Az ÁSZ mellett a NAV is vizsgálódik, sok múlik azon, mire jutnak. A Számvevőszék vezetője szerint más döntést ők nem hozhattak.
Háttérbeszélgetésen magyarázta és részletezte az Állami Számvevőszék elnöke a testület legújabb, immár végleges részjelentését az ellenzéki pártok 2022-es kampányköltéseiről. Megírtuk: a dokumentumban a hatpárti összefogás részvevőire összességében 261 millió, egyenként mintegy 43 millió forint büntetést szabott ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Állami Számvevőszék szerint az ellenzéki pártok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom együttesen több mint 193 millió forinttal többet költött a választási kampányra az engedélyezett összegnél.
A jogszabály szerint ráadásul még
ugyanekkora összeget le is vonnak tőlük a jövő évi állami támogatásukból, vagyis a döntés nyomán az érintett balos pártoknak összesen több mint 520 millió forintba kerül a 2022-es szabálytalan választási kampányuk. Sőt, ez az összeg még növekedhet is.
Elhangzott, a baloldali pártok és civil szervezetek összesen mintegy négymilliárd forintnyi külföldi forrást használtak fel, ebből pedig több mint 1,8 milliárd forint jutott a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). Ennek egy részének, 1,4 milliárdnak a felhasználását egyelőre a NAV vizsgálja, a maradékról állapította meg a szabálytalanságot az ÁSZ.
Windisch úgy fogalmazott, egyes orgánumok igyekeztek a kormánypártok bunkósbotjaként bemutatni az általa vezetett intézményt, pedig „semmi mást nem állapítottunk meg, mint amit az ellenzék közös listavezetője maga is állított”.
Márki-Zay Péter maga fogalmazott úgy:
Volt egy MMM-s számla, ami a központi kampánynak a működését szolgáltatta.”
De a hódmezővásárhelyi polgármester beszélt arról is, az előválasztás megnyerése után az MMM szervezte a közös ellenzéki kampányt, illetve az Amerikából érkező dollárokkal is elbüszkélkedett.
Az ÁSZ-elnök szerint a legkevesebb, hogy utánamennek, ha elhangzik egy, a külföldi finanszírozásra utaló nyilatkozat.
Aláhúzta:
a hat párt egységesen követte el a jogsértéseket, közösen nem tartották be a költségekre vonatkozó szabályokat, illetve a külföldi jogi személytől érkező támogatás elfogadása is súlyosan törvénysértő volt.
A NAV is a pénzek után néz, nőhet a büntetés
Az adóhatóság azért vizsgálódik, mert több tétel is van, amivel kapcsolatban kifejezett kétsége van az ÁSZ-nak, nem tisztázott ugyanis, egyáltalán kampánycélra használták-e fel. Ide tartoznak például a DatAdat nevű cég osztrák leányvállalata által kiadott számlák buszbérlésről, miközben hasonló szolgáltatásokról az MMM is szerződött hazai vállalkozásokkal. Bár a Btk. kategóriájába tartozna, ha ez végül bebizonyosodna, mégis a baloldali pártoknak lenne jó. Mivel ha a NAV rendben találja, vagyis kampányköltésnek minősíti a további 1,4 milliárd elköltését is, ezzel növekedhet az érintettek büntetése. Tekintve, hogy ez is külföldi forrásból származik, ami tiltott tevékenység. Ám ha nem, úgy a mostani büntetésnél jócskán nagyobb megvonásra már nem számíthatnak a hatpárti összefogás tagjai.
Windisch elmondta,
hiába próbálták tisztázni a dolgot a bécsi DatAdattal, nem kaptak választ.
A NAV-nak több eszköze van, hogy ennek a végére járjon – hívta fel a figyelmet, hozzáfűzte, fontos tisztázni azt is, mit is jelent a kampánytevékenység. Önmagában kampányolni, vagyis a választói akaratot befolyásolni abszolút jogszerű tevékenység, ezt bárki megteheti a választást megelőző ötven napban is, hiszen a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik. Ám ezt nem lehet külföldi forrásból tenni, továbbá a jogszabályok kifejezetten tiltják azt a szervezeti struktúrát is, amit az összefogás kialakított ezeknek a pénzeknek az elköltésére.
Windisch kitért arra, hogy az ellenzéki pártok kifogásolták, a CÖF és a Megafon is kampányolt, a kormánypártokat is meg kéne büntetni.
A probléma szerinte valójában azzal van, ha a pártok ezt a tevékenységet támogatásként elfogadják, vagyis rajtuk keresztül megy a pénz.
Az ÁSZ-elnök megjegyezte, a kampánytevékenység súlypontja a pártoktól mára átkerült elemzők, a civil szervezetek és az influenszerek felé. Ezért érdemes lenne valamilyen szabályozást kiterjeszteni erre a szférára is, hiszen egyre intenzívebb tevékenységről van szó.
Mindenesetre az MMM nem pusztán a saját meggyőződése szerint nyilvánította ki a véleményét, hanem a központi kampányt szolgálta, segítette, illetve nyújtott szolgáltatást. Vagyis ezt az egyes pártok támogatásként kapták, formálisan is összehangolták a tevékenységüket, maguk tették ki a kampánytanács formalizálásáról szóló dokumentumot, megegyezést. Ebből
közös kampányanyagok születtek, valamennyin ott volt az MMM és a pártok logói, a rendezvényeket is zömmel közösen fizették – sorolta az ÁSZ elnöke.
Az ÁSZ mindenkit ugyanolyan módszertannal vizsgált, átnézve, van-e koordinált együttműködés vagy személyi összefonódás más pártok és egyéb szervezetek között. Csakhogy ilyen struktúrát kizárólag az MMM és a hatpárti konglomerátum esetében tudtak feltárni. Lesz végrehajtató közigazgatási határozat, a Kincstár adja ki, amit már lehet támadni bíróságon, az ÁSZ döntését nem.
A büntetést tizenöt napon belül be kell fizetnie a pártonként.
Ha a NAV-tól jogerős megállapítások érkeznek, az ÁSZ részéről folytatják és kiegészítik a részjelentést.
Az elnök jelezte, érdemes felvetni a kérdést, hogy a kampányköltségeket ne az ÁSZ vizsgálja, mert megosztó, bármilyen döntés születik, az ország egyik fele elfogultsággal vádolja a testületet. „Ha bárki tud ilyen szoros összehangoltságról a Fidesz és a Megafon esetében, kivizsgáljuk. Csakhogy az ellenzék esetében MZP ezt maga tette meg, konkrét bejelentés formájában” – fogalmazott.
Az ellenzéki pártok ismét tagadnak, sőt, fenyegetnek is.
Kapcsolódó vélemény
A Momentum 2018-ig nulla, 2018 és 2022 között pedig minimális állami támogatásból politizált.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI
Arra is rámutatott, hogy „vicces volt nézni, hogy a szeretetről és az elfogadásról szónokló ellenzéki szereplők azon nevetgélnek, hogy idős emberek is elmennek egy politikai gyűlésre”.
A jó ideje belebegtetett eseményre az ország valamennyi pontjáról érkeztek résztvevők.
Közösségi oldalán szakértett az újságíró.
A külügyminiszter szerint Brüsszel az ukrán csatlakozást erőlteti, miközben Magyarországra nehezedik a háborús propaganda nyomása.
Vasárnap 16 órakor indul a Harcosok Klubja.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban.
Diószegi László klubelnök a jövőről beszélt.
Innentől lapulhatnak Magyarországon a háborúpárti politikusok.
