Még detektívkomédiát is írtak Pesten a Mona Lisa elrablásából

1911 augusztusában az egész világ arról beszélt, hogy Párizsban ellopták a Mona Lisát. A képtolvajnak nem volt nehéz dolga, egyszerűen leemelte a festményt a falról és egy melléklépcsőn kisétált vele. A Louvre vezetősége és a rendőrség eleinte azt gondolta, egy újság tréfájáról van szó, hiszen 

Hamar kiderült, nem az újság tréfálkozott. Az egyik teremőr azt mondta a rendőröknek, hogy a rablás előtt három napon át figyelt egy fiatalembert, – szerinte német vagy osztrák lehetett –, aki órákon át nézegette a Mona Lisát, ami gyanús volt számára. Aztán napokkal később jött a hír, hogy a festmény Belgiumba, azon belül is Gentbe került, s sok lap megírta azt is, hogy letartóztattak két német férfit, akik Franciaországot járták pénz nélkül, s gyanúsnak bizonyultak.

Az emberek pedig hamar rájöttek, amit olvasnak, általában csak kósza pletyka, vagy az újságírói fantázia terméke. Az is elterjedt, hogy a festményt Kanadába vitték, Montrealban „pihentették”, s azóta már az Egyesült Államokban van. Azt a hírt is felkapták a lapok, hogy Spanyolországban letartóztatták két embert, akiknél megtalálták a Mona Lisát. Persze egy szó sem volt igaz a történetből. 

Még a lopás esztendejében egy müncheni újság kapott egy Renault aláírással ellátott levelet, amelynek írója kifejtette, ő a tolvaj és egy német bank trezorjában őrzi a festményt. „A Louvre nem is érdemli meg, hogy ilyen nagy értékű kép legyen a birtokában, mert ebben a múzeumban szakszerű őrizetről egyáltalán nem lehet beszélni, 

– írta a levélben az idegen, aki azt is közölte, francia állampolgár, és majd az örökösei talán egyszer visszajuttatják a képet, ő nem tervezi. Később az jelent meg a lapokban, hogy a párizsi angol követségen megjelent egy férfi Leonardo da Vinci pompás festményével, ekkor ismét felkapták az emberek a fejüket, ám hamar kiderült, egy ócska másolattal sétált be a követség kapuján. Ugyancsak egy másolat okozott riadalmat, amikor egy pincér jelentkezett a hatóságoknál, hogy a hotelben, ahol dolgozik az egyik szoba szekrényében látta a Mona Lisát. A rendőrség kiszállt, a képet megtalálta, ám kiderült, a világhírű festmény nyomata volt csak.

Itthon az élelmesebb kereskedők Mona Lisával kezdték hirdetni a terméküket, így

Hamarjában egy színdarab is elkészült Budapesten Mona Lisa életéből, és egy kétfelvonásos detektívkomédia is, amely a lopást rekonstruálta. Sokáig élt az a feltevés is, hogy a Mona Lisa valójában nem tűnt el, csak elrejtették, mert valaki véletlenül kárt tett benne és a múzeum nem akarja, hogy ilyen állapotban lássák, ezért titokban restaurálják. 

Aztán 1913 decemberében jött a hír: előkerült a festmény, méghozzá Olaszországban. Egy bizonyos Vincenzo Peruggia a lebukása után mindent bevallott. Elmesélte, hogy könnyedén, feltűnés nélkül leakasztotta a festményt a falról és egy melléklépcsőn kisétált vele. A képet az Uffizi képtárnak akarta eladni, ám a múzeum értesítette a rendőrséget és a férfit őrizetbe vették. Peruggia mentségére azt hozta fel a bírósági tárgyaláson, hogy 

Talán ez is belejátszott, hogy végül csupán egy év börtönre ítélték. Peruggia aztán 1925-ben, csupán 44 évesen szívroham áldozata lett. A Mona Lisa pedig 110 éve ismét a Louvre ékessége. És azóta már sokkal jobban vigyáznak rá a „lomtárban”.

Nyitókép: A Mona Lista és annak elrablója, az olasz Vinczenzo Peruggia. 

Fotók: Wikipedia