A NATO-val való összecsapást emlegette az orosz nagykövetség, de mi az igazság? Szakértőt kérdeztünk

Nyitókép: Yuri KADOBNOV / AFP

***

„Az amerikaiaknak nincs olyan harcászati rakétájuk, amire atomfegyvert lehet felszerelni. A mai napig a gravitációs B61-es bombák képezik az F-16-os repülőgép fegyverzetét. Ezek valóban képesek nukleáris fegyverek szállítására, de ehhez bizonyos felkészítésen a gépeknek és a pilótáknak is át kell esniük. Tehát valószínűleg, amit az ukránok kapnak, nem lesznek képesek erre” – nyilatkozta a Mandinernek Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatótanára.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, 

Mint írták, ha a NATO államai F–16-os vadászgépeket is át akarnak adni Ukrajnának, az szerintük eszkalációt eredményezne.

Érvelésük szerint, ezek a repülőgépek képesek taktikai nukleáris fegyverek szállítására, és ezért „a NATO és Oroszország közötti közvetlen fegyveres összecsapás kockázatával járna”, ha átadnák őket az ukránoknak.

Somkuti elmondta, a B61-es bombákkal felszerelt repülőgépeknek nagyon közel kellene repülniük a célponthoz, hogy ezt a feladatukat el tudják látni.

„Ezeket az eszközöket kizárólag amerikai támaszpontokon lehet felszerelni és utána amerikai engedélyhez kötött a bevetésük. Európában a NATO-nak több ilyen támaszpontja van. Németországban, Törökországban, Nagy Britanniában vannak atomfegyverek. Tehát annak az F-16-osnak Németországból kellene felszállnia, ahhoz, hogy egy ilyen bevetést teljesítse” – fogalmazott.

A biztonságpolitikai szakértő megítélése szerint ez egy valószínűtlen forgatókönvy, ami már azt jelentené, hogy az Egyesült Államok tényleg atomháborút akar Oroszországgal.

Azt viszont hozzátette, az orosz közleményt mégis komolyan kell venni.

és egy olyan megoldást vetítenek előre, aminek kicsi, de nem nulla százalék az esélye” – mondta.

Felhívta a figyelmet Szergej Karaganov orosz akadémikusra, aki gyakran hangoztatja azon véleményét, hogy Moszkvának megelőző csapást kellene mérni a NATO lengyelországi létesítményeire, és akár egy nukleáris támadás kockázatát is vállalják. Mindezt azért, hogy a Nyugatnak választania kelljen egy atomháború vagy Ukrajna elengedése között.

– vélekedett.

„Mintha a Dr. Strangelove-ot néznénk, egyre többen kezdik megszeretni a bombát” – fűzte hozzá, utalva Stanley Kubrick klasszikussá vált filmszatírájára, melyben a hidegháború két nagyhatalma addig fenyegeti a másikat az atomfegyvereivel, míg végül az egész Föld elpusztul.