Lázár János ajánlatán múlik, lesz-e újabb sztrájk a Volánbusznál – mutatjuk, mekkora béremelés várható

Újabb munkabeszüntetésre készülnek január 28-án és 29-én a Volánbusz dolgozói, amennyiben a MÁV-Volánbusz a január 16-ra meghirdetett csoportszintű egyeztetésen a buszosok számára elfogadhatatlan bérfejlesztési ajánlatot tesz 2024-re, emellett a sztrájkot az érintettek munkavállalók többsége támogatja.

Szakszervezeti körökből úgy tudjuk, a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) sztrájkigénnyel kapcsolatos felmérése alátámasztja, hogy a munkavállalók kitartanak az átlagosan 25 százalékos bérkövetelés mellett és készek az újabb munkabeszüntetésre.

Ez azt jelenti, ha a január 16-ra ígért tárgyalási fordulón a munkáltatói bérajánlat és a szakszervezeti követelés nem közelít egymáshoz, vagyis kudarcot vallanak az egyeztetések, megállapodás híján borítékolható a január végére tervezett Volán sztrájk.

A Mandiner úgy értesült, hogy kétszámjegyű bérfejlesztés jöhet a legnagyobb hazai állami közszolgáltatónál, ám ez nem csak az alapbér emelését jelenti, hanem a juttatásokat is, ráadásul mértéke jelentősen eltérhet a különböző munkakörök között.

Miért sztrájkolnak a Volánbusz dolgozói?

A SZAKSZ 25 százalékos általános bérfejlesztést követel az állami közlekedési társaságtól. Tavaly decemberben már sor került egy kétnapos munkabeszüntetésre, amikor a még elégséges szolgáltatás fenntartása mellett a regionális és távolsági közlekedésben is járatkimaradásokkal kellett számolniuk a közlekedőknek.

A tiltakozást az váltotta ki, hogy a munkáltató a december közepén összehívott csoportszintű érdekegyeztetésen meghallgatta ugyan a szakszervezetek bérfejlesztésre vonatkozó igényeit, ugyanakkor nem tett ajánlatot a 2024-ben megvalósítható bérkorrekció mértékére. A vállalatvezetés azzal védekezett, hogy a társaság 2024-es üzleti terve még nincs készen, emellett a kormánytól sem kaptak felhatalmazást arra, hogy konkrét javaslatot tegyenek.

A sztrájkot – amelyet a munkáltató bírósági úton megtámadott, ám a Fővárosi Törvényszék jogszerűnek ítélte – két okból szervezte meg a SZAKSZ:

• egyrészt tiltakozásul, amiért elmaradt a munkáltató decemberre várt bérajánlata,
• másrészt világossá akarta tenni, a munkavállalók többsége támogatja a 25 százalékos béremelésért folytatott bérharcot.

A MÁV-Volánbusz a decemberi munkabeszüntetést követően kiadott közleményében világossá tette: január 16-án tájékoztatja a vasutas és autóbuszos érdekképviseleteket a béremelésre vonatkozó lehetőségeiről.

A vasutasok is türelmetlenek, de kivárnak

A SZAKSZ mellett a vasutas szakszervezetek is tiltakoztak, amiért késnek a bértárgyalások. Nyílt levelükben arra szólították fel Pafféri Zoltánt, a MÁV vezérigazgatóját, így lényegében a fenntartó Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM), hogy haladéktalanul kezdjen érdemi egyeztetéseket a képviseletekkel. Kifogásolták, hogy 2023 utolsó heteiben még nem tudják az érintett munkavállalók, mennyivel is emelkedhet a fizetésük.

A kormány is a munkavállalók oldalán áll

Több szakszervezettől is azt az információt kaptuk, hogy az állami vállalat vezetése azzal indokolta novemberben és decemberben is az ajánlattétel elmaradását, hogy még nincs végleges üzleti terve 2024-re. Emellett a menedzsment arra hivatkozott, a kormánytól nem kaptak megfelelő felhatalmazást az ajánlattételre.

Nem újdonság az állami vállalatoknál, hogy a cégvezetés vonakodva tesz ajánlatot az éves bérfejlesztésre, ráadásul az elmúlt hat évben megkötött két hosszútávú, három három évre szóló bérmegállapodás aláírására minden esetben év közben került sor.

Ennek oka, hogy az állami közszolgáltató cégek legfőbb feladata ezeknek az alapvető szolgáltatásoknak – a közösségi közlekedés, a víziközmű-hálózat, vagy a postai szolgáltatások – az üzemeltetése, fenntartása, vagyis közfeladatot látnak el, nem pedig piaci, profitorientált tevékenységet végeznek. Ráadásul az üzemanyagárak és az energiaköltségek sosem tapasztalt emelkedése jelentősen növelte a működési kiadásokat.

A 2021-ben megkötött, 2023-ig szóló bérmegállapodást tavaly január végén módosították a felek, mivel az egyezség a tavalyi évre 5 százalékos béremelést tartalmazott. Mivel a 15 százalék fölé emelkedő éves inflációval a megállapodás aláírásakor senki sem számolt, annak módosítása nélkül jelentős reálkereset-csökkenés érte volna a dolgozókat.

Ennek elkerülése érdekében egy évvel ezelőtt mind a kormány, mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek egyetértettek azzal, hogy módosítani kell a megállapodást, ennek értelmében átlagosan 15 százalékos bérfejlesztésre került sor 2023-ban.

Egyesült a MÁV és a Volánbusz, de a különbségek nem tűntek el

A MÁV-Volánbusz munkavállalóinak munkakörülményei és fizetése jelentősen eltér, így a két vállalat követelései sincsenek szinkronban. Ezért a csoportszinten általános bérrendezésre nincs sok remény.

A vasutasok tavaly átlagosan 15 százalékos bérfejlesztésben részesültek, emellett juttatások és egyszeri kifizetések formájában a munkavállalók többször is kaptak az elmúlt két év során kompenzációt a magas infláció hatásainak tompítása érdekében. A 15 százalékos átlagos bérfejlesztés gyakorlatilag inflációkövető bérkorrekciónak számít, ugyanakkor a bértömeg elosztása már vegyes képet mutat.

A vasúttársaságnál az alacsonyabb alapbérű munkakörökben, ahol a keresetet a pótlékok és juttatások egészítik ki, 15 százaléknál magasabb béremelés is megvalósult. Ezzel szemben a mérnöki, fehérgalléros, magasabb keresetet és elsősorban csak alapbérért nyújtó munkakörökben dolgozók keresete 10 százalékkal emelkedett, vagyis vásárlóerejük csökkent. Ennek kompenzálására tavaly év végén az ÉKM a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének kérésére keresetkiegészítésről is döntött, tompítva a munkavállalók veszteségét.

Az állami cégeknél dolgozók 2017-től komoly, évi 10 százalékot meghaladó bérfejlesztésben részesültek, ezekben az években az infláció ráadásul bőven 3 százalék alatt maradt. A több évre szóló bérmegállapodásokkal érdemben sikerült felzárkóztatni az állami cégeknél dolgozók keresetét a versenyszférához.

A Volánbusz az elmúlt években több átszervezésen is átesett legutóbb a regionális leányvállalatok központosítása és a MÁV-val való egyesülés hozott érdemi változást. A buszosok ugyanakkor az elmúlt években 10 százalék körüli átlagos béremelést kaptak, ráadásul a széttagoltság miatt az országon belül jelentősen eltértek a keresetek még ugyanazokban a munkakörökben is.

Szakszervezeti forrásaink megerősítették, hogy Dobi István, a SZAKSZ elnöke irányadó mértékként fogalmazta meg a 25 százalékos bérkövetelést, ám a januári tárgyalásokon kompromisszumos megállapodásra törekszik.

Belharc a buszos szakszervezetek között

Az érdekképviseletek megkeresésünkre azt is elmondták, nyílt titok, hogy a Volánbusznál régóta működő, a Magyar Szakszervezeti Szövetséghez tartozó reprezentatív szakszervezet elsősorban a munkáltató érdekeit tartja szem előtt. Erre utal, hogy a munkavállalók valós képviselete helyett valójában a vezetés előnytelen döntéseit fogadtatták el az alkalmazottakkal és a sztrájkot szervező buszos szakszervezettel is ellenséges a viszony.

Ezt a munkáltatóbarát szakszervezeti magatartást jelzi, hogy a SZAKSZ az elmúlt hetekben gyakorlatilag megduplázta taglétszámát, vagyis a munkavállalók túlnyomó része is úgy érzi, korábban nem részesült valós érdekvédelemben.

Nyitóképünkön a buszosok december közepén megtartott, két napos munkabeszüntetése. Fotó: Facebook/SZAKSZ