament szerepére, nem csupán a monarchia alapjellegéről, ami nem tette szimpatikussá ezt a választási lehetőséget sokaknál. 

– jegyezte meg Nánay Mihály, aki szerint az idei történelem érettséginél nehezen képzelhető el a sokéves átlagnál rosszabb eredmény.