Tudományos ENSZ-állásfoglalás született, igazolva a magyar energiapolitikát.
Már csak ez hiányzott, kiálthatott fel Greta Thunberg és Ungár Péter egyszerre, amikor kiderült, a klímamentési csúcstalálkozón olyan határozat született, miszerint 2050-ig a klímasemlegesség nem érhető el atomenergia nélkül.
Ezúttal Dubajban ültek össze a világ kisebb és nagyobb hatalmasságai, hogy ismét megvitassák a Föld megmentésének különböző módszereit és lehetőségeit.
Az elmúlt évtizedekben aligha született érdemi megoldás a sokak szerint vitatott pusztulási folyamat feltartóztatására, és benyomásom szerint különösen igaz ez az igazán nagyok által sokszor bojkottált ENSZ-tanácskozásokra.
Félreértés ne essék: az emberiség előtt álló kihívások között előkelő helyen szerepel a klímaváltozás elleni küzdelem, amit nyilván globálisan kellene abszolválni. Ám valahogy mégsem az az érzésünk, hogy amikor 80 ezer ember odarepül egy elképesztő energiabefektetéssel élhetővé tett helyszínére a világnak, ami ráadásul a jórészt fosszilis energiahordozók értékesítéséből meggazdagodó Egyesült Arab Emírségekben található, akkor abból valami fene nagy környezetvédelmi projekt kerekedik majd ki.
Nem elvitatva jó pár résztvevő pozitív hozzáállását és tenni akarását: amíg Kína vagy az Egyesült Államok nem teszi oda magát, addig érdemi következmény nem várható ezen a téren.
De nem is ez most a lényeg magyar nézőpontból, sokkal inkább az, hogy megerősítést nyert: atomenergia nélkül nincs karbonsemlegesség.
Legalábbis a tudomány jelenlegi állása szerint. Erről a német kancellár, Olaf Scholz biztos jó kis előadást tarthatott volna a csúcson, tekintve hogy a germánok épp szénerőműveket nyitnak, miközben atomerőműveket zárnak. Ja, és veszik az atomenergiával megtermelt francia áramot. Egyelőre.
Mindenesetre az első pofont még az Európai Bizottság, majd a Parlament vitte be, amikor klímaszempontból támogathatónak és elfogadhatónak nyilvánította az atomenergiát. Aztán most itt van ez a tudományos állásfoglalás, amit olyan államok jegyeznek, mint a házigazda Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, továbbá Belgium, Finnország, Japán, Lengyelország, Svédország, Ukrajna – és persze Magyarország.
Ezt is ajánljuk a témában
Donáth Anna és Cseh Katalin kivetette volna, de az Európai Parlament többsége a földgáz és az atomenergia esetileg fenntartható, zöld besorolása mellett voksolt, egyetértve a Bizottsággal. Miért fontos ez a fejlemény az energiabiztonság szempontjából? Erről írunk az alábbiakban!
A dokumentum szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében 2050-re a 2020-as szinthez képest meg kellene háromszorozni az atomerőművek hálózatára kapcsolt áramellátó kapacitást világszerte. A nyilatkozat emellett a pénzügyi intézményeket is felszólítja az atomenergia-fejlesztő beruházások finanszírozására.
Hoppá! Az atomenergia ettől még aligha lesz új kedvence a zöldmozgalmároknak. Ugyanakkor – bár a virológus és a biztonságpolitikai diplomám mellé még nem sikerült környezetvédelmi képesítést szerezni – az általam megismert információk alapján nekem úgy tűnik, ez a kérdés eldőlni látszik. Azaz
a környezet és a Föld jövője iránti felelősséggel nagyjából összeférhet az atomenergia támogatása, s miután napelemekkel Magyarország is kezd szépen feljönni, sőt, felkészülnek a szélturbinák, a hazánk elleni vádak listájáról ezt a tételt lassan kihúzhatjuk. Pipa.
Vagyis: Orbánnak már megint igaz volt és lett egyszerre. Akárcsak a migráció kapcsán, ahol bár maradtak még megvívni való csaták bőven, a határvédelem és az illegális bevándorlás elutasítása lassan ugyancsak lekerül az elfogadhatatlan álláspontok listájáról. Már ami a politikai közbeszédet illeti, hiszen a társadalmak ezen a döntésen már alighanem túl vannak.
Aztán itt van ez a David Pressman, aki elővette a lejárt szavatosságú posztliberális antiszemitavádat az Orbán-kormánnyal szemben, csak mert ismét beleálltunk Sorosba, ezúttal az ifjabbikba. Csakhogy ez a szélsőséges muzulmánok és terroristák által fenyegetett nyugati zsidóság nehézségeinek, valamint a magyarországi zsidó közösség biztonságérzetének ismeretében már kacagni való otrombaságnak hat.
Ezt is ajánljuk a témában
A zsidó emberek szerint a kormány tetteivel is bebizonyította elkötelezettségét az antiszemitizmussal szemben.
A nyugati mainstream és kudarcról kudarcra bukdácsoló hazai ágenseik aligha fogják elismerni, hogy Orbán Viktornak igaza van vagy lehet bármilyen kérdésben – tisztelet a kivételnek! Pedig nagyon úgy fest, erre egyre több alkalmuk lehetne. Túl azon, hogy Európának, illetve az EU vezetőinek bőven lenne dolguk a kontinens előtt tornyosuló nehézségek leküzdésével, ahelyett hogy az (egyelőre) különutasokat vegzálják, legalább az itthoni barátaik megtehetnék olykor, hogy az evidens érdekeinkkel nem mennek szembe. Pláne nem a sajátjukkal! Lelkük rajta, de
a jelek szerint akárhány egységnyi dollár érkezik ügyük megtámogatására, az ellenzéki politikusok zöme nem tanul a hibáiból.
Azzal, hogy azoknak tapsolnak, akik kintről vegzálják a magyar miniszterelnököt, akit aztán jó pár ügyben a valóság és a dolgok alakulása igazol, nos, így nem jutnak egyről a kettőre. Fogalmazhatunk úgy is: hátra mennek, nem előre!
Aztán amikor a szolgamód tisztelt, egyre bolondabb zöldaktivistákkal is leterhelt Nyugatról még elismerés, jóváhagyás, bólintás (vagy akár EU-forrás!) is érkezik Orbán Viktor politikája irányába, jöhet a fejvakarás! Ezek szerint muszáj az oviba bejárni...
Ezt is ajánljuk a témában
Hálaadásnapi felvonulás volt.
Nyitóképünk illusztráció: John MACDOUGALL / AFP
Megrázó hírek láttak napvilágot az Egyesült Államokban.
A háború kezdete óta ez a 15. KFC-étterem, ami most megnyílt Ukrajnában.
Az Egyesült Államok több bombázót küld, miközben kivonja a térségből a repülőgép-hordozóját.
A voksolni szándékozók nagyjából fele már leadta a szavazatát Amerikában: a szavazás hagyományos napjára túl lesznek mindenen?
Mi lesz az LMP-vel a Csárdi-ügy után? Mit gondol Magyar Péterről és rajongóiról? Merre tovább, zöldmozgalom? Mi várható az amerikai elnökválasztáson?
Mekkora a szavazók bizalma?
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
A Herman Ottó Múzeum Régészeti Osztály csapata tartott közösségi régészeti napot.
