Karnyújtásnyira vagyunk az óraátállítás eltörlésétől, de most nem ez a legfontosabb

Nyitókép: Getty Images

Március 31-én hajnali kettő óráról három órára kell átállítani az órákat, vagyis egy órával kevesebbet alhatunk, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás. Az óraátállítás gyakorlati hatása nem jelentős, jobbára a közlekedést érinti, több nemzetközi járat menetrendje módosul.

Élettani hatását ugyanakkor nagyon sokan megérzik, az átállás az arra érzékenyeknél egészségügyi panaszokat és alvászavarokat okoz. A nyári időszámítás ugyanakkor azt eredményezi, hogy egy órával tovább lesz világos, a nap este fél 7 helyett vasárnap fél 8-kor megy le. Ezzel együtt reggel egy órával később világosodik.

Válságok szülték az óraátállítást

A Mandiner tavaly októberben, a téli időszámításkor indított szavazása egyértelműen beigazolja azt, amit mindenki tud: az emberek nagy része szabadulna az évi kétszeri óraátállítástól. 

Az óraátállítást először 1916-ban, az első világháború alatt vezette be az Osztrák-Magyar Monarchia azért, hogy a hadigazdaság idején energiát takarítson meg. A két világháború között megszűnt, de a második világháború alatt – hasonló okokból – visszatért.

A második világháború után ismét elhagyták az országok az óraátállítást. Legutóbb az 1970-es években az olajválság hívta életre az energiahatékonysági intézkedést, azóta a világ számos országában gyakorlat maradt az évi kétszeri óraátállítás.

Az Európai Unió 1996-ban döntött arról, hogy a nyári időszámítás minden évben március utolsó, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik. Magyarországon is ez a gyakorlat.

Mára már el kellett volna felejtenünk a tekergetést

Az elmúlt évtizedekben többször felmerült az óraátállítás eltörlése, mivel régen elveszítette eredeti célját: érdemben már nem spórol vele a gazdaság. Ha mutatható is ki valamekkora megtakarítás, az emberek nagy részére gyakorolt kedvezőtlen élettani hatása sokkal nagyobb veszteséget okozhat.

Komoly áttörésként értékelte Európa azt a Brüsszel által indított 2018-as konzultációt, amelyben minden korábbi rekordot megdöntő, 4,6 millió válaszadó fejtette ki álláspontját, szemben a hasonló konzultációktól, amelyeket mindössze pár százezren töltöttek ki. Az eredmény magáért beszélt: az EU-ban a válaszadók 84 százaléka – Magyarországon 90 százalék – a nyári-téli időszámítás megszüntetését választaná.

Hiába került belátható közelségbe az emberek túlnyomó többségének vágya, végül – ahogy tapasztalhatjuk – semmi nem lett belőle.

Hogy bukta el a lehetőséget az Európai Unió?

Noha az Európai Parlament megszavazta a javaslatot, a tagállamok állam- és kormányfőinek máig nem sikerült megegyezniük a kétféle időszámítás megszüntetésének gyakorlati megvalósításáról, ráadásul az időzítés sem volt szerencsés.

A tagállamok feladata lenne összehangolni, hogyan lehet megvalósítani egy-egy tagállam eltérő döntését a nyári vagy a téli időszámítás megtartásáról úgy, hogy ne alakuljon ki az EU-n belül egy-egy ország között akár kétórás időeltolódás, amely komoly fennakadást okozhatna a belső piacon.

Rosszul időzített döntés az időről

Az EU területe három különböző időzónához tartozik, Magyarország és a legtöbb uniós ország a közép-európaihoz. Ha nálunk 12 óra van, Portugáliában és az Egyesült Királyságban 11 óra, míg Romániába, Finnországban és a Balti országokban 13 óra. A különböző időzónák miatt – ha az óraátállítás kivezetését nem koordinálják az országok – ha például Magyarország a téli, Románia pedig a nyári időszámítást tartaná meg, akkor Bukarestben két órával lenne később, mint Budapesten.

A végleges döntés tehát részben azért maradt el, mert nehéz feladat az összehangolt tagállami elhatározás, de főleg azért, mert az óraátállításnál sokkal fontosabb ügyek szerepelnek a napirenden.

Az óraátállítás eltörlése azért is vált sokad rangú kérdéssé, mert, mert kitört a Covid-19 járvány, majd az orosz-ukrán háború, így az érdemi politikai és társadalmi párbeszéd el sem kezdődött.

A nyári vagy a téli maradjon?

Az sem könnyű feladat, hogy mi alapján dőljön el, melyik időszámítás legyen a jövőben az állandó.

Magyarországon is többen vannak, akik a nyári időszámítást tartanák meg, elsősorban azért, mert nyáron tovább van világos, de sokan örülnének neki, ha decemberben sem esteledne már délután négy órakor.

A tudósok többsége ugyanakkor a téli időszámítás javasolja, mivel a téli időszámítás az „eredeti”, vagyis amikor valóban délben delel a Nap. A szakértők szerint az élőlények természetes ritmusához a téli időszámítás áll közelebb.

A téli időszámítást szorgalmazók azért utasítják el a nyárit, mert megtartása esetén decemberben reggel nyolckor még korom sötét lenne, amikor sokan már munkába és iskolába mennek és ez kedvezőtlenül hatna az általános hangulatra. Érvük ugyanakkor csalóka, mert december második felében, amikor a legkésőbb világosodik, ez az ünnepek miatt keveseket érint.

A vita ugyanakkor nem várható, hogy a közeljövőben érdemben napirendre kerül, így marad a több évtizedes gyakorlat: idén most vasárnap, október 31-én kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart.