Most kelet-európai kell a NATO élére

„A NATO-főtitkári poszt betöltéséről nagyon erőteljes vita van a nemzetközi sajtóban. Nem igazán kell sokat érvelnem amellett, hogy ez egy fontos pozíció és most különösen nagy jelentősége van.

A jelenleg leginkább esélyesnek Mark Rutte tűnik, Hollandia miniszterelnöke, aki megkapta a fontos nyugati országok támogatását.
Ugyanakkor Rutte megválasztása NATO-főtitkárnak a legtöbb kelet-európai vezető szerint egy tragikus hiba lenne. Nem csak azért, mert alatta nem tudta Hollandia teljesíteni az elvárt 2%-os védelmi költéseket és így az ő kormánya nem tartotta be a NATO egyik alapmegállapodását, hanem mert nem igazán tűrhetjük tovább, hogy Kelet-Európát megint figyelmen kívül hagyják. 

Sokkolóak az adatok: öt fontos pozíció van az EU-ban és a NATO-ban összesen, ezek ötévente cserélődnek, azaz huszonöt ilyen betöltött pozíció volt 2004 óta, amióta a régióink tagja az EU-nak. Ez alatt a húsz év alatt az EU 20%-át adó keleti régió a fontos pozíciók 7%-át töltötte be. 

Ez egy ordító igazságtalanság, ha a kelet-európaiak is divatos kisebbségnek számítanának, már a teljes a nyugati média arról beszélne milyen kevés a »reprezentáció« és minden el kell követni az igazságtalan arányok enyhítéséért.

A NATO-főtitkárnak kelet-európainak kell most lennie, mert egyrészt mi jövünk minden számítás szerint, másrészt az Ukrajna elleni háború nekünk bír az ukránok után a legkomolyabb téttel.

Ez Magyarországon lehetne nemzeti konszenzus: a DK-tól a Fideszig, a Momentumtól a Bencsik Andrásig: most kelet-európai kell a NATO élére. 
Lehet észt, horvát, mindegy. Nem vagyunk másodrangú tagjai ezeknek a szervezeteknek és itt az ideje, hogy ezt a nyugatiak is végre elismerjék.”

***

Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton