„Próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót” – vázolta a jövőre vonatkozó terveket a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök.
„Jogász végzettségű vagyok, a szakkollégiumok világából jövök, ahol mást sem csináltunk öt éven keresztül, mint folyamatosan vizsgálat tárgyává tettük a saját álláspontunkat. A magyar politikában most megvan a képesség, hogy a saját pozícióját is folyamatosan értékelje. Ezt tettem nyolc órán keresztül, igen, gondolkoztam, hogy vajon nem én megyek-e szembe a forgalommal. Határozottan meg kellett állapítanom, hogy ők. Minden egyes érv, amit Magyarország képviselt és kifejtett, megállja a helyét” – válaszolta Orbán Viktor a Magyar Nemzet azon kérdésére, miszerint nem merült-e fel benne, hogy téved, amikor egy hete az EU-s csúcson 26 tagállami vezető nyolc órán keresztül győzködte az Ukrajnával elindítandó csatlakozási tárgyalások kérdésében.
Ezt is ajánljuk a témában
A miniszterelnök péntek reggel Ukrajna EU-csatlakozásáról, az ukránoknak szánt magyar pénzekről, valamint a szuverenitásvédelmi törvényről is beszélt. Összefoglalónk!
Emlékezetes: az eset végül úgy oldódott meg, hogy a miniszterelnök a teremből kisétálva nem gördített akadályt az elé, hogy a többiek jóváhagyják az ukrán kérelmet.
Erről Orbán úgy nyilatkozott, hogy ez egy rossz döntés, amiben Magyarország nem vett részt, a mi lelkiismeretünket ez nem terheli. „Tudjuk, hogy a döntés sok bajjal jár majd, ám mostantól jogalapunk van arra, hogy ezeket a bajokat elhárítsuk, ha elérnek Magyarországig” – szögezte le a kormányfő, aki azonban az uniós költségvetésből Ukrajnának adandó pénzügyi támogatást már megvétózta december közepén.
„Ha ötvenmilliárd eurót az unió költségvetéséből odaadunk Kijevnek, azt is jelentheti, hogy a magyarok pénzét adjuk oda. Miután az unió költségvetésében ma nincs ennyi pénz, ezt valahonnan elő kell teremteni. Erre két lehetőség van, az egyik, hogy hitelt veszünk föl közösen. Nekünk rossz tapasztalataink vannak a Covid miatt létrehozott Helyreállítási Alap közös hitelfelvételével, ilyenbe még egyszer nem megyünk bele. Ha viszont nem hitelt veszünk föl, akkor a költségvetés már meglévő fejezeteiből kell átcsoportosítani forrásokat, és ez érintheti a magyarok pénzét is. És nem fogadjuk el, hogy a magyarok pénzét adják oda Ukrajnának” – mondta erről a miniszterelnök.
Orbán hangsúlyozta: nem tart attól, hogy a Fidesz-szavazók torkig vannak Brüsszellel, mert ő is így van vele. A kérdés csak az, hogy milyen következtetést vonunk le a helyzetből.
„Az én következtetésem az, hogy próbáljunk egyre beljebb menni, foglaljunk el pozíciókat, gyűjtsünk szövetségeseket, és javítsuk meg az Európai Uniót. Nem elég mérgelődni, el kell foglalni Brüsszelt!” – mondta Orbán.
A miniszterelnök a magyar-ukrán viszony megromlásáról elmondta, többször átgondolva az eseménytörténetet nem hiszi, hogy Magyarországot terhelné a felelősség a mélyponton lévő szomszédi kapcsolatok miatt.
„A viszony megromlása onnan számítandó, amikor 2015-ben az ukránok elvették azt a törvényt a magyaroktól, amely garantálta a magyar kisebbség nemzeti közösségként való fennmaradását.
Nyolc éve jogfosztásban élnek azok a magyarok, akik Kárpátalja szülöttjei, és mindig is ott éltek.
Egy ezeregyszáz éves magyar nemzeti közösségről van szó, az ő jogaikat 2015-ben elvették, ideértve a kulturális jogaikat, a gyerekek anyanyelven való neveléséhez való jogát és a nyelvhasználat szélesebb jogát is. Ezt kell orvosolnia Ukrajnának, azt a törvényt, amit eltöröltek, vissza kell állítaniuk, a jogokat, amiket elvettek, vissza kell adniuk, ha ez megtörtént, akkor kezdődhet a viszony javulása” – szögezte le.
Orbántól végül azt is megkérdezték, hogy mágneses vagy mágikus erő, vagy egyenesen a végzet köti-e össze őket Gyurcsány Ferenccel.
„Ha a végzet, akkor inkább az ő végzete legyen, és ne az enyém” – mondta Orbán, aki szerint a 2024-es EP-választásokon minden eddiginél nagyobb a tét.
„Az Európai Unió az elmúlt években folyamatosan gyengült. Teret vesztett a világgazdaságban, nem tudott lábra kapni az önvédelmi képesség megteremtésében, és képtelennek bizonyult arra, hogy a szomszédságában kitört konfliktusokat a saját érdekeinek megfelelően kezelje. És miközben ez a gyengülés és térvesztés évről évre folytatódik, az unió azt a képességét is elvesztette, hogy ezekkel a problémákkal szembesüljön, önvizsgálatot tudjon tartani és javítson a politikáján. Mi okozza ezt? Az, hogy a brüsszeli bürokratáknak nem a tagállamok vagy az európai emberek mondják tollba, hogy mit kell csinálniuk, hanem Washington és a Soros-birodalom. Ez rossz Európának, ezen változtatni kell. Rendet kell vágni Brüsszelben. Az EP-választások jó alkalmat adnak erre” – fejtette ki a kormányfő.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A Tisza korábban élesen támadta a szolidaritási hozzájárulást, kormányon már megtartanák.
Az európai nagykövetek a moszkvai figyelmeztetés ellenére elutasították az ukrán főváros elhagyását.
A szuverenista erők európai előretörése valós társadalmi válasz a jelenlegi rendszerek válságára. Miközben az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok egyaránt rávilágítanak a nyugati stratégiák korlátaira, a tét már a jelenlegi szövetségi rendszerek jövője a globális átrendeződés közepette.
Volodimir Zelenszkij történelmi jelentőségűnek nevezte a megállapodást.
Marta Kos kiemelte, az új magyar kormány hozzáállásának köszönhetően júniusban megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai.
Az Ukrán Nacionalisták Szervezete egykori prominense ennyi év után is komoly politikai viharokat kavar.
Paula Pinho a pénteki tárgyalás kapcsán Ukrajnát és az orosz olajat is megemlítette.
Kicsit elkésett a vallomással.
A Tisza Párt felemelkedésében kulcsszerepet játszott a pártelnök testvére, Magyar Márton által alapított és vezetett Kontroll.hu. Nemrég nyilvánosságra került a Kontroll Média Szolgáltató Kft. és a Tabula Rasa Média Alapítvány pénzügyi beszámolója.
