„Kérem, ne higgye senki, hogy Orbán-fóbiám van, egyszerűen csak igyekszem odafigyelni a miniszterelnök cselekedeteire, szavaira. Ez a kettő ugyan nincs mindig összhangban egymással, de ennek, most, a mondandóm szempontjából, nincs jelentősége. Máskülönben talán lenne, ám nem itt, nem ebben az országban. De hát mit tegyünk, itt vagyunk, ebben az országban.
…Szóval odafigyelek arra, amiket a miniszterelnök mond, s bizony sokszor elcsodálkozom rajta. Elcsodálkozom azon, hogy honnan és miért vesz elő meghökkentő kijelentéseket, miért használ olyan szófordulatokat, amelyeknek sem az adott kontextusban, sem máskor – vagyis: semmilyen körülmények között – nincs értelmük, mégis működnek. Ami azt jelenti, hogy megtapadnak a fülekben, általános használatúvá válnak, s ha nem is feltétlenül pozitív összetételben, de beépülnek a közbeszédbe. Ilyen volt például a pozitív nulla, amit a magyar gazdaság év végi teljesítményével kapcsolatban említett, és amely közbeszéd – helyenként közröhej – tárgyává vált, és mégis valahogy célba ért. Pont az történt vele, amit ő akart: pozitív kicsengése ülepedett le az agyakban.”
Nyitókép: MTI/Soós Lajos