Tényleg felpuhulnak az egyházi iskolák? Mostantól már állandó vendégük lesz Molnár Áron „noÁr” és a 444? – Farkas István „Lupus” atya a Mandinernek

Nemrég a pesti piaristáknál egy fizikatanár a 444 filmjét vetítette le órán.
Sajnos ez igaz.

Molnár Áron baloldali aktivista pedig a budai ciszterek vendége volt. Mik a párbeszéd keretei?
A bűnpártolás a legsúlyosabb bűnök közé tartozik. Soha még a látszatát sem kelthetem annak, hogy olyanokkal egyeztetek, akik velem szöges ellentétben állnak. Jézus a farizeusokkal nem egyeztetett arról, hogy a törvény betűjének vagy az irgalomnak van prioritása. Azzal ülök le egy asztalhoz, aki tiszteli és keresi az igazságot, ebben az esetben a dialógus mindkettőnket gazdagítja. Ellenkező esetben csak az idegrendszerem tépázódna meg. Mint mindenben, e területen is Mesteremet követem, ő is többször elutasítja a dialógust. Amikor Jézust a hatalmáról kérdezik, a kétszínű farizeusokat nem méltatja válaszra. Ha valaki elolvassa Platón dialógusait vagy akár Heisenberg A rész és az egész című művét, látni fogja, hogy a párbeszéd alapja náluk is a kölcsönös tisztelet.

Az egyik érintett az ügy kapcsán írt egy cikket, amely szerint a kereszténység lényege az, hogy mindenkivel leülünk beszélgetni.
Ez nem igaz, ezt már kifejtettem. Egyébként fura, hogy akik a szabadságról papolnak, azok engem köteleznek, hogy mindenkivel üljek le beszélgetni. A minap mit hallok egy reklámban? „Mindegy, hogy miben hiszel, csak higgy erősen!” Aki ilyen őrültséggel szennyezi az emberi szellemet, azzal nem fogok leülni beszélgetni. Ez a szöveg nemcsak a diktátorok gazemberségét hagyja jóvá, hanem a hit szót is devalválja.

Egy másik divatos eszme, hogy a kereszténység lényege az ellenség szeretete.
Az ellenség szeretetére Jézus úgy ad példát, hogy a kereszten imádkozik a kivégzőosztagért. Az aljas tettek hátterében az áll, hogy valaki a szívében helyet ad a gonosznak. A legtöbb, amit tehetek az illetőért, hogy kérem Isten szabadító kegyelmét. Amint a III/III-asoknak is volt fedőnevük, az igazság elárulásának is több fedőnevét ismerem: például nyitottság, lojalitás, tapintat. Én az értéket tisztelem, nem a másságot, mert az utóbbi lehet cinikus, értékromboló is. A bűnöst, az ellenséget végtelenül kell szeretnem, de fedőnevekkel nem engedem magam félrevezetni, soha nem leszek bűnpártoló. Egyébként matematikusfejemmel a másság értelmezhetetlen, mert meg kellene nevezni, hogy mihez képest – itt mi az alaphalmaz? Amikor nem vállalok dialógust, az nem kirekesztés. Elmondok egy példát: Szent Ambrus püspök a császárt egy szaloniki mészárlás miatt nem engedte belépni a székesegyházba. Így szólt hozzá: „Szájad gyilkos parancsot adott ki, kezed vértől csöpög, nem emelheted imára.” A császár erre visszafordult, bűnbánatot tartott, vezekelt, és a következő vasárnap mehetett misére. Majd elrendelte, egy hónapig ne hajtsák végre a súlyos ítéleteit, mert lehet, hogy igazságtalanok voltak.

Említettük az ellenségszeretetet, szólna néhány szót a szeretet fogalmáról?
A hívő ember gondolkodásának és életvezetésének első fix pontja, hogy „Isten maga a szeretet”, és Szent János apostol hozzáfűzi: „Ha valaki azt állítja, hogy »szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent sem, akit nem lát.” Tehát istenszeretetünk személyválogatás nélküli szeretetre kötelez, mert Isten így szeret. A második fix pont: „A bűnöst szeretni kell, de a bűntől el kell határolni magunkat.” Jézus így bocsátja el a házasságtörő asszonyt, miután bűneitől megszabadította: „Menj, de többé ne vétkezzél!” Azt is tudjuk, ha valaki nem figyelmezteti testvérét hibáira, bűneire, akkor Isten rajta is számonkéri őket. Beszélhetek-e egyáltalán szeretetről, ha testvérem romlását szó nélkül hagyom, sőt támogatom?

Gyakori kritika, hogy a kormány álkeresztény, és baj, hogy az egyház sok támogatást fogad el az államtól.
Ez rágalom. A kormány több tagját ismerem fiatalkora óta, és egész életükben hűségesen gyakorolták keresztény hitüket. A sárral dobálás nem etikus. És akkor a támogatásokról: a dunaszigeti templomom 1936-ban épült. Mivel a talaj lápos, szétszakadtak a falak. Mesterek fémlemezekkel összevarrták, megszüntették a falak vizesedését. Az elavult és tűzveszélyes elektromos hálózatot felújították. A plébániám beázott, tetőt kellett cserélni a templomon is. A cserkészotthon egy életerős, keresztény magyar ifjúságot fog szolgálni. Újra megjegyzem: a szabadság lovagjai nekem ne mondják meg, hogy kitől mit fogadhatok el. Ki tilthatja meg nekem, hogy hálás legyek a kormánynak? Azt, hogy ezzel megvásároltak engem, kikérem magamnak. A szakmai becsületemet pártoktól függetlenül mindenki elismeri. Igen, mindez az adófizető polgárok pénzéből készült. Az adónak márpedig a közjót kell szolgálnia, abba pedig nemcsak az út- és a csatornahálózat tartozik, hanem a kultúrházak, a színházak és a templomok is. Egyébként visszatér gondolkodásunkba az A és B típusú állampolgár, vagyis a vallásos, nem vallásos emberek megkülönböztetése. 1990-ig sokat szenvedtem ettől. Az is alkotmányellenes és kirekesztő lenne, ha az állam nem támogatná az egyházi iskolákat. Remélem, ez nem fog bekövetkezni.

Mit szól a legutóbbi népszámlálás adataihoz? Egyesek azt állítják, a kormány hiteltelen politikai kereszténysége miatt van mínusz kétmillió katolikus a statisztikában.
Légből kapott dolog, fikció. A legtöbb embernek ami nem kötelező, az nincs. Ezt több évtizedes matematikatanári pályámon sokszor megtapasztaltam. Az előző népszámláláskor a vallásra vonatkozó rovat kitöltése kötelező volt, most nem. Nem is töltötték ki. Harminc éve naprakész vagyok az egyházi iskolák terén. Az érdeklődés nemhogy nem csökkent irántuk, hanem növekedett. A ki nem töltés pedig nem azt jelenti, hogy az illető nem vallásos. Megint a matematikai logikára kell utaljak.

Hogyan vélekedik arról, hogy egyre több állami, ön­kormányzati iskolát vesznek át az egyházak?
Örülök neki. Dunaszigeten 2012-ben már csak harminc diákja volt az önkormányzati iskolának. Összefogtunk a polgármesterrel, a jegyzővel, és megmentettük az iskolát, ezáltal a falut is. Az átvételt Juhász Imre barátom vállalta a Magyar Kolping Szövetség részéről. Amint már mondtam, egy egyházi iskola nem lehet semleges, de tiszteljük minden család meggyőződését. A lakosság kétezer fő körül van, az iskolában több mint száz diák tanul családias légkörben.

Mit gondol a tanárok helyzetéről?
Ötvenéves tanári és oktatásirányítási tapasztalat áll mögöttem. Addig tartottak a boldog éveim, amíg sötét erők nem verték széjjel a tanári tekintélyt és egyáltalán minden tekintélyt. A tragikus pályaelhagyások legalapvetőbb okának a tekintélyvesztést tartom. A tekintélyrombolásról az Európa lelkiismeretének is nevezhető Federico Fellini drámai képet rajzol Zenekari próba című filmjében. Ha nincs tekintély, az anarchia mindent elpusztít. Az eredményes tekintélyrombolás következménye az is, hogy Európa megtagadta keresztény múltját. Találóan mondja Newman bíboros, hogy ahol nincs tekintély, ott nincs természetfeletti. Leginkább az fáj, hogy a tekintély­rombolás a humanizmus nevében zajlik. Nem nevezhető humanistának az, aki tekintélyromboló. Tudásunk minimum kilencven százaléka a tekintélyre épül. Ez nemcsak a matematikára, a kvantum­mechanikára vagy a csillagászatra vonatkozik, hanem például az összes történelmi, irodalomtörténeti ismeretre is. Fáj, hogy sok ember fejében egymásra csúszott a tekintélyelvű és a fasiszta szó. Mindhalálig hálás vagyok azon professzoraimnak, akik az ELTE matematika–fizika szakán tanítottak, imponáló volt a tekintélyük. Nem megnyomorítottak, hanem szárnyakat adtak. A legidősebb tanítványaim 65 évesek, s a legtöbben hálásak azért, hogy az óráimon a légyzümmögés is hallható volt. Hogy valaki emiatt sérült volna, arról nem hallottam.

Hogyan látja a keresztények helyzetét a magyar társadalomban, illetve a világban?
Akik oly sokat emlegetik a másságot, tisztelniük kellene a keresztények „másságát”. Ha egy keresztény család azt vallja, Isten az embert férfinak és nőnek teremtette, ezt a közoktatásnak tiszteletben kell tartania. Hol van a másság tisztelete azokban, akik azt követelik, hogy az egyházi iskolák tantermeiben levegyék a falról a feszületet? A vallásszabadság a legelemibb jogok közé tartozik. Akikben nulla tolerancia van e téren, azok ne kérjék számon rajtam azt a „toleranciát”, amely Krisztus elárulása lenne! A kettős mérce erkölcstelen, felrúgja az aranyszabályt: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük!” Nem is tudom, milyen szóval jellemezzem azt a törekvést, hogy egyes csoportok a szabadság lobogóját lengetve a keresztény családokat meg akarják fosztani attól az elemi joguktól, hogy gyermekeiket a saját meggyőződésük alapján neveljék és neveltessék. Pedagóguspályámból huszonnégy év a diktatúra éveire esik. Szép, de fárasztó ennyi időn át bilincsben táncolni. Tudtam, hogy egy rossz szó miatt bármelyik percben megvonhatják a tanítási engedélyem. Sajnos ma egyre több országban láthatjuk, hogy keresztény családok jogait csorbítják. A keresztényüldözés fizikai és szellemi területen is realitás.

Szavai mögött az emberi szabadság kérdése lappang. Definiálná a szabadság fogalmát?
A szabadság végtelenül nagy érték, a szabadosság viszont megnyomorítja az embert és a társadalmat. Ha valaki a szabadosság útjára lép, elveszíti emberi méltóságát, csökken, majd nullázódik a szabadsága. Gondoljunk csak az alkohol rabjaira, a szexuális szabadosságra és a többi függőségre. Szabad az, akit sem külső kényszer, sem megfélemlítés, sem megvesztegetés, sem belső megalkuvás nem tud eltéríteni attól, hogy kitűzött célját megvalósítsa. Őket gerinces vagy más szóval jellemes embereknek nevezzük. Gyönyörű a Morus Szent Tamásról szóló könyv címe: Kinek se nap, se szél. Hadd szóljak még a szabadság korlátozásáról, amely ellen sokan tiltakoznak. A Balatonon diákjaimmal harminc évet vitorláztam. Egy viharos napon több diákom azt kérte, hogy szereljünk föl, és fussunk ki a kikötőből. Ha nem mondok határozott nemet, és két diákom vízbe fullad, én vagyok a felelős a halálukért, mert nem korlátoztam a szabadságukat. Amennyiben szavazást rendeltem volna el, nem kétséges, hogy annak alapján kihajózunk. Elnézést a hasonlatért: megszavazhatjuk, hogy nincs gravitáció, de ettől a fizika törvényei nem fognak szalutálni. Amint a fizikában, úgy az erkölcsben is vannak törvények, amelyek nem válhatnak szavazás tárgyává. A népirtás például soha el nem évülő bűn. A Harmadik Birodalomban hiába szavaztak meg ezzel ellentétes törvényt.

Több tanulmányúton is járt, például Amerikában és Spanyolországban. Mit látott az ottani egyházi iskoláknál?
Szomorú tapasztalatom a „világnézeti semlegesség” rákényszerítése az egyházi iskolákra. Jézus tanítása jut eszembe az ízét vesztett sóról, ami semmire nem jó. Amennyiben egy keresztény iskola nevelni akar, a falai között a keresztény értékrendnek kell uralkodnia. Ha pedig lemond a nevelésről, már nem lehet iskolának nevezni. Az említettekkel ellentétben hazánkban minden piarista osztályteremben ott van az identitást jelző feszület, Szűz Mária képe, rendalapítónk képe és a piarista címer. Minden tanulmányi utamról végtelen nagy örömmel tértem haza. Az iskolák színes nagy csokrot alkotnak nálunk, ettől gazdag a magyar közoktatás. Tartok azoktól, akik el akarják pusztítani ezt a gazdagságot.

Egyszer azt mondta Kecskeméten, hogy a piarista nevelés rideg marhatartás. Mit ért ezen?
Akit vatta között nevelnek, az életképtelen lesz. A rideg marhatartás viszont szívóssá, életerőssé, minden kórsággal szemben ellenállóvá tesz. Sok éven át nyaranta matematika­tábort szerveztem. A meghirdetésben ez állt: „Hat napon át napi nyolc óra matematika. Költség: mindössze a szállás és az étkezés díja.” Mindig akadtak elszánt diákok, néha húsznál is több. Hogyan lehetséges ez? Mert hamar híre ment a táborok tanítási hatásfokának. Sokszor a szülők tették kötelezővé gyermeküknek, de később ők is örültek a „túlélésnek”. Két alkalommal a diákjaimmal kerékpárral elzarándokoltam Rómába. Egy egyhetes vitorlástúrán általában meg­kerültük a Balatont. Evezőstúráinkon a legtöbbször fölfelé eveztünk, egyszer a diákok fellázadtak ellene. Azt feleltem: „Lefelé a dög hal és a szemét úszik. Az is társaság.” Mi, piaristák valljuk, hogy egy egyhetes nyári tábor felér egy tanév nevelőerejével.

Ha fiatalabb lenne, ma is tudna ilyen táborokat, túrákat szervezni?
Fáj kimondani, de szinte lehetetlennek tartom. Milyenné válik az a gyerek, akitől a szülők soha semmit nem követelnek, akinek minden kérését teljesítik? A válaszom kegyetlen: nem lesz kötelességtudó, önző lesz, akit képtelen lesz bárki szeretni. Hálatelt szívvel idézem föl egyik osztályom szülői gárdáját. December 27-ei indulással téli túrát szerveztem a fiaimnak. Reggel a rádió bemondta, hogy ónos eső esett, több busz nem közlekedik a hegyekben, nem érdemes elhagyni a lakást, a Déli pályaudvaron mégis minden diák ott volt a Veszprémbe induló vonatnál. A szülők megpróbáltak lebeszélni arról, hogy elinduljunk. Hajthatatlan maradtam, és öt nap múlva csodálatos túrát zárhattunk. A liberális nevelés szerintem a nevelés karikatúrája.

A rendszerváltozás után komoly szerepet vállalt a katolikus iskolahálózat és oktatás újjászervezésében. Hogyan látott neki?
1950 és 1990 között az egyházi iskolák tanárai és diákjai be voltak zárva nyolc iskola falai közé. Ostromlott várak voltunk, és 1990-ben felszabadultunk. Ekkor küldetést éreztem arra, hogy segítsem az egyházi iskolák alapítását, és ezáltal minél több diákhoz eljuthassanak a keresztény nevelés áldásai. Jelenits István tanár úrral, Korzenszky Richárd tihanyi perjellel, Katona István püspökkel és Seregély István érsek atyával létrehoztunk egy stábot, ez lett a Katolikus Iskolák Főhatósága. Munkánkban megtapasztaltuk a Szentlélek újjáteremtő hatalmát. Hálával tartozom annak a több mint kétszáz tanárnak, akivel megírtuk az országos mintatantervvé váló katolikus kerettantervet. Örülök, hogy én vezethettem ezt a csapatot.

Később milyen oktatáspolitikai szerepet vállalt?
2002 és 2004 között az Oktatási Minisztériumban az egyházi iskolák titkárságát vezettem. A feladatom az volt, hogy jogilag és financiálisan is ugyanolyan feltételekkel tudjanak működni az egyházi iskolák, mint a többiek, azaz a szektorsemlegesség felett őrködtem. Örömmel tapasztaltam, hogy megbecsülték a szakmai jártasságomat. Hálás vagyok Szüdi Jánosnak, aki azokban az években a minisztérium állam­titkára volt. 2020-ban hunyt el, megrendített a halálhíre, ma is szeretettel imádkozom érte. A párbeszéd peremfeltételeiről már szóltam, ez kettőnk között mindig megvalósult, és gyümölcsöző volt.

A hit- és erkölcstan bevezetésében is közreműködő szakemberként mit mond, miért volt szükség az erkölcstanra?
Nagy örömömre szolgált, sokat dolgoztam e területen. A legtöbbet azok az emberek árthatnak a társadalomnak, akiknek nagy tudásuk van, de erkölcsük nincsen. Az ilyenek azon törik magukat, hogy az atombomba pusztító hatását fejlesszék. Arra, hogy a fizikatudásommal az atomreaktort tegyem biztonságosabbá, vagy pedig pusztító fegyvert fejlesszek, a kvantummechanika-könyvekben nem találok választ. Kizárólag az erkölcstan ad rá feleletet.

Ön egy szerzetesrend tagja, tehát a fogadalma alapján szerzetesi közösségben kellene élnie, mégis plébános egy Mosonmagyaróvár melletti faluban. Félretolták?
Mindhalálig piarista maradok, és ha újraszületnék, újra piarista lennék. Akkor miért vagyok itt plébános? 2013-ban majdnem elvitt egy szívroham, amibe belejátszottak az iskolaháborúk is például Dabas-Sáriban. 2013-ban kértem a tartományfőnököt, hogy mentsen föl a mosonmagyaróvári igazgatóság és a matektanítás alól is – hittant még sok éven át tanítottam. Ezután nagy örömömre Pápai Lajos püspök rám bízta a dunaszigeti plébániát. A mosonmagyaróvári piarista közösséghez tartozom. Ez nem pusztán jogi kötelék, sokkal inkább baráti, mindhárom rendtársam a tanítványom volt. Élő kapcsolatom van az óvári iskolánkkal is. Az itteni bölcsődének, óvodának, iskolának lelki vezetője vagyok. Sok helyen tartok lelkigyakorlatot, hamarosan meg fog jelenni egy ifjúsági imakönyvem. Több diáknak vagyok segítségére, hogy megszerettessem velük a matematikát. Az utolsó leheletemig az ifjúság nevelését szolgálom, ötven évvel ezelőtt örökfogadalommal köteleztem el magam erre.

Mi ad erőt a munkájához?
Sok vértanú és sok fehér vértanú példája és közbenjárása. Az utóbbiak közül első helyen Mindszenty József bíborost említem. Ismerjük a megaláztatásait, kínzását, keresztútját. Szovjet tankok tartották fenn azt a diktatúrát, amely szétzúzta az egyházi oktatást. Hálával tartozom a Gond­viselésnek, hogy az egyházi iskolák újjászületésében szerepet kaptam. Örömömre szolgált, hogy 2019-ben átvehettem a Mindszenty-emlékérmet. A bíborost az „Istenért, egyházért, hazáért” eszmény vezette, tudom, hogy ma is közbenjár értünk, várom a boldoggá avatását.

Hogyan ragadt önre a Lupus becenév?
Az első tanítványaimtól kaptam, ezért nagyon szeretem. A Lupus szó a vezetéknevem latinul.

Nyitókép: Mandiner / Ficsor Márton