Új világ jön: a mesterséges intelligencia korába lép a munkaerőpiac

Ismét magasabb fokozatba kapcsol a munkaerőpiac rendkívül gyors átalakulása: a Covid-19 járvány óta már általánossá vált a home office és a rugalmas munkarend, miközben sokkal magabiztosabbá váltak a munkavállalók. Idén és jövőre a mesterséges intelligencia térhódítása lehet jelentős hatással a munkahelyekre. Nem új jelenség a munkaerőhiány, amely a következő években is kihívást jelent majd a munkáltatóknak, ez ugyanakkor kedvez a munkavállalóknak. 

A munkaerő iránti kereslet az idei átmeneti megtorpanás után 2024-től várhatóan ismét tovább nő, mivel az idei gazdasági visszaesés után újra 4 százalék körüli GDP növekedés várható, az uniós pénzek érkezése pedig már érdemben élénkíti a beruházásokat is. A gazdasági folyamatoknak köszönhetően továbbra is meghatározó lesz a kereslet, vagyis a gazdasági szereplők jelentős része megtartja a munkavállalóit, sőt, létszámbővítéssel számol. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a munkanélküliség tartósan a 3-4 százalék körüli lesz a következő években.

A munkaerőhiány ugyanakkor már elsősorban nem a szakemberhiányt jelenti, hanem azokat az üres pozíciókat, amelyekre régóta nincs jelentkező. Ezeket a pozíciókat a vállalkozások részben vendégmunkásokkal tudják feltölteni, ám az új idegenrendészeti törvénynek köszönhetően csak abban az esetben, ha valóban nincs más lehetőségük.

A fejlett országokban – így Magyarországon is – a járvány megjelenése óta rendkívül gyors változás tapasztalható a munkahelyeken. Ezeknek a változásoknak egyre inkább meg kell, hogy feleljenek a munkavállalók, így a készségek fejlesztése már most is legalább annyit ér, mint egy felsőfokú végzettség.

A mesterséges intelligencia lesz az új személyi asszisztens

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia (AI) térnyerése jövőre is meghatározó lesz, hasonlóan az elmúlt évekhez. Ám míg korábban ezek az innovatív fejlesztések elsősorban a nagyobb vállalkozásoknál voltak jellemzőek, egyre inkább megjelennek a technológiák a kisebb cégeknél is

Az idei év óriási változást hozott ezen a téren, mivel a mesterséges intelligencia már nemcsak vállalati szinten válik egyre általánosabbá, hanem a munkavállalók szintjén is, saját döntésük szerint.

Ennek oka, hogy az OpenAI által fejlesztett, bő egy éve bárki számára használható chatGPT egyre több területen válik a munkavállalók és az egyéni vállalkozók munkavégzésének részévé. Ez a folyamat ráadásul alulról indult, vagyis a munkavállalók nem egy munkáltató által bevezetett új rendszerben végzik napi feladatukat, hanem maguk ismerték meg a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, amely sok munkakörben leegyszerűsíti a feladatokat.

Álomfizetés vár arra, aki már szót ért az AI-val

A mesterséges intelligencia rekordsebességgel válik a mindennapok részévé, mivel bárki hozzáférhet. Az úgynevezett nagy nyelvi modellre épülő generatív AI, például a chatGPT pedig rengeteg munkakörben tudja támogatni a feladatvégzést, sokan ezért a jövő személyi asszisztenseként tekintenek a technológiára.

Az AI-korszaknak a korábbi technológiai fejlődésekkel szemben új, újdonsága, hogy miközben sokan puszta kíváncsiságuk, érdeklődésük miatt már profi módon bánnak vele, addig szinte sehol a világon nem készült el az AI érdemi szabályozása, nincsenek átfogó képzések, munkahelyi szinten pedig vegyesek a tapasztalatok. Egyes munkáltatók kifejezetten tiltják, hogy a dolgozó a mesterséges intelligenciával beszélgessen munkaidőben, ezért korlátozzák a weboldal használatát. A legtöbb vállalkozás pedig még el sem kezdett ismerkedni a technológiával.

Nélkülözhetetlenné válik, hogy mindenhez is értsünk

A chatGPT, a Bing és más mindenki számára elérhető mesterséges intelligencia modellek használatához elengedhetetlenek a világos, érthető és pontos utasítások. Az AI-korszakban a korábbinál is fontosabbá válnak a kommunikációs készségek. Más területeken is felértékelődött és alapvető készséggé vált a jó kommunikáció, amely korábban nem minden munkakörhöz volt feltétel.

A munkáltatók ugyanakkor a növekvő elvárásaikhoz magasabb bért is adnak. A felmérések azt mutatják, hogy a jól képzett, széleskörű ismeretekkel rendelkező alkalmazottak jól fizető álláshelyen tudnak elhelyezkedni. Fontos, hogy a végzettség már nem elsődleges szempont, sok helyen már nagyobb szerep jut a valós, gyakorlati ismereteknek.

Hol lehet legkönnyebben elhelyezkedni 2024-ben?

A gazdasági környezet ellenére nem nőtt érdemben a munkanélküliség, sőt, jellemzővé vált a vállalati munkaerő-megtartás. Ez azt jelenti, sok gazdasági szereplő annak ellenére sem csökkentette az alkalmazotti létszámot, hogy a megtorpanó kereslet miatt kevesebb munkavállaló is el tudná látni a feladatokat. 

A vállalkozások tanultak a Covid-19 járvány időszakában elkövetett hibákból: sok cég létszámleépítésbe kezdett, de a járvány visszahúzódását követően nehezebben talált új alkalmazottat, mint a pandémia előtt.

A demográfiai folyamatok pedig csak rontanak a helyzeten, mivel a pályakezdők és más jelentkezők száma nem közelít azokéhoz, akik nyugdíjba mennek. Ezeken a szakmákon ráadásul a digitalizáció sem tud érdemben segíteni.

A komoly és tartós munkaerőhiánnyal küzdő, elöregedő ágazatok többsége ráadásul társadalmi szempontból nélkülözhetetlen. Ilyen

• az egészségügy,
• a közigazgatás, védelem
• az oktatás,
• a személy- és áruszállítás,
• a logisztika,
• a kereskedelem,
• a turizmus és a vendéglátás,
• az építőipar
• és a mezőgazdaság.

A munkáltatók ezeknek a szolgáltatásoknak a működését racionalizálással, béremelésekkel és a munkakörülmények javításával jelenleg még képesek kezelni. Sokan vannak azok is, akik elhivatottságból nem terveznek szakmát váltani.

Fontosak a szakmai referenciák és a végzettség. Sok ilyen területen, elsősorban a digitalizáció és az IT területén a gyors fejlődés miatt növekvő tudásigénnyel nem tudja felvenni a versenyt a képzési rendszer. A jól fizető állások, amelyekben sok a betöltetlen pozíció

• az informatika és az IT, beleértve az AI szakembereket,
• a kommunikáció,
• a pénzügyi és biztosítási szektor
• és gyakorlatilag az összes mérnöki, tudományos munkakör.

A Központi Statisztikai Hivatal idén a harmadik negyedévben 78,5 ezer üres álláshelyet tartott nyilván. Az üresen maradó helyek száma 20 ezerrel csökkent 2022. második negyedévéhez képest, ám még így is magas, megegyezik a járvány előtti szinttel. A betöltésre váró pozíciók mintegy 20 ezer fős csökkenése a versenyszférában ment végbe, miközben a közszférában évek óta ugyanannyi, nagyjából 22-25 ezer pozíció vár munkavállalóra.

A neheze már mögöttünk, újra nőnek a fizetések

A keresetek szempontjából a legfontosabb, hogy 2023-mal a rekord magas inflációt is elhagyjuk. Az előrejelzések szerint az idei 17,7 százalékos átlagos áremelkedések után jövőre 4-5 százalék, utána pedig 2-3 százalék lesz az éves infláció.

A magas keresetű, jól képzett, szellemi munkakörben dolgozók jelentős része az elmúlt években nem részesült béremelésben, vagy annak mértéke elmaradt az inflációtól. Esetükben a szakszervezetek tapasztalatai szerint előfordulhat akár 40 százalékos reálbér-visszaesés, így érdemi életszínvonal-csökkenés. Noha a munkavállalók túlnyomó többségének vásárlóerőben stagnált, vagy enyhén nőtt a keresete, akiknél mégis elmaradt a bérkorrekció, tartós marad a visszaesés.

Érdemben befolyásolhatja a fizetéseket és a bérszínvonal emelkedését, hogy a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak a 2024-es bérmegállapodásokban milyen, a bérpolitikát az évtized végéig alapjaiban megváltoztató intézkedésekről sikerül megegyezniük.

Nyitókép: Getty Images