Nagyon sokan és nagyon sokfélét mondanak ezekről a tárgyalásokról – fogalmazott az európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az Inforádió műsorában részletesen beszélt arról mikor juthat hozzá Magyarország azokhoz az uniós forrásokhoz, amelyeket a brüsszeli intézmények visszartartanak. A tárcavezető szerint, ha a Magyarországnak járó pénzeket nem fizetik ki, akkor azt az összeget a bizottság rendelkezésre álló forrásként másra is elköltheti.
De továbbmegyek. Ezek a pénzek jelenleg fel vannak függesztve, de ez a felfüggesztés nem tarthat örökké”
– jegyezte meg a politikus, aki szerint a felfüggesztés a költségvetési rendelet értelmében egy idő után tényleges forrásvesztéssé fog átalakulni, és a tényleges forrásvesztés esetében azokat a forrásokat hivatalosan is át kell majd címkézni, és akkor ezek a források mehetnek Ukrajnába.
Kiemelte, a felfüggesztést a bizottság javaslatára a tanács határozta el, a felfüggesztés módosításáról vagy megszüntetéséről ugyancsak bizottsági javaslat alapján a tanács tud határozni. Szavai szerint ehhez kell egy bizottsági javaslat, enélkül a tanács nincsen döntési helyzetben. „A költségvetési rendelet úgy szól, hogy a két évnél tovább felfüggesztett forrásokat ki kell vezetni a költségvetési előirányzatok közül. Ezek a források az érintett tagállam számára véglegesen elvesznek. Még időben vagyunk, de ez az idő nem tart örökké” – tette hozzá Bóka János. Számításai szerint az első tényleges forrásvesztés elkerüléséhez az év végéig, jövő év elejéig megállapodásra kell jutni.
Arra a kérdésre, közel vagyunk-e a megállapodáshoz, Bóka János úgy reagált, hogy nagyon sokan és nagyon sokfélét mondanak ezekről a tárgyalásokról. Kijelentette, hogy ezek a tárgyalások rendkívül bonyolultak,
„nem azért, mert a jogszerűen megfogalmazott elvárásoknak vagy feltételeknek Magyarország már nem felelt volna meg, hanem azért bonyolultak, mert politikai megfontolások is vannak a háttérben, elsősorban a velünk tárgyaló bizottság részéről”.
„Ezért azt mondani, hogy közel vagyunk, vagy távol vagyunk a tárgyalásoktól úgy, hogy a velem tárgyaló felet alapvetően politikai megfontolások is vezérlik, ez kizárólag politikai megfontolásokra vezethető vissza” – fogalmazott a miniszter.
Felmerült a beszélgetés során, vajon közelebb kerülünk-e az uniós pénzekhez azáltal, hogy hazánk nem vétózta meg az Európai Unió Ukrajnának szánt támogatását: ezzel kapcsolatban Bóka János elmondta, az úgynevezett Ukrajna-eszközzel kapcsolatos álláspontot a kormány sohasem kötötte össze az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez.
Ezt mi stratégiai kérdésnek tekintettük, és a pozíciót azt elvi megfontolások alapján határoztuk meg”
– szögezte le, majd úgy folytatta, szerették volna látni, hogy ezek az uniós pénzek hogyan hasznosulnak Ukrajnában, valamint, hogy a tagállamoknak ebbe a jövőre nézve nagyobb beleszólása legyen és szeretnék látni azt, hogy rendszeres időközönként az Európai Tanács stratégiai vitát folytat arról, hogy az Európai Uniónak Ukrajnában mit és miért kellene tennie.
Nekünk az a meggyőződésünk, hogy az Európai Uniónak nem Ukrajnát kell finanszíroznia, hanem az Európai Uniónak a saját Ukrajna stratégiáját kell finanszíroznia”
– tette hozzá a miniszter, aki szerint ennek megfelelően kell a támogatási formákat és célokat meghatároznia, és ezt rendszeres időközönként felül kell vizsgálni.
„Ezeket a stratégiai célkitűzéseket az Európai Tanácson elértük, ezért volt Magyarország abban a helyzetben, hogy csatlakozni tudott a konszenzushoz. Ennek a magyar uniós forrásokhoz való hozzáféréshez nincsen köze. Ellenben a hétéves uniós költségvetés összes többi részének nagyon is van köze a magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésnek, hiszen arról van szó, hogy Magyarország többletkötelezettséget vállal, Magyarországnak ezzel többletbefizetési kötelezettsége is keletkezik, és nyilván magyar többletbefizetésről csak akkor lehet szó, ha Magyarország a neki járó uniós forrásokhoz hozzáfér” – fogalmazott Bóka János.
Az uniós miniszter a következő vita Brüsszelben arról lesz, hogy mikor, hogyan és milyen feltételekkel fér hozzá Magyarország az őt megillető uniós forrásokhoz. Szavai szerint az Európai Tanács rendkívül egyértelmű iránymutatást adott a Bizottságnak arról, hogy milyen elveket kell alkalmazni akkor, amikor a kondicionalitási eljárásban és a kapcsolódó más eljárásokban a magyar helyzetet elemzi és a forrásokhoz való hozzáférésre javaslatot tesz. Kijelentette, hogy
„az Európai Bizottságot az Európai Tanács iránymutatása jogi értelemben nem köti, egy nagyon erős politikai üzenet, hogy ahogyan az Európai Bizottság fontosnak érzi azt, hogy az Európai Parlament számára bizonyos gesztusokat tegyen politikai megfontolásokból,
az Európai Tanács szerint a bizottságnak a tagállamok ilyen igényeit is figyelembe kellene vennie, a tagállamok igénye pedig az, hogy ezt a folyamatot a bizottságnak objektív módon, tisztességesen, a tagállami egyenlőség követelményét szem előtt tartva kell vezetnie”.
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Ukrajna a NATO nélkül nem tudja folytatni, eszkalációs spirálban vagyunk, Trump beiktatásáig mind a két félnek érdeke saját pozíciójának erősítése.
A brit miniszterelnök és a NATO főtitkára megbeszélték Ukrajna megerősítését tél előtt.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint csaknem 580 ezer orosz katona harcol Ukrajna ellen.
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Bejelentkezett egy félig egyiptomi ifjú DK-s titán: megpuccsolná Gyurcsányt.
Exfelesége és volt barátnője is félt a Tisza Párt elnökétől, aki legutóbb a miskolci gyerekotthonban üvöltözött a dolgozókkal.
