Biztos kezekben a magyar légvédelem: a Gripen még az amerikai ellenfeleit is tönkreverte

Alig pár napja, Orbán Viktor magyar és Ulf Kristersson svéd kormányfők sajtótájékoztatóján jelentették be: amellett, hogy módosítják a megállapodást a magyarországi Gripen-vadászgépek (JAS–39) bérléséről és azok támogató rendszereiről a felek;

A Mandineren korábban olvashattak arról, miként kerültek a Magyar Honvédséghez a svéd gépek. Mint írtuk, a rendszerváltást követő években többször is felvetődött, hogy a svéd SAAB gyárat is magában foglaló Wallenberg csoporttal együttműködve Magyarországon gyártsanak Gripen-alkatrészeket, ám ezek a tervek nem valósultak meg. A Gripenek mellett először 1995-ben foglalt állást a budapesti kormány, egy szándéknyilatkozat formájában. A beszerzésre ugyanakkor az első Orbán-kormány 1998-as hivatalba lépéséig várni kellett. Az akkori kabinet a beérkező ajánlatok közül végül a sokak által befutónak gondolt holland F–16-ososok helyett tizennégy Gripen beszerzése mellett döntött. A teljes flotta 2008-ban állt hadrendbe, 2010 óta pedig az orosz MIG–29-esek kivonásával – a Gripen maradt a magyar légierő egyeduralkodó típusa.

A Magyar Nemzet most érveket és ellenérveket sorakoztatott fel a Gripen-szerződések, -beszerzések nyomán.

A Gripen tönkreverte amerikai ellenfeleit:

Mint írták, a harcirepülőgép-vásárlás hatalmas üzlet, jól át kell gondolni. Nagy dilemmát jelentett itthon is a NATO-csatlakozás után, ugyanis a gépek drágák, használatuk során évtizedekig kell alkatrészeket rendelni hozzájuk, és fenntartási költséggel járnak.

Minden típus használatához nagy létszámú kiszolgáló személyzetet és pilótákat is ki kell képezni, egy országnak nem éri meg váltogatni a vadászbombázóit, a márkahűség évtizedekre szóló kapcsolatot jelent az eladó és a vevő között.

Emlékeztettek, amikor a budapesti kabinet válaszút elé került, a következőkkel kellett szembenézniük: az F–16-os akkor is már a világ legelterjedtebb harci repülőgépe volt, sok harctéren bevetették már. A Gripen bár modernebb gép, de akkor éles bevetésen még sohasem használták. Szakmai körökben köztudott volt az is, hogy az F–16-osok alapvetően drágábbak, a Gripeneknek pedig a felfegyverzése, pontosabban az újabb és újabb eszköz integráció a nagy költség.

Kitértek arra, hogy a Gripenek képességeit jól jellemzi, amikor 2006-ban, a világ egyik legkomolyabb szimulációs környezetében, az Alaszkában megszervezett Red Flag hadgyakorlaton

• a többi nyugati harci géphez kisebb teljesítményűnek tartott svéd vadászgépek kijátszottak minden földi védelmet, és csak az első napon tíz ellenséges gépet „semmisítettek meg”;
• a Norvég Királyi Légierő öt RNAF F–16-osát szembeállították a svédek mindössze három vadászgépével.

Az eredmény beszédes:

• a Gripenek három körből kétszer veszteség nélkül iktatták ki ellenfeleiket, és mindössze a harmadiknál sikerült egyiküket „lelőni”, ezek mindegyike F–16-os, vagy a jóval nagyobb kapacitású F–15-ös volt;
• a hadgyakorlat során a Gripen volt az egyetlen vadászgép, amely minden tervezett küldetést teljesített még rossz időben is, míg a többi típus a földön várta, hogy kitisztuljon az idő. 

A végén beszéljenek a nyers adatok:

A magyar flotta gyártása, szerelése, a Saab linköpingi gyárában 2003 nyarán kezdődött meg, amely tizenkét együléses C és két darab kétüléses D verzióból állt. Az első gép 2004 végére készült el, a berepülés 2005 januárjában kezdődött meg. A gépek ülésszámtól függetlenül képesek harcfeladatokat ellátni, egy különbség, hogy a két harci gyakorló gépben nincs beépített gépágyú, de ugyanúgy nyolc fegyverfelfüggesztési ponttal, valamint harci elektronikával rendelkezik.

Az együléses repülőgépeken egy Mauser BK–27 gépágyú van beépítve, amelynek tűzgyorsasága 1680 lövés percenként, valamint négyféle levegő–levegő rakéta, mint például az úgynevezett IRIS–T típus is, amelyből a Honvédség 2021 decemberében 13,6 millió euró értékben adott le megrendelést. 

A Gripen abban is elöl jár,

 A bombák célba juttatását autonóm feladat-végrehajtás során a FLIR/LDP infravörös célzókészülék segíti, amely navigálási feladatokra való képességet, valamint precíziós levegő–föld csapásmérési képességet biztosít a repülőgép számára. Ezek mind olyan új képességek, amelyek eddig nem léteztek a magyar légierőben, olvasható a Repüléstudomány.hu oldalán.

A repülőgép kétezer-hatszáz láb hosszúságú és harminc láb szélességű (790 méter×9 méter) útszakaszon képes fel- és leszállni. Ennek megfelelően a repülőgép rövid fel- és leszállópályán történő üzemeltetési képessége különös jelentőséggel bír. 

A Gripent úgy tervezték,

Bevethető elfogó vadászként, alkalmas földi csapásmérésre és felderítő feladatokra is.

Magas fokú manőverezőképességgel, jó repülési mutatókkal és repülési tulajdonságokkal rendelkezik, miközben a repülőgép-vezetőre háruló terhelés igen alacsony.

Nyitókép forrása: Facebook