Itt a nagy bejelentés: megvan a kormánypártok államfőjelöltje
Kocsis Máté tette közzé a jelölt nevét a kihelyezett frakcióülésen.
„Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot” – fogalmazott korábban az Alkotmánybíróság elnöke.
Mint azt a Mandineren is megírtuk, Kocsis Máté a kihelyezett frakcióülés után bejelentette, megvan a kormánypártok államfőjelöltje, mégpedig nem más, mint Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Amennyiben a parlament kétharmados többséggel támogatja a kormánypárt jelöltjét, úgy a jelenleg az Alkotmánybíróság elnöki posztját ellátó jogász költözhet a Sándor-palotába.
Ezt is ajánljuk a témában
Kocsis Máté tette közzé a jelölt nevét a kihelyezett frakcióülésen.
Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását a köztársasági elnöki posztról, miután közfelháborodást váltott ki azzal a döntésével, hogy kegyelmet adott egy pedofil-ügyben érintett elítéltnek. A leköszönő köztársasági elnök elismerte, hogy hibázott, és bocsánatot kért. A köztársasági elnök döntését az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit ellenjegyezte, így ő is bejelentette lemondását parlamenti mandátumáról, és egyúttal leszögezte, hogy visszavonul a közélettől.
„A 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul” – ezt már Orbán Viktor mondta évértékelő beszédében.
A miniszterelnök szerint Novák kegyelmi döntését a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el, és elutasította.
Az elnök legfontosabb feladata a nemzeti egység fenntartása. Ha ez megbillen bármilyen módon, akkor le kell mondania szerinte. A lemondás indoklásából tudjuk, hogy a nemzeti egységet az ő döntése bontotta meg. Így helyreállítani csak a lemondásával tudta.
Az 1956-os születésű Dr. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. november 22-én pedig az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot”
– fogalmazott korábban az Inforádió Aréna című műsorában Sulyok Tamás.
Noha nem sok interjút adott eddigi munkája során, az Alkotmánybíróság elnöke néhány éve az Arsboni vendége volt, ahol egy nagyon részletes, személyes beszélgetés készült vele. Többek között elmesélte, Sulyok Dezső távoli rokona volt apai ágon, így az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számára.
„Sajnos soha sem tudtam személyesen megismerni, mivel ő 1947. augusztus 14-én hagyta el Magyarországot, én pedig 1956. március 24-én születtem. A családunk másik ágához tartozó Kuncz Ignác pedig a Kolozsvári Egyetem alkotmányjogi professzora volt. Mindkét oldalon vannak tehát olyan felmenők, akikre büszke lehetek” – fogalmazott akkor.
1980-ban, az egyetem elvégzése után Sulyok fogalmazóként kezdte a pályáját az akkori Szegedi Megyei Bíróságon, és ott tette le a szakvizsgát 1982 júniusában.
„A szakvizsga után a megyei bíróság akkori elnöke feltette a kérdést, hogy szeretnék-e büntetőbíró lenni Szentesen? Ennek előfeltétele volna, hogy belépjek a Magyar Szocialista Munkáspártba.
Nemet mondtam”
– emlékezett vissza a kezdetekre. Hozzátette: „A megyei bíróság elnökének »baráti tanácsára« nemcsak a bíróságot, hanem a megyét is el kellett hagynom”.
Arra pedig, amikor megválasztották alkotmánybírónak, így emlékezett: „Az első gondolatom az volt, hogy az édesapám, aki már több mint egy emberöltő óta halott, büszke lenne rám.”
Mint fogalmazott az Arsboninak: „Engem már alkotmánybíróvá választásomkor támogattak az ellenzéki oldalról is.
Az alkotmánybírák számára nagyon fontos a legitimáció.
A közvetett demokrácia játékszabályai szerint kerültünk ide, de mégis a néptől származtatjuk a küldetésünket.”
Nyitókép: Alkotmánybíróság honlapja