Zila János úgy véli, az államnak továbbra is minden eszközzel fel kell lépnie a külföldi finanszírozás ellen, ha el akarja kerülni, hogy külföldi érdekkörök eszközévé váljon.
Az Állami Számvevőszék a vonatkozó szabályok nyújtotta keretek között levonta a jogi következtetéseket abból a tényanyagból, amelynek java részét a baloldal külföldi finanszírozása kapcsán a közvélemény már megismerhette – közölte Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője azzal kapcsolatban, hogy kedden nyilvánosságra került ÁSZ-jelentés az ellenzéki pártok tiltott finanszírozásáról.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Állami Számvevőszék szerint az ellenzéki pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom együttesen több mint 193 millió forinttal többet költött a választási kampányra az engedélyezett összegnél.
Politikai értelemben a játék véget ért, fogalmazott Zila, aki szerint világos – hiszen maguk a külföldi pénzek útjának egyengetői vallották be –, hogy a támogatás túlnyomó hányada Soros Györgytől származik, ahogy az is egyértelmű, hogy a pénzelt „civil” szervezetek „az ellenzék kezére játszottak”. Azt pedig mindenki érti, hogy
a baloldal nem a két szép szeméért kapott milliárdokat.
Korányi Dávid is elmondta a nemrégiben kiszivárgott felvételek tanúsága szerint, hogy itt befektetésekről van szó, márpedig minden invesztíció értelme az, hogy egyszer majd termőre fordul – idézte fel.
Ezt is ajánljuk a témában
Szó sem volt mikroadományokról, az amerikai spekuláns guríthatta a dollárokat Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely mozgalmaihoz.
Az elemző kijelentette, az ÁSZ jelentése annyit tesz, hogy az a forma, amit a külföldi pártfinanszírozáshoz választottak abban az értelemben is sikertelen volt, hogy nem volt alkalmas a 2022-ben hatályos jogszabályok megkerülésére. A baloldal nem pusztán a kampányköltés kapcsán előírt törvényi korlátozást lépte túl 193 millió forinttal.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom a baloldali pártok helyett finanszírozta az ő mandátumszerzésüket szolgáló korteshadjáratot az Egyesült Államokból érkező összegekből. Márpedig ezt jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem tehette volna meg. Zila úgy véli,
az államnak továbbra is minden eszközzel fel kell lépnie a külföldi finanszírozás ellen,
ha el akarja kerülni, hogy külföldi érdekkörök eszközévé váljon.
A jogszabályok átalakítása megtörtént, az Országgyűlés az év végén elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt. Ugyanakkor sem az újonnan felállt Szuverenitásvédelmi Hivatal, sem a titkosszolgálatok nem hunyhatják le a szemüket egy másodpercre sem. Azok az amerikai baloldalhoz köthető érdekkörök ugyanis, amelyek 2022-ben is mindent megtettek annak érdekében, hogy egy bábkormányt ültessenek a magyarok nyakába, nem gyengültek meg, a céljaik pedig az elemző szerint nem változtak.
Az elemző kijelentette, a fizetendő bírság két részből tevődik össze. Egyik felét az Állami Számvevőszék levonja a pártok jövő évben esedékes állami támogatásából, a másikat be kell fizetniük a pénzügyi ellenőrző szerv majdani felszólítását követő tizenöt napon belül. Ha ez nem történik meg, akkor végső soron a NAV hajthatja be a büntetést. Az ÁSZ jelentése értelmében a baloldali összefogás pártjainak egységesen 43,5 millió forintot kell leróniuk.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ÁSZ mellett a NAV is vizsgálódik, sok múlik azon, mire jutnak. A Számvevőszék vezetője szerint más döntést ők nem hozhattak.
Nyitókép: Soros Alex Facebook-oldala
Ahogy közeleg Donald Trump beiktatásának időpontja, úgy egyre intenzívebb munkára van szükség annak érdekében, hogy legyen béke.
Nagyon is indokolt a Fidesz új kommunikációs stratégiája Magyar Péterrel szemben.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A politikai hullarablás e minősített esetén nem rugóznék tovább.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
A baloldali politikus továbbra is álhírt terjeszt hazánkról, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
