Meghirdette EP-választási programját szombati kongresszusán a Második Reformkor (2RK). Nagy Attila Tibor politológus szerint Vona Gábor új pártjából hiányzik egy olyan pártigazgató, mint amilyen Szabó Gábor volt a Jobbikban, és aki az aprómunkát is elvégzi az építkezésben.
Nyitókép: Youtube
„Mi nem csupán kormányváltásért szövetkeztünk, de nem is csupán rendszerváltásért, hanem ennél is nehezebb célból. Azért, hogy a magyar társadalom mentalitásán, szemléletmódján változtassunk” – jelentette ki Vona Gábor a Második Reformkor (2RK) elnöke a párt szombaton megrendezett kongresszusán. Az üzenet azonban egyelőre valószínűleg nem sokakhoz juthatott el, hiszen a nemzeti ünnep utáni hétvége zajában nehéz volt felfigyelni az eseményre.
Mit akarhat a Második Reformkor és milyen esélyekkel száll be a nagypolitikába? A válaszokat Nagy Attila Tiborral kerestük.
A politológus úgy fogalmazott: „Vonáék alapállása az, és ez sokaknak nem szimpatikus, hogy ők nem azzal kívánnak foglalkozni, hogyan lehetne Orbánt leváltani. Szeretnék leváltani, de nem ez érdekli őket elsősorban, hanem hogy hosszú távon alakítsanak ezen az országon” .
A politológus elárulta, neki személy szerint rokonszenves a 2RK értelmiségi attitűdje, de nem látja, hogy lenne erre igény a magyar társadalom részéről.
„Számomra, őszintén szólva, a mai napig rejtély, hogy Vona Gábor miért tért vissza pártpolitikusnak”
– fogalmazott.
Nagy Attila Tibor rámutatott, ha Vonának valóban a hosszú távú társadalomformálás a célja, akkor azt civil szervezetként is vinni tudta volna,
a párttagoknak viszont előbb-utóbb sikerélményeket kell adni, hogy a közösség egyben maradhasson.
A politológus úgy vélekedett, a közelgő európai parlamenti választáokon még nem végzetes, ha nem szerepelnek kiemelkedően, de a 2026-os országgyűlési választás után már komoly gondokat okozhatnak az elmaradó sikerek.
„Aki belép egy pártba, az valamilyen karrierben reménykedik, ezért fontos, hogy a sikeres választási szereplések pozíciókhoz tudják hozzásegíteni a tagságot” – magyarázta.
Nagy Attila Tibor ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, éppen ezért
hiba, hogy a Második Reformkor a pártsemleges önkormányzatok megvalósítását tűzte ki egyik céljául.
Szóba kerültek a pártépítés aprómunkájának hiányosságai is. A politológus szerint nem kellett volna egy nappal a nemzeti ünnep után kongresszust szervezni, amikor a figyelem a március 15-i beszédekre és eseményekre összpontosul. Nem csoda, hogy a rendezvény, amelyen Vonáék meghirdették programjukat az EP-választásra, a közéleti radarok alatt zajlott le.
A sajtóban nem lehet fellelni, hogy Vona Gáborék kongresszust tartottak
– mutatott rá.
Nagy Attila Tibor elmondta, nem látszik, hogy a párt szervezetileg gyorsan épülne.
„A magasztos elvek, szellemi alapok megfogalmazása mellett egy sor gyakorlati dolgot kellene csinálni”
– fogalmazott.
A politológus úgy vélekedett, Vona Gábor sok évig volt pártelnök, tehát biztosan van némi fogalma arról, hogyan kell ezt a munkát elvégezni, de valószínűleg ennek oroszlánrészét inkább Szabó Gábor pártigazgató vállalta magára.
Ezt is ajánljuk a témában
Egészen a kezdetek óta szervezte és irányította a háttérből a pártot, Gyöngyösi Márton most a tavalyi ellenzéki bukás egyik főfelelősének kiáltotta ki.
Ebből Nagy Attila Tibor arra következtetett, az lehet a probléma, hogy
nincs a 2RK-ban Vona mellett egy olyan országos szervező, aki intenzíven dolgozik az alapszervezetek létrehozásán és a pártépítésben.
Látványosan hiányzik a Második Reformkor jelenléte a politikai napirend formálásában is – folytatta a sort a politiológus. Azt viszont hozzátette,
Vona jó érzékkel hívta vitára Magyar Pétert, így ugyanis ős is kap a volt igazságügyi miniszter exférjét övező figyelemből.
Ezt is ajánljuk a témában
„Remélem, hogy ez a vita minél hamarabb meg is fog valósulni” – mondta a Második Reformkor Párt elnöke.
Nagy Attila Tibor emellett úgy vélekedett, a párt hétvégén meghirdetett programjában akadnak olyan pontok, amelyek nagyobb figyelmet érdemelnének, ilyen például a preventív egészségügy kiépítése vagy az ügydöntő európai népszavazás bevezetése az európai polgári kezdeményezés helyett.
Utóbbival kapcsolatban azt mondta, „ez még senkinek nem jutott eszébe Magyarországon, teljesen új ötlet, ezért dicséretet érdemel a 2RK.”
Azt ugyan még nem tudni, konkrétan milyen kérdéseket döntenének el összeurópai népszavazással Vonáék, a javaslat mindenképpen az Európai Unió további központosítását, föderalizálását és a tagállami hatáskörök szűkítését célozza. Ez némileg ellentétes a pártelnök hétvégi beszédében meghirdetett külpolitikai centrizmussal.
Vona Gábor magyararázata szerint ugyanis a magyar külpolitikát 2010 előtt a bólogató Jánosok irányították, 2010 óta viszont a kormány külpolitikája az állandó konfliktuskeresésről szól. A 2RK Vona szerint e két irányzat között helyezkedne el. Az ügydöntő európai népszavazás azonban bizonyosan nincs egyenlő távolságra az Egyesült Európai Államok álmát dédelgető DK és a nemzetek Európáját megvédeni akaró kormánypártóktól.
Tett azonban beszédében jobbra is finom sasszékat Vona, például amikor elengedett egy atnikommunista kiszolást: „Nem a szőnyeg alá söprés pártja vagyunk, de nem is a padlássöprésé”.
A Második Reformkor ugyan az önkormányzatin nem, de az európai parlamenti választásokon indul. A párt már régebben közzétette listáját, melyet a pártelnök, Vona Gábor vezet, de előre leszögezték, ő csak a „húzónév”. Jelenleg úgy számolnak, arra van némi esély, hogy egy képviselőt küldhetnének az Európai Parlamentbe, de az nem Vona Gábor lesz, hanem a 2RK alelnöke, a lista második helyén szereplő Pekárné Farkas Emese.
A legfrissebb nyilvános közvélemény-kutatást, amely mérte a Második Reformkort, a Nézőpont Intézet publikálta március elején. Ha akkor tartották volna az EP-választásokat, Vonáék 4 százalékot értek volna el a felmérés szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most vasárnapi EP-választáson.
Ez alapján tehát nem lehetetlen, hogy a 2RK ügyes kampánnyal elérje a júniusi választáson az 5 százalékos bejutási küszöböt.
A politikában és a szerelemben nincs mindig és nincs soha – szól a bölcsesség, amelyet Talleyrand francia külügyminiszternek szokás tulajdonítani. A magyar ellenzék körében megfigyelhető szövetségi politizálás nem igyekezett az elmúlt másfél évtizedben a népszerű állítást megcáfolni. Vona Gábor ebben is köztes pozícióra igyekszik helyezkedni.
„Ügyek mentén bárkivel együttműködünk, de összefogásra, politikai szövetségkötésre senkivel se készülünk, és ezt továbbra is tartom”
– húzta alá a 2RK elnöke nemrég az ATV vendégeként.
De legalább ugyanennyire fontos kérdés Vonáék számára, hogy a többi ellenzéki párt miként tekint újdonsült riválisára. A Magyar Nemzet tavaly szeptemberben ezt próbálta meg kideríteni.
Vona nem sokkal a 2RK zászlóbontása után felkereste a legalább egyszázalékos pártokat, civil szervezeteket, hazai egyházakat, valamint szakszervezeteket, hogy bemutassa a párt programját, és együttműködését ajánlja fel.
A lap akkoriban körkérdést tett fel a politikai formációknak, az iránt érdeklődve, mi a véleményük Vona közeledéséről.
„Vona Gábor nekünk már bemutatkozott, köszönjük” – reagált a Magyar Nemzetnek a Mi Hazánk Mozgalom. A lap hozzátette: Novák Előd alelnök már a 2Rk megalakulását is bírálta. Mint mondta: Vonának 2016-ban kellett volna új pártot alapítania, nem a Jobbikot kisiklatnia.
Az LMP viszont úgy fogalmazott: „Amennyiben egy politikai csoportosulás tényleges ügyek menti együttműködéssel keres meg bennünket, nyitottak vagyunk irányukba”.
A Jakab Péter vezette Nép Pártján viszont nem kapott levelet Vonáéktól. Ezt az a Molnár Enikő közölte a lappal, akit Jakab Péter jobbkezeként szokás emlegetni. Molnár úgy kommentálta Vona pártalapítását: aki egyszer már cserben hagyta a választókat, az máskor is megteszi.
A DK, az MSZP, a Momentum, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Párbeszéd, valamint a Jobbik nem is reagált a Magyar Nemzet megkeresésére. Igaz,
a Jobbik részéről Vona régi párttársa, Gyöngyösi Márton korábban üdvözölte a Második Reformkor megalapítását.
A Második Reformkor szombati kongresszusát alább tekintheti meg:
Ezt is ajánljuk a témában
Kilenc hónapjuk van arra, hogy meggyőzzék a szavazóikat, hiteles az újonnan választott irányvonaluk. Ha ez nem sikerül, a süllyesztőbe kerülnek.
Ha a pártelnök saját szavazóbázisát, de a képviselőit is dehonesztáló jelzőkkel illeti...
Baloldali elemző: ha valóban ezeket a szavakat mondta a Tisza Párt elnöke, akkor el kell tűnnie a közéletből.
„A párt is egy emberi közösség, és az EP-képviselők is elvárnak tiszteletet, még Magyar Pétertől is” – értékelt lapunknak Nagy Attila Tibor politikai elemző.
Az ATV műsorában elemzők beszélgettek a Trump-győzelemről és arról, hogy az amerikai elnökválasztás nyertese szinte rögtön a győzelme után Orbán Viktort hívta fel.
„A gyermekeink biztonsága nem lehet politikai termék egyik oldalon sem!” – írták Vona Gáborék.
Hajdú Péter még azt is megkérdezte a pártvezetőtől, hogy koalícióra lépne a Tisza-elnökkel.
Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
„Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométernyi területen előrenyomul, a fenyegetés is egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – hangsúlyozta.
