Most akkor mi van a svéd NATO-tagsággal? Összeszedtük a részleteket!

Hosszú nemzetközi diplomáciai huzavona érhet véget, ha az utolsó akadályok is elhárulnak Svédország NATO-csatlakozása előtt. Stockholm bár évekig a semlegességre hivatkozva hanyagolta a lépést, az orosz-ukrán háború kitörése után meggondolták magukat. Finnország csatlakozása nagyjából akadálymentes volt, a svédek helyzete azonban messze nem ilyen zökkenőmentes. A katonai szövetség egyébiránt szívesen látná sorai között a legújabb tagot is.

Csakhogy az egyik legnagyobb hadsereggel bíró Törökország mellett hazánk sem támogatta teljes lelkesedéssel a csatlakozást:

valamint a két ország közötti kapcsolatot rontotta az is, hogy az utóbbi években megszaporodtak az északi államban a Korán-égetések, amelyeket nem néztek a törökök jó szemmel.

Hivatalosan a magyar kormány rég támogatja a ratifikációt, ám a legnagyobb parlamenti frakció kifogásai között szerepel, hogy a svéd vezetés hazugságokat terjesztett a magyarországi demokrácia állapotáról, továbbá rendszeresen felléptek európai vitákban hazánkkal szemben. 

– mondta korábban Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.

Törökország végül két részletben is jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást: először a török parlament fogadta el az erről szóló határozatot, majd később ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök is szignózta. A döntésüket segítette, hogy hosszas kérlelés után Washington belement abba, hogy F-16-os vadászgépeket adjanak el a törököknek, akik ezt már hosszú ideje sürgetik, a svédek pedig megígérték, keményebbek lesznek a PKK-szimpatizánsaival szemben. 

Egyelőre kérdéses, Magyarország mikor hagyja jóvá a svéd csatlakozást, Orbán Viktor szerdán Twitter-oldalán azt írta, telefonon egyeztetett Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, akinek elmondta, megsürgette az Országgyűlést, hogy szavazzon Svédország csatlakozása mellett, hogy az első adandó alkalommal lezárják a ratifikációt. Legközelebb egy hónap múlva ülésezik a parlament, egyelőre még nem tudni, akkor sor kerül-e a szavazásra. Vagy akár rendkívüli ülést hívnak össze, ami a házelnök, Kövér László minapi nyilatkozatai alapján korántsem borítékolható.

Minden a magyar-svéd csúcstól függ

Péntekre egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy rendeződjön a két ország közötti ellentét, miután Ulf Kristersson a TV4 televíziónak adott interjújában azt mondta, szívesen látogat Budapestre, hogy különböző ügyekről tárgyaljon, de előbb Brüsszelben lesz egy találkozója Orbán Viktorral.

– jelezte, majd kissé meglepő úgy fogalmazott, a NATO-tagságról egyébként nincs mit tárgyalni többé, ugyanakkor megvitathatják például, hogy NATO-tagként miként tudnak a legjobban együttműködni.

Napokkal ezelőtt Orbán Viktor Magyarországra hívta a svéd kollégáját, a magyar kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan pedig az elutasításról szóló híreket cáfolva, sajtómegkeresésre jelezte: „Megkaptuk a svéd miniszterelnök pozitív válaszát. Minden megy a maga útján.”

Ami a további akadályokat illeti, Kövér László a témával kapcsolatban interjút adott az Indexnek, s a házelnök többek között azt mondta, a pocskondiázást nem lehet meg nem történtté tenni. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke úgy fogalmazott:„Most arról van szó, hogy a svédek – szeretném megjegyezni, hogy a finnek is – olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni”. Vagyis a Fidesz képviselőcsoportját, illetve annak többségét egyelőre nem győzték meg a svéd nyilatkozatok.

A nyitóképen Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tekint Jens Stoltenberg NATO-titkárra. Fotó: Jonathan NACKSTRAND / AFP