Így segítik a kárpátaljai segítő szakemberek munkáját az anyaországból

2023. december 02. 20:44

Már nyolcadik alkalommal szervezték meg a Károli-Egyetem Pszichológiai Továbbképző Központjának hálózatépítő konferenciáját, ahol a megküzdés került a középpontba az orosz-ukrán háború árnyékában.

2023. december 02. 20:44
Krupincza Mariann
Krupincza Mariann

Novemberben már nyolcadik alkalommal valósult meg a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Továbbképző Központ és a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság szervezésében a Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat Hálózatépítő Konferenciája. Mint az esemény kisvárdai megnyitóján is elhangzott, a cél változatlan: a KRE és a Mentálhigiénés Társaságok a mentálhigiéné szakirányú képzések és a Buda Béla Mentálhigiénés Forrásközpont fenntartása mellett tanácskozásokkal is szeretnének hozzájárulni a végzett és még képzésben lévő mentálhigiénés segítő hallgatók határokon átívelő szakmai közösségének épüléséhez. Valamint ahhoz, hogy 

minél hatékonyabban láthassák el a szakemberek a rájuk bízott személyek és közösségek lelki egészségét támogató feladatokat.

A mostani konferencia házigazdái a KRE kihelyezett képzési tagozatának, a kárpátaljai mentálhigiénés segítő képzés oktatói és a Kárpátalján működő, mentálhigiénés és segítő hálózatokban dolgozók voltak, akik az Ukrajnában fennálló háborús helyzet miatt a magyar-ukrán határhoz közel eső Kisvárdán tartották meg a tanácskozást.

Ezt is ajánljuk a témában

Kövi Zsuzsanna, a KRE Pszichológiai Intézet Pszichológiai Továbbképző Központjának tanszékvezetője a Mandinernek elmondta, hogy az egyetem, mint minden évben, idén is a Magyar Kormány által biztosított Bethlen Gábor Alapítvány támogatás által szervezte meg a hálózatépítő konferenciát. A kárpátaljai kollégák kulturális és közösségépítő programok szervezésével járultak hozzá a konferenciához.

„Mindent megtettünk annak érdekében, hogy Kisvárdára hozzuk a kárpátaljai kultúrát, hangulatot és értékeket, együttműködést vállalva az ottani kollégákkal, akik ebben a háborús helyzetben helytállnak” – jegyezte meg Kövi Zsuzsanna. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kárpátaljai szervezők nagy erőfeszítéseket tettek a konferencia szakmai és kulturális programjainak megszervezéséért. „Nagyon szeretnénk a kárpátaljai kollégákkal a szakmai együttműködéseket mind az oktatás, mind a mentálhigiénés, lelki egészségfejlesztő programok terén növelni. Továbbá fontos lenne, hogy ez a képzés fennmaradjon a  határontúli  magyarlakta területeken, Erdélyben, Kárpátalján, Délvidéken és Felvidéken” – emelte ki a tanszékvezető.

Kövi Zsuzsanna, a KRE Pszichológiai Intézet Pszichológiai Továbbképző Központjának tanszékvezetője

A reziliencia pszichológiai alapfogalom, jelentése: rugalmas ellenálló képesség a hétköznapi, vagy éppen kritikus változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésekkel szemben. Vagyis a reziliencia azt jelenti, hogy mentálisan mennyire vagyunk képesek megbirkózni az akadályokkal, nehéz élethelyzetekkel. Ha valakire azt mondják, hogy „reziliens”, az azt jelenti, hogy a váratlan krízisek után is viszonylag gyorsan képes túltenni magát a kilengésen, pozitívan alkalmazkodni ahhoz, és visszatérni a krízis előtti, nyugalmi lelki állapotba.

„Hihetetlen megküzdések vannak”

Simon Gabriella, mentálhigiénés szakember, egyetemi docens, – aki a reziliencia, megküzdés témájában tartott előadást a konferencián –, arra a kérdésre, hogy mi módon segítik a kárpátaljai segítő szakemberek munkáját az anyaországból, elmondta, hogy a hálózatépítésben maguk is szerepet vállalnak, működnek olyan szakmai közösségeik, amelyekben együtt vesznek részt a Kárpátalján élő kollégákkal. Emellett többek között szupervízióval, mentorálással és szakmai anyagokkal segítik a helyi képzés megvalósulását. De rendszeresen tartanak olyan értekezleteket is, ahol a magyarországiak mellett a határon túli kollégák is beszámolnak az őket foglalkoztató szakmai kérdésekről, mindennapjaikról, eredményeikről és nehézségeikről.

„Azt látjuk, hogy nagyon nagy erővel dolgoznak a kollégáink. Soha nem volt ekkora az érdeklődés a képzés iránt, mint most: a legújabb évfolyam 39 fővel indult el. Az önismereti munka pedig személyes jelenléttel, anyaországbeli oktatók közreműködésével valósul meg” – ismertette Simon Gabriella.

Az egyetemi docens elmondta, hogy a bemutatott projektmunkákból is kiderült, hogy

a művészeti tevékenységek sora is teret nyert magának a megküzdési stratégiák között.

„Elképesztő volt végighallgatni ezeket a beszámolókat. A jelenlévők a megküzdés lelki folyamatát is bemutatták, azt, hogy mi módon szoktak hozzá bizonyos életkörülménybeli változásokhoz, amelyek nyilvánvalóan megnehezítették, illetve megnehezítik a mindennapjaikat. Itt merült fel, hogy milyen belső kapaszkodókra leltek. Olyan beszámolókat hallottunk, melyekből kiderült, hogy volt, aki például abban találta meg az új hivatását, hogy viseleteket készít. Becsatlakozott olyan projektekbe, amelyekben ruhatervezéssel és készítéssel foglalkoznak”– ismertetett a sok közül egy konkrét esetet az oktató.

A mentálhigiénés szakember ezután további példákat is felsorolt. Elhangzott, hogy a kárpátaljai segítők a művészeti és kézműves foglalkozások mellett kiégés, illetve iskolai erőszak megelőző programot is megvalósítottak, a legkisebbeknek meseterápiát tartottak és mindezek mellett működnek női körök is.

Ezt is ajánljuk a témában

Simon Gabriella a női körök kapcsán felidézte, hogy több résztvevő is arról beszélt, hogy megvan bennük a küzdőerő, a küzdőszellem, és az energiáikat be tudják forgatni ebbe a projektbe. Igaz ez a mentálhigiénés segítőkre is. 

A nők mindannyian készek erre a feladatra, mindannyian Zrínyi Ilonák. 

Többen egyenesen leszögezték, hogy mindenképp maradni szeretnének Kárpátalján, mivel idehúzza őket a szívük. Egyikőjük azt mondta, ha alkotni tudok, akkor itt tudok alkotni, és segíteni azoknak, akik helyben élnek. Ez a megnyilvánulás is hihetetlen erőről és lélekmelengető emelkedettségről árulkodik” – húzta alá a szakember.

„Nem csupán sortársakként, mentálhigiénés szakemberként is számíthatnak a segítségünkre”

Berghauer-Olasz Emőke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense, Lánczi Viktória doktorandusz, a Rákóczi-Főiskola oktatója, valamint Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze „Megküzdés kárpátaljai szemmel” címen tartott plenáris előadást. 

Említettek egy 2022-ben végzett kutatást, amely megállapította, hogy az orosz-ukrán konfliktust közvetlen átélőknél fennállt a poszttraumás stressz zavar (PTSD), a depresszió, a szorongás és más, stresszhez kapcsolódó állapotok kockázata. A fentiek jelenléte a nőknél nagyobb gyakorisággal mutatkozik, ami összefüggésbe hozható a nemi erőszaktól való félelemmel és annak megtapasztalásával – hívták fel a figyelmet az előadók.

Egy másik felmérés szerint 

a háború a mentális egészségre egyértelműen negatív hatás gyakorol. 

A vizsgált személyeknél megnőtt a félelem szintje, sokan panaszkodtak kiégésre, de egyre többen nyúltak különböző káros szerekhez is. 

Ezután szóltak a megküzdési stratégiákról is, amelyek segítenek megbikózni Ukrajna lakosságának a háború alatti pszichológiai tünetekkel. Elhangzott, hogy a problémaközpontú megküzdés – például aktív megküzdés, tervezés, pozitív újrakeretezés, egyéb strukturális támogatást alkalmazva – arra utal, hogy a személy miként tudja aktívan felszámolni az adott problémát. 

A társas támogatás és az átkeretezés fontos megküzdési stratégia

Majd az előadók rátérek az érzelemközpontú megküzdésre. Hangsúlyozták, hogy a vallás, a spiritualitás, a humor, az elfogadás, a helyzettől való érzelmi és mentális eltávolodás, a társas támogatás igénybevétele, az apróbb örömök – a kényelmetlenség enyhítésével, a probléma észlelésének vagy annak átértékelésével, átkeretezésével utal a lehetséges megoldására.

Ennek kapcsán ismertették Xu, W. és munkatársainak vizsgálatát. A szakemberek mindkét megküzdési stratégiát górcső alá vették az ukrajnai háborúban. Munkájuk során valamivel több mint 800 főt kérdeztek meg, kiderült, az ukrán felnőttek 52,7%-ának voltak pszichés distressz tünetei, 54,1%-uknál jelentkeztek szorongásos tünetek és 46,8% számolt be a depresszió tüneteiről. Az álmatlanság tüneti kritériumait 97 válaszadónál mutatták ki.

Az előadók ugyanakkor rámutattak arra is, a társas támogatás, a helyzettől való érzelmi és mentális eltávolodás, az átkeretezés és a tervezés fontos megküzdési stratégiaként jelentek meg. Anatoliy Kostruba 2022-es empirikus tanulmányát is idézték, mely a háborús konfliktus kirobbanásának második hónapjában a média, a vallásosság szintje és a pszichológiai megküzdés közötti összefüggéseket tanulmányozta.

Mi segít megbirkózni a háború okozta negatív érzésekkel?

Az előadók saját vizsgálatukat is bemutatták, melyben a „Mi segít megbirkózni a háború okozta negatív érzésekkel?” narratíva került a középpontba. A minta 66 fiatal önkéntesből (8 férfi és 58 nő) állt, akiknek átlagéletkoruk 18,85 év volt. Kiderült, hogy a vallásos emberek több pozitív jelzőt használnak a közösségi médiában, és kevésbé hangsúlyosan jelennek meg náluk a harag, a fájdalmas érzések, valamint kevesebb az utalás a múltra és a halállal kapcsolatos gondolatokra. 

Hangsúlyosan jelenik meg körükben a spirituális megküzdés is, mint az ima vagy a hit, 

emellett az aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezőknél a családtagok, rokonok, barátaik említése, mondván, hogy a velük folytatott kommunikáció segíthet megnyugodni és elterelni a figyelmüket. 

„A feldolgozott narratívák a háborús helyzet tudatosságáról árulkodnak, amit a kognitív folyamatok, mint a megértés vagy a bizonyosság magas mutatói is bizonyítanak. Realizálják a tragédiát és a háborús krízis természetét, valamint erős reményeket táplálnak a győzelembe vetett bizalom irányában” – magyarázták Kostruba összegzését.

Az előtanulmányok ismertetése után Lánczi Viktória az első évfolyamos főiskolai hallgatók háborúval kapcsolatos elbeszéléseinek esszenciáját mutatta be leíró kutatással. Nyilatkozataikból kiderült, hogyan élik meg a háborús helyzetet, milyen megküzdés elé állítja őket. 
Az egyik alany így fogalmazott: 

úgy gondolom, hogy teljesen elvették tőlünk a fiatal éveinket, hiszen ezeknek az éveknek kellene az egyik legszebb korszaknak lenni az életünkben.

 Az, hogy már évek óta nem volt egy nyugodt, problémamentes év, teljesen megrázó.”

Egy másik személy pedig arról vallott, „Nagyszüleimmel maradtam és elveszett nekem az a fogalom, hogy otthon’” – idézte Lánczi Viktória.

Ezt is ajánljuk a témában

Színpadra vitték a háborús élményeket

Berghauer-Olasz Emőke ismertette, hogy a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság minden segítséget megad a hozzájuk fordulóknak. „Az itthon maradtak a háború okozta traumát ugyan közvetve érzik a bőrünkön, mégis legtöbben javarészt a félelemből, bizonytalanság érzéséből táplálkozó szorongásos tünetekre panaszkodnak” – sorolta.

„Aki megkeres minket, kibeszélheti magából a felgyülemlett érzéseket, és azt érezheti, áll mellette valaki. 

Itt vagyunk: nem csupán sortársakként, de mentálhigiénés szakemberként, pszichológusként is számíthatnak a segítségünkre”

 – hangoztatta a főiskolai docens.

A főiskolai oktató végül arról szólt, hogy előadásukat egy színdarab egészíti ki. Gál Natália a 2022. február 24-e utáni sajtóban, közösségi médiában megjelent bejegyzéseket gyűjtötte össze, és a főiskolai hallgatók háborúval kapcsolatos narratíváit dolgozta fel. Ezeket a képi anyagokat, narratívákat és elbeszéléseket „hangosították ki” a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművészei. 

Nyitókép: MTI Fotó: Nemes János

Tavaszi kampány

Kapcsolódó cikkek

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik