Kiderült, hol dolgoznak milliós fizetésért a magyar munkavállalók, itt vannak a legjobban fizető szakmák

A múlt évtizeddel ellentétben a 2020-as évek eddig nagyrészt a válságokról szóltak, beleértve a Covid-19 okozta globális kihívásokat, majd az orosz-ukrán háború kitörését és annak sokkoló következményeit.

Ezek a válságok jelentős hatást gyakoroltak az emberek életszínvonalára. Nem csak Magyarországon, hanem az egész világon csökkent az a jövedelem, amelyet el tudtak költeni az emberek. Ez pedig a világszerte rekordot döntő infláció következménye volt.

Magyar Péter és az ellenzéki sajtó ugyan folyamatosan az életszínvonal komoly visszaeséséről és az emberek jólétének csökkenéséről beszél, ugyanakkor a számok mást mutatnak. A legnehezebb esztendőket vizsgálva látható, hogy 2021 és 2024 között az árak emelkedését meghaladó mértékben nőttek a fizetések, vagyis összességében reálértéken is emelkedtek a fizetések. Ez ugyanakkor nem feltétlenül érzékelhető,

• részben az előbb említett ellenzéki propaganda hatása miatt,
• részben pedig azért, mert a béremelések lassabban mentek végbe, mint az árak emelkedése,
• ráadásul háztartásonként jelentősen eltérnek a fogyasztási szokások
• és az is igaz, hogy vesztesei is vannak a 2020-as évtizednek.

A fizetések legyűrték az inflációt

A korábban soha nem tapasztalt áremelkedések az elmúlt években próbára tették a családi költségvetést és hosszú időre lefékezték a költekezést. Noha tavaly már alig haladta meg az infláció a 3 százalékot, a takarékoskodás még 2024-ben is parkolópályára állította a boltok forgalmának újbóli élénkülését.

Ez azt jelenti, hogy tavaly év végére az elszálló árakat már ellensúlyozta a bérek legalább inflációkövető, de inkább azt meghaladó növelése, ráadásul sokan reálértéken is jelentős fizetésemelésben részesülhettek.

Miért érzik sokan mégis az életszínvonal csökkenését?

Az adatok nem tudják az összes háztartás életszínvonal-változását lekövetni, de azt igen, hogy többségben vannak azok, akik jobban élnek most, mint a válságok előtt, legalábbis a jövedelmük értéke nagyobb, tehát többet tudnak költeni az üzletekben.

Ebben az időszakban a keresetek sokat veszítettek értékükből, az emberek pedig azt tapasztalták, szinte napról napra kevesebb az, amit meg tudnak vásárolni.

A fizetések ugyanakkor általában évente csak egyszer emelkednek, noha sok munkáltató évközi béremelésekkel próbálta ellensúlyozni az inflációs sokkot. De ha a 2021 és 2024 közötti időszakot egyben vizsgáljuk, a bérek nagyobb mértékben emelkedtek, mint az árak, csak míg az előbbi folyamat négy évig tartott, addig a boltokban az árak egy időben szinte naponta változtak.

A Központi Statisztikai Hivatal részletes, szakmákra bontott kereseti adatai ugyanakkor egyértelműen megmutatják, kik voltak az elmúlt évek vesztesei és kik lettek a nyertesei.

Már nem kell csoda ahhoz, hogy valaki milliomos legyen

A legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok érdemben nem változtak, ugyanakkor csökkent a különbség a keresetek között. A tendencia alapján az alacsony- és közepes keresetűek fizetése inkább inflációt meghaladó, vagy jelentősen, akár 10 százalékot is meghaladó mértékben emelkedett, míg az átlagkereset fölött keresők munkabére sok területen valóban kevesebbet ér, mint a válság évei előtt.

Jelentősen nőtt azoknak a szakmáknak a száma, ahol a bruttó fizetés már átlépi az egymillió forintot. A milliós kereseti sávba kerültek az orvosok, valamint azok a vezető beosztású munkavállalók, akik vállalatirányítóként éppen csak a milliós fizetés alatt maradtak.

A kétmillió forintos bérsávba kerültek még 2024-re az orvosok és a bankvezetők. Jóval tartalmasabb lett a lista az egy- és kétmillió közötti bérkategóriában. A legtöbb vállalatvezető már évek óta milliós fizetést kap.

A milliós fizetések körül alakul a mérnökök, a technikusok, a bírók, az ügyészek és az IT-szektor munkavállalónak a keresete. Szintén ezt a bérsávot célozza a pénzügyi szektor középvezetőinek a keresete is.

Jó, vagy rossz a fizetésem?

A különböző szakmákban dolgozók bérszínvonalának összehasonlítására a bruttó mediánkereset a legalkalmasabb, vagyis az az összeg, amely alatt ugyanannyi alkalmazott keres, mint felette. Ez az összeg tavaly bruttó 516 994 forint volt. Az ennél alacsonyabb keresetűek jellemzően a középfokú végzettséget igénylő munkakörökben és ágazatokban dolgoznak, de már a kisebb hozzáadott értékű szakmák tartoznak ide. A bruttó medián alatt keresnek a bolti eladók, a személyi szolgáltatást nyújtók, például fodrászok, kozmetikusok, az építőiparban dolgozók, a turizmus- és vendéglátásból élők, a mezőgazdaságban dolgozó alkalmazottak és a legtöbben, akiknek nincs semmilyen középfokú végzettségük, legfeljebb érettségük.

A mediánkeresetet meghaladó és a tavalyi 646 635 forintos átlagkereset környékén keresők között találjuk a tanárokat, a középvezetőket, valamint a tudományos területen dolgozókat és a rendvédelmiseket, tűzoltókat és egészségügyi szakdolgozókat is. Idetartoznak a médiában és a legtöbb művészeti ágazatban dolgozók is. Az átlag felett keresnek a könyvelők, jogászok és a HR-esek is.

A garantált bérminimum, mint szakmai minimálbér már keveseket érint, a két minimálbér között pedig a takarítókat, napszámosokat találjuk valamint az olyan ágazatokban dolgozókat, amelyekben azért maradt el a béremelés az elmúlt években, mert már nincs a munkakörre kereslet. Ilyen egyebek mellett a gépíró, vagy más, digitalizált területeken végzettséggel rendelkezők.

A jobb keresetűek cipelték a hátukon a válságot

A 2021 óta végbement béremelések alapján jól látható, hogy a magasabb keresetűeknek több területen is az inflációnál kisebb mértékben nőtt a fizetésük. Az elmúlt négy évben a 10 százalékot sem érte el a bírók béremelése, 20 százaléknál kisebb kompenzációt kaptak az ügyészek, de a közigazgatásban dolgozó vezetők is töredékét kapták vissza abból, amit az árak emelkedése elvitt.

Az inflációt el nem érő béremelés volt a jellemző a magas képzettségű, mérnöki- és technikusi, valamint tudományos területeken, de az újságírók keresetrendezése is mintegy 10 százalékkal maradt el a fogyasztói árindex emelkedésétől. Ez tehát azt jelenti, hogy 

Noha ez a munkavállalók kisebb hányadát jelenti, munkakörük és végzettségük alapján komoly bérrendezésre lenne szükség ezeken a területeken, ellenkező esetben az érintettek akár más szakmában, akár más országokban vállalhatnak munkát, noha tevékenységük a fejlett országokban nélkülözhetetlen és gyakorlatilag pótolhatatlan is.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lett volna szükség az alacsonyabb keresetűek és a kiemelten fontos munkavállalói csoportok – pedagógusok, orvosok, egészségügyi dolgozók – komoly, akár 60-80 százalékos bérrendezésére. Az alacsony keresetűekre ráadásul sokkal súlyosabban hatott az inflációs sokk, mivel a rövid idő alatt végbement drágulás elsősorban az élelmiszereket érintette. Az alacsony keresetű háztartások pedig élelmiszerre és alapvető termékekre költik jövedelmük jelentős részét.

Az árak emelkedése az inflációt meghaladó béremeléssel kompenzált munkavállalóknál sem biztos, hogy nem járt életszínvonal-visszaeséssel. Ezt minden háztartás a költési sajátosságai miatt eltérően érzékeli. Az ugyanakkor jól látható, hogy összességében rekordmértékű béremelések követték a rekordokat döntő inflációt.

Veszélyben Nyugat-Európa jóléte

A tehetősebb nyugat-európai országokban érzékenyebben érintette a lakosságot az infláció, ahol már az 5 százalékot meghaladó drágulás is példátlannak számított. Az elszálló és jelenleg is jóval a 2021-es szint felett alakuló, kiszámíthatatlanul és gyorsan változó rezsiköltségek a közepes jövedelműeknél jelentős és érezhető életszínvonal-visszaesést okoztak. Ráadásul példátlan módon az olyan országokban, mint Belgiumban, vagy Hollandiában átmenetileg az alapvető gyakorlatként évtizedek óta jellemző inflációkövető, automatikus béremelések is elmaradtak számos munkavállalói csoportnál.

Az idei évben hazánkban várhatóan folytatódik a bérek emelkedése, reálértéken jövőre 5 százalékkal tudunk többet vásárolni a fizetésünkből a várakozások szerint. Bizakodásra ad okot, hogy az elmúlt években a tényleges béremelések mértéke jellemzően meghaladta az előrejelzéseket. 

Ráadásul a kilátások sem túl kedvezők: Brüsszel teljes tilalmat akar bevezetni az orosz energiahordozók és műtrágyák behozatalára úgy, hogy az alternatív források vagy jóval drágábbak, vagy nem is léteznek. Ez pedig egy újabb inflációs sokkot vetít előre, amennyiben az uniós tagállamok nem akadályozzák meg az Európai Bizottság terveit.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd