Vasárnap megnyílik a Citadella a nagyközönség előtt – Orbán Viktor is beszédet mond

A budapesti Citadella átfogó megújítása nemcsak építészeti, hanem erőteljes szimbolikus jelentőséggel is bír: az egykori erőd ma már nem az elzártságot, hanem a nyitottságot és a szabadságot jelképezi. A Taraczky Dániel által jegyzett koncepció egyik kulcseleme az erődfalak „megnyitása”, amely új átjárókat és belépési pontokat hozott létre, összekötve a Gellért-hegy két oldalát. A tervezés során tudatos történeti metafora is megjelent: a zsarnokságot szimbolizáló nyugati rondella leválasztásával a tér fizikailag és szimbolikusan is megnyílt a látogatók előtt.

A 2020 őszén indult felújítást régészeti feltárások előzték meg, amelyek során számos jelentős lelet került elő. Többek között feltárták az 1815-ben épült egyetemi csillagvizsgáló maradványait, valamint egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is. Emellett kelta, római és török kori emlékek, illetve második világháborús robbanószerkezetek is napvilágra kerültek, utóbbiakat a honvédség biztonságosan elszállította. A felújítás során az erőd szerkezeti megerősítése is megtörtént, az eredeti építési technológiák felhasználásával, a történeti hitelesség megőrzése mellett.

A látogatói élmény javítása érdekében korszerű infrastruktúrát alakítottak ki: új bejáratok, liftek és akadálymentes megközelítés segítik a közlekedést, miközben a belső udvar parkosítása révén egy zöld, közösségi tér jött létre. A több mint 1700 négyzetméteres ágyútoronyban kapott helyet „A Szabadság Bástyája” című állandó kiállítás, amely a magyar szabadságküzdelmek történetét mutatja be. Az udvarban kialakított víztükör és az örökláng az emlékezés és a szabadság szimbólumaként szolgál.

A nyitást kétnapos rendezvénysorozat kíséri, amely során családi programok, zenei események és gasztronómiai kínálat várja a látogatókat. A szervezők célja, hogy a történelmi helyszín ne csupán turisztikai látványosságként, hanem élő közösségi térként is működjön a jövőben.

Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt