Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
„Németország morális kötelessége a festmény visszaadása múzeumunknak" – fogalmazott az Uffizi német igazgatója.
A firenzei Uffizi Képtárak felszólította kedden Németországot, hogy szolgáltassa vissza Jan van Huysum holland festő (1682-1749) egy csendéletét, amelyet az Olaszországból visszavonuló náci csapatok vittek magukkal.
„Németország morális kötelessége a festmény visszaadása múzeumunknak. Ez a történet megakadályozza, hogy a második világháború, a nácizmus rémtettei által okozott sebek begyógyuljanak" – fogalmazott Eike Schmidt, az Uffizi német igazgatója.
A „Vaso di Fiori" (virágváza) című, több millió dollárt érő festményt 1824-ben állították ki Firenzében, amikor II. Lipót toszkánai nagyherceg megvásárolta gyűjteményébe. Egészen 1940-ig a Pitti-palota falán lógott, a második világháború kitörésekor azonban a palota kincseit egy közeli faluba menekítették. Három évvel később a német csapatok lefoglalták és Németországba vitték a festményt, ahol csak 1991-ben, Németország újraegyesítésekor került a figyelem középpontjába, akkor egy család tulajdonában volt.
Közvetítők útján a család kártérítést kért a festmény visszaadásáért cserében, de az Uffizi elutasította azt. A festmény visszaszerzését célzó minden erőfeszítés kudarcot vallott, a német állam a 30 évnél korábbi bűncselekményekre vonatkozó elévülési törvényre hivatkozva megtagadta, hogy közbelépjen.
„Németország nem alkalmazhatja az elévülési törvényt a háború alatt ellopott műkincsek esetében" – hangsúlyozta Schmidt, aki kedden a hiányzó festményről készült fekete-fehér fotót kifüggesztette a Pitti-palotában. A fotóra olasz, angol és német nyelven rányomtatták az elrabolt szót.
(MTI)