Megkezdődhet a bontás a Somlói úton, a Munkásőrség katonai erődnek látszó egykori parancsokságának helyén világszínvonalú oktatási intézmény épül. A Németh Lajos-díjas művészettörténész szerint nem csupán műszakilag, morálisan sem volt megmenthető az objektum.
„Ez az épület nem alakítható át. A műszaki szakemberek mondják, nem én, a művészettörténész, aki csak körbejárta kívül és belül. De ez csupán az egyik szempont. A Munkásőrség egykori országos parancsnokságának épületében senki sem szeretne élni, dolgozni, tanulni” – jelentette ki Sulyok Miklós a kritikus állapotú Somlói úti ingatlanról, amelynek megkezdődhet a bontása, tehát az első nagy lépés afelé, hogy megvalósuljon a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti központjának helyet adó, világszínvonalú infrastruktúrával rendelkező oktatási intézmény.
A Németh Lajos-díjas művészettörténész kiemelte, az épület funkciójában és minőségében az akkori kort szolgálta, kívülről a zöld színével, a kis nyílászárókkal, a vastag falakkal szándékosan erőd, katonai objektum benyomását kelti.
A budai dombokon, a társasházak között ez a durva megjelenésű épület félelmet okozott és hatalmat sugárzott
– tette hozzá az ingatlanról, amely a szakértők szerint átalakíthatatlan és felújíthatatlan, azaz nem csupán oktatási célra alkalmatlan, hanem minden szempontból menthetetlen.
A Somlói úti főépület – amelyben később a Balassi Intézet is működött, néhány éve vált az MCC központjává – műszaki átadása 1985 áprilisában történt meg, és bár több felújításon átesett azóta, állapota folyamatosan romlott, hiszen már az építkezés során sem volt megfelelő a külső és belső megvalósítás minősége. A munkálatok természetesen nagyrészt titokban zajlottak, a dokumentumokban végig egyszerű irodaházként jelölték meg.
A Munkásőrség épülete sötét volt, pedig Budapest egyik legdrágább telkén valósították meg a terveket
– írta akkor a Reform című lap. Mondhatni azt is, hogy a székházat a szocializmus utolsó lehelete fújta a Kocsis rétre.
A Munkásőrség Központi Törzs- és Alegység-parancsnokképző Iskoláját – az MCC későbbi kollégiumi épületét – is befogadó telken sajnos olyanok is megfordulhattak az MSZMP párthadseregeként funkcionált Munkásőrség tagjaként, akik például határőrként a nyugatra menekülők után lőttek.
A Munkásőrséget 1957-ben alapították, eleinte a „rendszer védelme” volt az elsődleges feladata, soraiban olyanokkal, akik büntetett előéletűek – ám ez nem számított, csak a politikai bűncselekmények elkövetőit zárták ki. Később a határmenti egységekhez is csatlakoztak a tagok, a bűnüldözés mellett a „rendszeridegen elemek” vegzálása, megfélemlítése is mindennapi tevékenységük részét képezte.
Okkal mondja tehát Sulyok Miklós, hogy ebbe az épületbe finoman szólva sem felemelő a belépés, a zord külső után az ember nem akarja tudni, mi mindent láttak a falak odabent. Nem véletlenül nyilatkozta a tervpályázati bizottság döntését követően a beruházással kapcsolatban Csányi Éva, az I. kerület akkori főépítésze, hogy
az egyik legfontosabb változás az új MCC-központtal, hogy végre olyan intézmény létesül a Gellért-hegy oldalán, amihez kedvük támad a környéken élőknek is közelebb menni, mert nem csak az MCC-é, hanem az egész városé lesz.
A két monstrumból egyetlen világszínvonalú épület alakul Ferencz Marcel Ybl-díjas és újdonsült Príma Primissima-díjas építész vezetésével, akinek álma, hogy az örök értéket hordozza magában az új létesítmény. A szakember elmondta, reményei szerint kiegészítő tanulmányként szolgál majd az MCC tehetségeinek, hiszen az építészet tanítani is képes – az új falak pedig egészen biztosan más üzenetet viselnek majd magukon, mint a bontásra várók az elmúlt 50 évben.
Ezt is ajánljuk a témában
Minden építésznek ki kell állnia a társadalom színpadára, a teljesítményét pedig meg fogják ítélni – vallja Ferencz Marcel építészmérnök, aki szerint „elhamarkodott volt annak idején szakítani a múlttal, gyökeresen fölforgatni a kulturális talapzatainkat”. A Napur Architect vezetőjét a Néprajzi Múzeum és az MCC épületeiről, építészeti pályájáról és filozófiájáról kérdeztük!
A szerző a Corvinák újságírója.
Nyitókép: MCC
Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.
Megnyitják az erődöt.
Kezd teljesen összeállni a baloldal.
Az építőmunkások markológépekkel bontják le a Fehér Ház keleti szárnyának egy részét.
Nem boldogabb-e az a nemzet bibliai értelemben, amelynek nemzeti és kulturális szimbóluma is a kereszt? Nem az a mondás, hogy „menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet”?
Kérdéses, hogy miként történne az urán eltávolítása az országból.
A Tisza Párt a 2006–2010 közötti rendőrterror egyik fő felelőséből belügyi államtitkárt csinál.
