Hamarosan eltűnik a kommunizmus egyik jelképe Budapestről
Még az idén begyógyul a seb a Gellért-hegy oldalán, lebontják a szocializmus utolsó leheletét.
Egyelőre valószínűsített forgatókönyvek léteznek arra vonatkozóan, hogy mi minden kerülhet elő az egykori Munkásőrség Somlói úti székházának bontása során.
A munkaterület átadásával és lehatárolásával megkezdődik a kommunizmus egyik jelképének, az egykori Munkásőrség Somlói úti székházának a bontása, a felújíthatatlan épület helyét világszínvonalú infrastruktúrával rendelkező oktatási intézmény, a Mathias Corvinus Collegium új campusa foglalja el. Ám az omladozó szerkezet addig a helyén marad, amíg nem stabilizálják a közvetlen környezetet, merthogy az ingatlan alatt található egy üreg: az ismert hossza 53 méter, az útpálya alatt 7-9 méterrel helyezkedik el vízvezeték, szennycsatorna, elektromos kábelek és telefonvezetékek közelében.
Csak a szerencsének köszönhető, hogy még nem szakadt be az úttest egy busz vagy személyautó alatt, és nem történt baleset ezen a szakaszon
– szögezte le a műszaki ellenőri feladatokat ellátó Főber Zrt. projektvezetője, Kiss István. Hozzátette, hogy mintegy 250 köbméter betontömedékre és ugyanennyi homokos kavicsra, valamint körülbelül 60 köbméter cementhabarcsra lesz szükség a tömedékeléshez, aminek teljes költségét az MCC állja.
A húsz éve előkerült üreg miatt van érvényben súlykorlátozás ezen a szakaszon, emellett az úttest másik szakasza tíz évvel ezelőtt egyszer már beszakadt. Barlangként kezelték az üreget és automatikusan védetté nyilvánították, ám a Duna-Ipoly Nemzeti Park a vizsgálat után megállapította, hogy emberi tevékenység eredményeként alakult ki a jelenlegi állapot, vésőnyomok találhatók a felületen, így a természetvédelmi védettségét törölték.
Ezt is ajánljuk a témában
Még az idén begyógyul a seb a Gellért-hegy oldalán, lebontják a szocializmus utolsó leheletét.
A budai föld a meszes, illetve enyves festés adalékanyaga volt, a festőtéglához, más néven piktortéglához termelték ki az ehhez hasonló rétegekből, amelyek az idők során fokozottan omlásveszélyessé váltak. Az üreg pontos méretére is csak a feltárás során derülhet fény.
A Munkásőrség épületének tervrajzai titkosítva voltak, nem is kerültek elő soha. Kiss István elmondta, felkészültek arra, hogy a bontás alatt történhetnek meglepetések, előbukkanhat eddig nem ismert szerkezet, pince, vezeték.
Ezekről nincsenek biztos információik, az épületben található azbesztről viszont igen, megtalálták a nyomait a gépészeti helyiségekben, de a födémeken és pilléreken is számítanak a jelenlétére.
„Abban az időszakban, amikor a Munkásőrség központja épült, tömegesen húztak fel lakótelepeket Budapesten, az azbesztes szigetelés alkalmazása hatékony és olcsó technológiának számított, leggyakrabban a pinceszinten, a mennyezeten alkalmazták a hőszigetelés, tűzvédelem érdekében. Például az Operaház Hajós utcai üzemházának felújítása során is találtunk azbesztet: egy jól bevált technológia alkalmazásával zárt térben összegyűjthető, és veszélyes hulladékként a lerakóhelyre biztonságosan elszállítható” – hangsúlyozta a szakember.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem csupán műszakilag, morálisan sem volt megmenthető az objektum.
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC