Közel egymillió munkavállaló kapja kézhez a napokban a megemelt fizetését – mutatjuk, mi a teendő, ha trükközik a munkáltató

Január 10-éig kell megkapniuk a munkavállalóknak a decemberi fizetésüket. A munkabérre most a szokásosnál fokozottabban oda kell figyelnie közel egymillió munkavállalónak, mivel a megszokottól eltérően nem januártól, hanem egy hónappal hamarabb, már decembertől emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum összege.

A tavaly novemberben megkötött bérmegállapodás tartalmát rögzítő kormányrendelet értelmében 2023. december 1-től a minimálbér összege 15 százalékkal emelkedett, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal.

Jogellenesen jár el a munkáltató, ha figyelmen kívül hagyja a kötelező béremelést

Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a Mandiner kérdésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbérek emelésével érintett munkavállalók decemberi munkabére nem lehet alacsonyabb, mint a megemelt összeg. Az a munkáltató, amelyik nem hajtja végre a béremelést, törvényt sért.

A minimálbért és a garantált bérminimumot kormányrendelet rögzíti. Az összegek változása ezért automatikusan – a munkáltató és a munkavállaló szándékától és megítélésétől függetlenül – a munkaszerződés módosítását eredményezi még akkor is, ha azt a felek írásban nem rögzítik.

Az alapbér változását írásba kell foglalni

A munkaszerződés módosítását egyébként minden esetben kötelező írásba foglalni, ha az alapbér változik, és mértéke összegszerűen van meghatározva. Csak abban az esetben hagyható el ez a kötelezettség, ha a munkaszerződés azt rögzíti, hogy az alapbér összege a mindenkori minimálbér vagy a garantált bérminimum összege.

A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. A kifizetett munkabér elszámolásáról olyan átlátható írásbeli tájékoztatást kell kiadnia a munkáltatónak, amelyből a munkavállaló ellenőrizni tudja az elszámolás helyességét, valamint a levonások jogcímét és ezek összegét.

Nem kapta meg a béremelést? Mutatjuk, mi a teendő

A jogellenesen ki nem fizetett munkabér iránti igény munkajogi igénynek minősül, amely általános szabály szerint három év alatt évül el. A Munkástanácsok alelnöke ugyanakkor rámutatott, hogy a minimálbérek emelése néhány tízezer forintot jelent, ezért nem reális, hogy egyből a bírósághoz forduljon a munkavállaló. Szabó Imre Szilárd azt javasolja,

• ha az érintett munkahelyén működik szakszervezet, akkor érdemes először ott jelezni a jogszerűtlen munkáltatói gyakorlatot, de
• a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz is fordulhat a munkavállaló.

A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzése kiterjed többek közt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kötelező tartalmi elemeire, valamint a munkabér elszámolására vonatkozó szabályok betartására.

A munkavállaló a munkáltatóval szemben a munkavégzés helye, vagy a munkáltató érintett telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnál tehet bejelentést. Erre személyesen, írásban, vagy telefonon is lehetősége van. Annak érdekében, hogy a munkavállalónak ne kelljen tartania a munkáltatói retorziótól, már anonim módon is megtehető a bejelentés.

A minimálbérek változásának tovagyűrűző hatása van

Nem csak a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozókat érinti a decemberi béremelés.

Szabó Imre Szilárd példaként említette, ha valaki most bruttó 300 ezer forint alapbért kap, de a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor az ő fizetését is meg kell emelni legalább a garantált bérminimum összegéig, vagyis decembertől 326 ezer forintra. Ha nem középfokú végzettséghez kötött az adott munkakör betöltése, akkor nem kötelessége a munkáltatónak korrigálni az alapbért, mivel az a továbbiakban is meghaladja a minimálbér összegét. A szakértő hozzátette:

Nyitókép: Getty Images