Húsvétvasárnap délután megnyitotta kapuit a Gellért-hegy ékköve. A 2020 óta zajló nagyszabású rekonstrukció után a Citadella modern közösségi térként született újjá.
Húsvétvasárnap hivatalosan is megnyitotta kapuit a látogatók előtt a teljesen újjávarázsolt Citadella. A 2020 őszén kezdődött, komplex fejlesztési folyamat célja az volt, hogy az egykori rideg, zárt erődítményt egy nyitott, akadálymentesített és élettel teli közösségi térré, valamint modern turisztikai központtá formálják.
Az ünnepélyes megnyitó Ákos produkciójával vette kezdetét. Az énekes három emblematikus dalával – Ember maradj, Fel a szívekkel és Alig hitted – alapozta meg a rendezvény hangulatát.
A program csúcspontjaként Orbán Viktor miniszterelnök tartott ünnepi beszédet, amelyet élőben követhettek olvasóink.
A Citadella megnyitása nem csupán egy formális protokolláris esemény, hanem egyúttal a nagyközönség ünnepe is: a látogatók egy kétnapos, ingyenes rendezvénysorozat keretében vehetik birtokba a teljesen megújult helyszínt.
A Gellért-hegyen változatos családi programok és zenei események váltják egymást, miközben a kilátogatókat különleges gasztronómiai kínálat is várja.
A fejlesztés legfőbb célkitűzése az volt, hogy a történelmi falak között egy olyan vibráló közösségi tér jöjjön létre, amely a jövőben méltó otthona lesz a legkülönfélébb kulturális rendezvényeknek.
Rákay Philip a Citadella átadóján kijelentette: több mint szimbolikus, hogy éppen húsvétvasárnap, a feltámadás napján ünneplik együtt e történelmi helyszín megújulását. „Legnevesebb építőművészeink sosem pusztán köveket és téglákat láttak maguk előtt, hanem álmokat rajzoltak a falakra” – fogalmazott. Hozzátette, hogy országépítőnek lenni nem csupán fizikai építkezést, hanem hazát teremtő, közösségformáló törekvést jelent.
Beszéde elején Orbán Viktor minden jelenlévőnek áldott húsvétot és feltámadást kívánt. Úgy fogalmazott:
a Citadella megújulása azt üzeni, hogy mindent magunk mögött hagyhatunk, ami rossz.
Felidézte, hogy korábban még soha nem fordult elő, hogy a Gellért püspökről elnevezett magaslaton a magyarok építettek volna bármit is; ide eddig mindig mások emeltek építményeket.
Ma azonban ez a hely a magyar szabadság bástyája”
– jelentette ki a miniszterelnök.
A kormányfő hangsúlyozta: ahogy a Gellért-hegy két tektonikus lemez határán fekszik, úgy Magyarország is két világ, két civilizáció határvidékén helyezkedik el.
„A törésvonalon mindig történik valami: birodalmak jönnek és mennek, de mi mindig maradunk. Bár sok százezer magyar halt meg a csatatereken, a hegy az utolsó ötszáz évét velünk, magyarokkal élte meg.
Mi vagyunk a hegy, a Gellért-hegy pedig maga Magyarország. Érdemes megtenni az erőfeszítést, hogy feljussunk a tetőre, mert innen nyílik a legjobb kilátás az egész Kárpát-medencére”
– fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a magaslatról a jövőre is jó rálátás nyílik, ám amit most látunk, az nem ad okot az örömre. Úgy véli, régen gyülekeztek ilyen sötét felhők hazánk felett: nyugatról Brüsszel csődje fenyeget.
Emlékeztetett, hogy bár a migrációs és az energiaválságot korábban külön-külön sikerült kivédeni, most több krízis egyszerre sújthat le Magyarországra.
„Ha nincs energia, megáll a gazdaság, és nemcsak a magyar élet megszokott rendje, hanem a terveink is veszélybe kerülnek. Ezért égbekiáltó bűn az, amit az ukránok tesznek Magyarország ellen” – mondta a miniszterelnök.
Kitért arra is, hogy az iráni háború kitörése óta a földgáz ára hetven, a kőolajé pedig hatvan százalékkal emelkedett. Kiemelte: jelenleg egyetlen dolog számít, hogy legyen energia, és
Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.
Emlékeztetett, hogy négy éve már létrejött egy széles nemzeti összefogás a háború ellen, ezt a szövetséget kell most megújítani és tovább szélesíteni.
Zárásként kifejtette: a feltámasztott Citadella, mint a nemzet megújított kilátója és újra birtokba vett magaslati őrhelye, segítse a magyarokat abban, hogy felismerjék a horizonton gyülekező veszélyeket.
Ez a tisztánlátás pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy meghozhassák a veszélyek elhárításához szükséges közös és jó döntésüket a következő vasárnapon.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: Facebook
Az átadóbeszéd videóban:
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Miközben a Fidesz a választási sokk utáni bénultsággal küzd, a leköszönő miniszterelnök háttérbe vonulása és Magyar Péter elszámoltatási stratégiája rajzolhatja át a magyar politikai térképet – véli a szakértő.
A Polgári Ellenállás alapítója szerint a 2026-os választás egy valódi polgári forradalom volt, amelynek legfőbb követelése a rendszerszintű elszámoltatás és a nyugati típusú modernizáció.
Alkotmányozó felhatalmazást kapott a Tisza Párt, és a jelek szerint Magyar Péter leendő miniszterelnök élni is fog vele. Mit tehet meg a kétharmaddal az új többség, és mi az, amiben a Fidesz gyakorlatán is túltenne? Erre kerestük a választ Hack Péter jogász segítségével.
Ha a Tisza-kormány a tönk szélére viszi az országot, hárommillió nemzeti érzelmű most is ki fog menni az utcára.
„NER-hard”-nak nevezte a Magyar Péter-féle új többséget Gulyás Gergely a Reakció friss részében.
Manfred Weber gyorsan intézkedett.
A hónap végéig lehet nyilatkozni.
Az ország vezetése célzott politikai támadásról beszél, és már azt is tudni véli, ki volt az elkövető. Az áldozatok egyébként a legegyszerűbb internetes csalási formának dőltek be.
