Indítványozták Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését
Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség.
Hagyó Miklóstól kezdve Zuschlag Jánoson keresztül Simon Gáborig terjed a névsor.
Nyitókép: Mandiner-szerkesztés
***
Most, hogy a parlament felfüggesztette a szocialista Gurmai Zita mentelmi jogát, majd Polt Péter legfőbb ügyész ugyanezt kezdeményezte az Országgyűlésnél Molnár Zsolt esetében, ráadásul gyanúsítottként hallgatták ki az egykori miniszter Baja Ferencet;
érdemes számba venni, hány baloldali vagy ellenzéki politikus ellen indult nyomozás, eljárás az elmúlt években, s hányat ítélt el közülük végül a bíróság.
Ezt is ajánljuk a témában
Befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ezt is ajánljuk a témában
Ezt korábban csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettére hivatkozva kérte a Legfőbb Ügyészség.
Az apropót persze Gurmaiék mellett leginkább a DK-s Varju László és a momentumos Fekete-Győr András büntetőpere szolgáltatja, akiket másodfokon bűnösnek talált a bíróság. Varjut a Fővárosi Ítélőtábla február végén testi sértés, a garázdaság és választás rendje elleni bűntett miatt ítélte el, míg Fekete-Győrt hivatalos személy elleni erőszak miatt kapott felfüggesztett börtönt.
De menjünk egy kicsit vissza az időben!
Talán már sokan el is felejtették a még 2004-ben a Terror Háza Múzeumnál tartott MSZP sajtótájékoztató előtt a holokauszt áldozatain viccelődő Zuschlag János nevét, a kétezres évek elején feltörekvő ifjú szocialistát, akiről kiderült, hogy társaival együtt
fiktív szervezetek létrehozásával nyert el állami pályázati pénzeket, amelyek elköltését aztán hamis beszámolókkal és számlákkal fedezték.
A megszerzett összeget saját célkora, emellett egyes képviselők kampányára ifjúsági rendezvények finanszírozására használták fel.
Zuschlag János és társai ellen, 2008-ban emeltek vádat, a volt képviselőt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntettével vádolták meg, mint felbujtót. Zuschlagot, – aki 1998 és 2004 között volt országgyűlési képviselő – 2010-ben első fokon nyolc és fél év börtönre ítélték. Büntetését másodfokon végül hat évre csökkentették.
Perében ezzel együtt tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc korábbi gyermek-, ifjúsági és sportminisztert és kormányfőt, ahogy később a Sukoró-perben is tanúskodnia kellett a bíróságon.
A büntetőperben Tátrai Mikósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatójának, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kellett a bíróság elé állnia, miután a vádirat szerint egy előnytelen, de végül semmissé nyilvánított telekcsere szerződéssel 1,2 milliárd forintos kárt okoztak volna az államnak. Tátrait első fokon négy évre, Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját 3 és fél évre ítélték. Másodfokon felmentették őket, de végül Kúria 2017-ben jogerősen kimondta bűnösségüket, három, illetve két és fél év börtönt kiszabva Tátraira és Császyra.
Gyurcsány látványosan állt ki akkor a fő vádlottak mellett, akik szerinte helyette vonultak börtönbe.
A kormányváltás utáni évek nagy vihart kavaró botránya volt a „nokiás-dobozról” elhíresült Hagyó-ügy.
Hagyó Miklós korábbi országgyűlési képviselőt, Demszky Gábor egykori főpolgármester-helyettesét folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolták meg. A vád lényege az volt, hogy
Hagyó gyakorlatilag saját játszóterének tekintette a BKV Zrt.-t, egy korrupciós gépezetet tartott fenn,
előnytelen szerződéseket kötött és kenőpénz átadására kötelezte a cég megbízott vezérigazgatóját, aki először azt vallotta, hogy összesen 70 millió forintot kellett átadnia Hagyónak, ebből 15 milliót személyesen, egy nokiás-dobozban.
A volt főpolgármester-helyettest bűnösnek találta a bíróság és 2016-ban, első fokon négy év felfüggesztett börtönt kapott. Másodfokon enyhítették a büntetését, így végül megúszta három év felfüggesztettel.
A 2014-es országgyűlési választások előtt robbant a Simon Gábor-ügy.
Az MSZP volt elnökhelyetteséről kiderült, 267 millió forintnyi összeget parkoltatott titokban osztrák és svájci bankszámlákon, ami után nem fizetett adót és nem írta bele vagyon-nyilatkozatába.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, magánokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat ellene, de lassan igazságügyi kuriózum lesz az ügyéből, miután már a sokadik bíró vette át az eljárást, így 2016 óta még elsőfokú ítéletet sem sikerült hozni büntetőperében.
Szintén nincs még vége egy másik egykori szocialista képviselő, az evangélikus lelkész Donáth László büntetőperének. A momentumos EP-képviselő Donáth Anna édesapját a Gaudiopolis Békásmegyeri Evangélikus Szeretetház egyik dolgozója jelentette fel még 2019-ben, miután vallomása szerint Donáth zaklatta őt.
A volt képviselőt a megismételt eljárásban most januárban másodfokon is bűnösnek mondták ki testi sértés miatt.
Az ügy a Kúrián érhet majd véget.
Szocialistaként kezdte politikai karrierjét Demeter Márta is, akit végül hivatali visszaélés miatt ítéltek el 2023 februárjában. A később az LMP-be átülő politikus 2018-ban azzal vádolta meg hamisan a Magyar Honvédséget, hogy törvénytelenül szállította egy katonai repülőgépen Orbán Viktor lányát.
Bár nem egykori baloldali képviselő, de
az idő közben összefogó ellenzék politikusa volt a jobbikos Kovács Béla, akit a Kúria öt év fegyházbüntetésre ítélt kémkedés miatt.
Kovács azonban szökésben van, nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Egyes információk szerint Moszkvában él.
A fentiek mellett jelenleg is számos olyan nyomozás folyik, amelyekben érintettek ellenzéki politikusok. Így a baloldal 2022-es kampánytámogatásai kapcsán indult nyomozások, vagy éppen Városháza-gate kapcsán kezdeményezett vizsgálatok, illetve a zuglói parkolási botrány.