Schiffer alaposan helyretette az államfőt az apja miatt támadó Karsai Lászlót és társait

Egy tavalyi, a Krónika című erdélyi lapnak adott interjúja, illetve az abban édesapjáról mondottak miatt támadta be Sulyok Tamás államfőt a napokban Karsai László, Ungváry Krisztián, majd Gyurcsány Ferenc is. Karsai egyensen náci kollaborációval vádolta meg Sulyok Lászlót, mondván, az akkori ügyvéd 1944-ben egy megyei lapban szélsőjobboldali hangvételű cikket publikált.

Sulyok az említett interjúban még az Alkotmánybíróság elnökeként arról beszélt, édesapja a Rákosi-rendszerben halálos ítélete miatt évekig bujkálni kényszerült, a családot pedig még a nyolcvanas években is megfigyelték. Karsai szerint ez tévedés, ráadásul ha bujkált, alighanem a szélsőjobbos kapcsolatai miatt tette.

Schiffer András hosszasan elemezte a helyzetet.

Az ügyvéd azzal kezdte, ha már valaki Sulyok Tamás családfáját kutatgatja rendkívül „ízléses” módon, akkor

Az egykori kisgazda politikus nem szavazta meg a második zsidótörvényt, rajta volt a bejövő Gestapo listáján, internálták és csak Mindszenty József közbenjárására szabadult ki, majd a nyilas rémuralom alatt bujkálnia kellett az antináci, nyilasellenes magatartása miatt. 

Majd a szovjet megszállók pecsétjével Pápa polgármesterévé tették, 1945-ben, ügyvédként pedig segített visszaszerezni a helyi szociáldemokratáknak a munkásotthonukat. Sulyok Dezső majdnem Magyarország miniszterelnöke is lett, de a szovjetek 1946. február 2-án megfúrták a kisgazdáknál, ezért lett helyette Nagy Ferenc a kormányfő.

Az ügyvéd azzal folytatta, úgy tudja, 

Ezután azonban Schiffer rátért az ominózus interjú állításaira. 1949-ben, amikor Magyarországon már berendezkedett a totalitárius diktatúra, elfogadták az államszocialista alkotmányt, Sulyok László mellett három ügyvéd tanúskodott, hogy az inkriminált cikket Sulyok László nevével visszaélve más írta. Schiffer kijelentette, nem tudja, ebből mi az igazság, de aki ebben a korban ügyvédként tanúskodott egy ilyen ügyben, az minimum az egzisztenciáját kockáztatta.

Ezt követően arra tért ki az egykori politikus, hogy

Majd arra utalt, hogy Sulyok Tamás valóban kissé valószerűtlenül állította, hogy az édesapja tíz éven keresztül bújkált a rákosista Magyarországon, de az abszolút elképzelhető, hogy 1945-ben el kellett rejtőzködnie a hatóságok elől. 

– fogalmazott Schiffer.

Majd visszatért Sulyok Dezsőre, és felidézte, hogy 1945 után komoly erők mozdultak meg a szovjet megszállók és a hazai kommunisták részéről, hogy a kisgazda politikust eltakarítsák a magyar belpolitikából.

Az ügyvéd feltette a kérdést a beszélgetőpartnereinek: „el tudjátok képzelni, hogy abban az időben, abban a »politikai kultúrában«, ha egy veszélyes jobboldali politikusnál fölmerül, hogy az unokaöccse egy náci propagandista volt még 1944-ben, azt nem használják fel Sulyok Dezső likvidálására?” De az ellene indított kommunista hadjáratban fel sem merült, hogy egy náci kollaboráns az unokaöccse.

Ezt követően az egykori politikus kitért arra, hogy Sulyok Tamás 1956-ban, bőven az inkriminált események után született, az édesapját viszonylag fiatalon elveszítette, Sulyok László 1945 után biztos nem volt közszereplő. Sulyok Tamás pedig a már említett interjút 2023-ban adta Erdélyben, egy határon túli portálnak, s 

akkor biztos nem az járt a fejében, hogy egy év múlva lemond a köztársasági elnök és őt választják meg helyette – jelentette ki Schiffer. S arra is utalt az ügyvéd, hogy Sulyok Tamás korábban többször nyilvánvalóvá tette, a politika nem érdekli, nincsenek ilyen ambíciói. 

„Akkor miféle politikai szándék, ármány van amögött, hogy – ha még nem is a teljes igazságot közölve – elmond egy családi legendáriumot, hogy ezzel politikai tőkét kovácsoljon? Miért nem lehet méltányossággal közelíteni valakinek a nyilatkozatához?” – tette fel a kérdést.

De lehet azt mondani, hogy szellemi háború van, nincs helye a méltányosságnak – jelentette ki –, de akkor azon sem kell csodálkozni, ha a történész cikkét úgy olvassa valaki, hogy 

az ő feladata volt 1945 után megírni az új múltat a berendezkedő totalitárius diktatúrának – mondta Schiffer.

Az ügyvéd azzal zárta, rühelli, ha megy a méricskélés a nácizmus és a kommunizmus között, ezek ugyanis erkölcsi, ideológiai szempontból összemérhetetlenek. De ha az egyén szintjéről közelítünk, akkor az, akit kifosztottak, megöltek, meghurcoltak a kommunista rendszerben, annak is ugyanúgy egy élete van, mint annak, mint akit 1944-ben transzportáltak.

Ugyanakkor a magyar megélés mégis csak az, hogy történelmileg úgy alakult, hogy az 1944-es háborús bűnösöket így-úgy számonkérték, viszont 

Ha valaki Sulyok Tamást mégis be akarja támadni, ne a családfájával, a régen elhunyt édesapjával foglalkozzon, hanem például azzal, hogy az általa vezetett Alkotmánybíróság miért döntött úgy az oltási kötelezettség kapcsán, ahogy döntött – javasolta Schiffer.

Nyitókép: Képernyőfotó/YouTube/ATV