A Citadella megújulása túlmutat egy épület felújításán: városszerkezeti és turisztikai értelemben is új minőséget teremt

2026. április 15. 19:25

Honfitársaink ha bejárják az épületet és a tárlatot, a „hazaérkezés” élményét élik át – büszkeséget, kapcsolódást, közös emlékezetet –, s a Citadella a külföldiek által is érthető és átélhető módon mesél rólunk.

2026. április 15. 19:25
null

Finta Sándor írása a Mandiner hetilapban

A budavári palotanegyed megújításának főépítészeként az ember gyorsan megtanulja: műemlékhez nem lehet pusztán építészeti feladatként közelíteni. Valójában szellemiséggel, identitással, közös emlékezettel dolgozunk – és csak ezekből következhet a forma.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról

Valami nagyon nem stimmel: ezért beszél mindenki még mindig Orbán Viktorról
Tovább a cikkhezchevron

A Citadella esetében ez még élesebben jelenik meg. Itt a vártól eltérően nem historikus ihletettségű visszaépítésről volt szó, hanem egy olyan építmény újraértelmezéséről,

amelynek a formája mindig erős volt, a helye viszont a városban és a gondolkodásunkban hosszú évtizedeken át bizonytalan maradt.

Az 1850-es években, a szabadságharc leverését követően épült erőd sokáig a hatalmi elnyomás jelképe volt, később pedig funkcióját vesztve, méltatlan állapotban maradt a város felett. A műemlékekhez való viszonyunk akkor hiteles, ha zsinórmértéknek tekintjük azt a folytonosságot, amely a falakba zárt emlékezet, a jelen építői és a jövő generációknak átadni kívánt üzenet között feszül.

A projekt tartalomfejlesztési és építészeti szempontból egyaránt megtalált válasza erre a kérdésre tiszta gondolat:

a Citadellának funkciójában és formájában is a szabadság jelképévé kell válnia.

A megújítás kiindulópontja nem lehetett sem a múlt eltagadása, sem a balsorsemlékek konzerválása. A Cita­della így a magyar szabadságvágyból táplálkozó, korszakokon átívelő kiállásnak a helyszínévé válhatott – azé a szenvedélyé, amely újra és újra képes volt talpra állítani ezt a nemzetet.

Honfitársaink ha bejárják az épületet és a tárlatot, a „hazaérkezés” élményét élik át – büszkeséget, kapcsolódást, közös emlékezetet –, s a Citadella a külföldiek által is érthető és átélhető módon mesél rólunk. Ehhez nemcsak új tartalomra volt szükség, hanem következetes építészeti formanyelvre is: visszafogott, mégis határozott gesztusokra, amelyek nem magyaráznak, hanem jelenlétükkel állítanak.

Ahogy az építészeti beavatkozások mértékének meg­állapításánál, úgy a készülő kiállítás forgatókönyvénél is az arányérzék volt a legnagyobb kihívás:

a múlt tisztelete és a jövőbe vetett hit közötti egyensúly megtalálása.

A projekt egyik legszebb sajátossága pedig az volt, hogy az építészet, a tartalomfejlesztés, a dizájn, a történészi megközelítés és a brand már az első pillanattól együtt formálódott – nem egymás után, hanem egymásra épülve, ugyanannak a gondolatnak különböző rétegeiként.

A műemléki értékek megőrzése végig kiemelt szempont volt. A kőfalakat, kazamatákat és bástyákat hagyományos anyaghasználattal és technológiákkal állították helyre, restaurátori felügyelet mellett. A cél nem a történeti formák átírása volt, hanem a hiteles megőrzésük és bemutathatóvá tételük – miközben a szükséges új elemek építészeti formanyelve világosan jelzi: ez a hely ma új fejezetet ír.

Nem harsányan, nem erőszakosan, hanem pontosan, mértéktartóan, mégis karakteresen.

A Citadella megújulása így túlmutat egy épület felújításán. Városszerkezeti és turisztikai értelemben is új minőséget teremt: összekapcsolja a hegy részeit, megerősíti Budapest egyik legfontosabb pontját, és olyan közösségi teret hoz létre, amely egyszerre szolgál emlékezésre és kikapcsolódásra. Ahol a múlt nem teherként nehezedik ránk, hanem értelmezett történetté válik.

Alighanem mindannyiunknak, akik az eltelt években ezen a szép feladaton dolgozhattunk, az lesz a legnagyobb elismerés, ha a budai várhoz hasonlóan itt is azt láthatjuk:

magyar és külföldi látogatókkal van tele az épület és az épületet körülölelő park.

Nyitókép: MTI/Hegedűs Róbert

 

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
polárüveg
2026. április 20. 11:30
Szép munka. Az osztrákok Citadellája a hely régi funkcióját elfedte, sajnos. Az era-viscus törzsnek volt itt erődje, szakrális központja. Törzsi központjuk a mai Ér-den volt. Elöttük a kelták használták ugyanígy, és vélekedek, h. az itt élő pannon törzsek mindig is erre használták. A hunok bejövetelükkor a használatot tovább vitték: Bleda hun királynak, - kit Budaként is szoktak emlegetni, - volt itt székhelye egy vallási központtal. A régi temetkezéseket, építményeket ma már kutatni egyelőre nem lehet, nem érdemes. Az emlékmű szimbólumai ma: az újonnan felrakott kereszt, a Szabadság-emékmű a béke pálmalevelével, és a gonoszság elleni küzdelmet szimbolizáló sárkányölő alak; és a lángoló fáklyát vivő Haladás alak. Kisfaludi Stróbl e kompozícióját az univerzális jellege és szimbólumereje miatt nyugodtan nevezhetjük váteszinek, ihletettnek. Ilyen összetételben a régi szakrális köpont szakrális mondanivalóját majd hiánytalanul jelzi, e megállapítás közel van a teljességhez. Folyt.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2026. április 20. 11:28 Szerkesztve
II. Ahogy a főépítész megjegyezte, nem csak a falak, hanem a hely szelleme is számít. Számít, mert ugyan komoly szakrális helyszíneink vannak Magyarországon és a Kárpát-medencében templomainknál és másutt, de ez a vallások feletti univerzális szimbólumokkal jelzett helyszín az ország saját életét tekintve napjainkban a legfontosabb szakrális helyszín. Mert nem minden a falak, van ami érezhető, de csak szívvel látható. A hegy oldalában a keresztény mártír Gellért-püspök szobra áll. A víztároló melletti réten a „Filozófusok kertje” szoborcsoport látható a nagy vallásalapítókkal, filozófusokkal. A Makovecz Imre által megálmodott, tervezett ökumenikus templom, a „Feltámadás temploma” belső oszlopai szinte megegyeznek a gellérthegyi víztározó belső tartó oszlopai formájával. Úgy vélem, ez jelzés, hogy hova szánta a zsenink e templomot.
Válasz erre
0
0
polárüveg
2026. április 20. 11:28 Szerkesztve
III. A hely szelleméhez illene az erőd udvarába a Hunor-Magor és Atilla-Bleda szoborpárok, valamint a pápa által hungarus királyfinak modott Szt.Márton, és a többi: Szt.István, Szt.Imre, Szt.László szent királyaink a hasonló képességű, de szentté nem avatott Hunyadi Mátyás királyunk szobraival. Azzal, hogy később kiegészülhessen még olyanok szobrával, akik hagy hatással voltak a magyar és egyetemes történelemre, és népünkbe, népünk őseihez tartoztak vagy hozzá kötődtek. Azt is megfontolás tárgyává ajánlom, hogy a további szentjeink akár itt, vagy a boldogokkal együtt a Gellért-hegyi szoborparkba kerülhetnének. Ugyanígy a magyar hősök parkja, mert méltatlanul sokan vannak, akik elvesztek a köztudat számára. Csak példaként a magyar Thermopüla, a törcsvári szoros védői; a 72 franciával negyedóráig egyedül küzdő, bajtársait fedező Rostás Pál huszár; a kb. hatvanszoros túlerő ellen kiálló magyar vadászpilóták, és a hun kapitányokig hosszú még a sor.
Válasz erre
0
0
szim-patikus
2026. április 20. 11:12
A Kisfaludy szobrot bármerre is fordítják Méhszaros érdekeltségre néz. (kivéve ha lenézne, de sajnos a réz ötvözet annyira se hajlékonyí, mint Orbán magafelé hajló ragadós keze) Ideje volna a kisgömböcöt ott pellengérre álítva kallodába zárni. Amikor mindenki megcsinálta utána már magától fog B Ö R T Ö N B E menni.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!